A világ legnagyobb alapkezelője egyelőre korainak tartja, hogy a nyugati befektetők újra fejest ugorjanak a kelet-európai kötvénypiacon, noha a magyar, a lengyel és a cseh kormánynak jövőre kell nagyon a pénz. A BlackRock egyik befektetési stratégája szerint a három ország tovább emeli a kamatokat, mert az infláció még nem ért a csúcsra, viszont várhatóan 2022-ben is gyengül a három fizetőeszköz, merthogy az amerikai jegybanknak számító FED hozzálát a kamat növeléséhez.
Az árak ugyanakkor már így is épp eléggé megugrottak a térségben, köszönhetően a járvány miatt elrendelt állami költekezésnek, illetve az egyre nagyobb munkaerőhiánynak. Az állampapírok az idén példátlan módon negatív hozamot ígérnek, mert a három ország agresszív módon szigorít a monetáris politikán. A forint év/év alapon 20 százalékot veszít értékéből a dollárral szemben.
A már idézett elemző alapvetőnek tartja, mit lép az MNB. Azt már meg tudta akadályozni, hogy még jobban essen a forint jegyzése, de többre van szükség, tekintve az inflációt. Azon kívül jön a választás és még mindig túl laza költségvetési fegyelem. Úgyhogy érthető a piac aggodalma. Az azonban segít, ha a politikai egyértelműen megszabja a kereteket.
De fontos az is, mi lesz a jogállami vita vége. A gazdasági segélycsomagból előirányzott uniós támogatások a magyar GDP 5 százalékát teszik ki, a lengyeleknél 8 százalékot. Ha befagyasztják a felzárkózási alapokat, az még inkább visszaveti a növekedést. De erről tavasszal többet tudunk, mert addig megszületik egy sor fontos, idevágó politikai döntés.
A német Commerzbank hatékonyabbá kívánja tenni működését, ezért kivonul Magyarországról. Itteni érdekeltségét az Erstének adja el, de nem lehet tudni, mennyiért. A szerződést már aláírták, eszerint a tulajdonosváltás a jövő év 2. felében esedékes, ha a versenyhatóság is rábólint.
Az ügylet révén a legnagyobb osztrák bank, amely idáig a kis- és középvállalati szektorra összpontosított, most jó pár nagy céges ügyfelet is megszerez. Az Erste mérlegfőösszege tavaly 10,2 milliárd euró volt, a Commerzbanké egymilliárd. A jelentés idézi a pénzintézet igazgatóságának elnökét, aki szerint az infláció és a jegybank válságellenes intézkedései folytán a szektor fokozott nyomás alá kerül. Ez pedig elősegíti az ágazat átrendeződését.
A lengyel törvényhozás váratlanul olyan jogszabályt fogadott el, amely alighanem kiújítja a politikai vitát az Egyesült Államokkal, miután a lépés sújtja az amerikai tulajdonban lévő független televíziós hírcsatornát, a TVN24-et. A bírálók szerint a szándék éppen a csatorna elhallgattatása, viszont a húzás ellentétes a sajtószabadság elvével. A szavazás egyáltalán nem volt napirenden, ám rövid úton egybehívták a Szejm egyik bizottságát, amely azután percek alatt úgy határozott, hogy dűlőre kell jutni a kérdésben.
Ellenzéki képviselők úgy vélik, hogy az eljárás törvénytelen volt, ellentétes a demokratikus normákkal. Célja, hogy lezárja a jogi kiskaput, amely lehetővé tette, hogy a tévét Hollandiában jegyezzék be, noha valójában a többség a tengerentúli Discovery kezében van. A PiS szerint azonban az orosz és a kínai befolyást igyekeznek ily módon kiszűrni a lengyel médiában.
A Discovery szerint ami történt, az aggasztó minden külföldi befektető számára, sőt mindenkinek, akinek fontos a demokrácia és a sajtószabadság. A társaság kérte Duda elnököt, hogy ne írja alá a jogszabályt.
Az új cseh miniszterelnök egyértelműen kiadta a jelszót, hogy arccal a Nyugat felé, amikor legyűrte az államfő ellenállását és elérte, hogy a Kalózpárt képviselője legyen a prágai diplomácia vezetője. Az üzenet félreérthetetlen, Brüsszeltől kezdve, Budapesten át, egészen Pekingig. A 36 éves Lipavsky kinevezése azért jelent vízválasztót, mert nem kér a kínai-orosz befolyásból. Nagy szerepe volt abban, hogy egyik ország sem pályázhat az új atomreaktor megépítésére. Viszont nagy barátja az EU-nak és a NATO-nak.
Ily módon arra kell számítani, hogy Csehország a jövőben hűvösebben viszonyul az unió fellazítását célzó budapesti és varsói próbálkozásokhoz. A politikus nem pártolja az együttműködés elmélyítését a visegrádi keretekben. Azt meg egyenesen visszautasítja, hogy a lengyel és a magyar vezetés megkérdőjelezze a közösségi jog elsőbbségét. Véleménye alighanem zene Brüsszel füleinek, de igen kellemetlen Orbán és Kaczynski számára.
Jiří Pehe, a prágai New York Egyetem elemzője úgy látja, hogy az új koalíció hatalomra kerülése azt jelenti, az ország végképp búcsút int a posztkommunizmusnak és immár nyugati demokrácia. Ezt jelzi, hogy Babis kudarcot vallott a választáson, de az is, hogy Zeman elnök két év múlva távozik hivatalából. Mindketten ügyesen kihasználták az idősebb nemzedékek nosztalgiáját a rendszerváltás előtti idők után. Ám most már jönnek a fiatalok és ez meglátszott az általános választás eredményén.
Szlovéniában vizsgálatot indított Jansa miniszterelnökkel szemben a korrupcióellenes hatóság, mivel a behajthatatlan bankköveteléseket kezelő állam testület élére az a jogász került, aki jó 10 éven át képviselte a politikust és annak pártját. Így most felvetődött az összeférhetetlenség gyanúja.
A kormányfő ugyanakkor azzal vádolta meg a testületet, hogy az kettős mércét alkalmaz, mert a füle botját nem mozgatta, amikor a Számvevőszéki Bíróság elnöke havi 20 ezer eurót kasszírozott a FIFA tisztségviselőjeként, ugyanakkor elmarasztalták az agrártárca korábbi vezetőjét. A Korrupciómegelőzési Központnak egyébként sok jogköre nincs, legfeljebb annyit tehet, hogy nyilvánosságra hozza a megállapításait és eljárásra kéri fel a bűnüldöző szerveket.
A CDU egyértelműen szakított Merkel politikájával. Így értékeli a lap, hogy a német kereszténydemokraták egészen nagy többséggel, több mint 62 százalékkal a korábbi frakciófőnököt, Friedrich Merzet választották a párt élére, nem egészen három hónappal a választási vereség után. A részvételi arány elérte a 66 százalékot, vagyis igen magas volt.
A fejlemény választóvonalat jelent és döntésben teljesen egyértelműen tükröződik, hogy a német jobboldal új irányvonalat akar, már nem a közepet célozza meg. Ennél világosabb nem is lehetett volna a szakítás az eddigi kancellár felfogásával. Merz előzőleg már kétszer megpályázta a tisztséget, és 2002 óta Merkel ellenpontjának számított. Ráadásul most az eddigi kormányfő favoritja jócskán leszerepelt.
FAZ
Két hét múlva Bécsben bezár a Nischen (Hézag) Kiadó, amelyet Paul Lendvai és felesége, Zsóka 10 éve hozott létre, hogy fontos magyar könyveket jelentessen meg német nyelvterületen. Az ostobaság, a maradiság és a gonoszság ellen akartak küzdeni a kiadványokkal. Összesen 18 művet dobtak piacra, de most elfogytak a megtakarításaik.
Az elején még kaptak támogatást a magyar államtól, illetve magas osztrák elismerést nyertek el, ám az anyagiak eddig tették lehetővé a munkát. Mindig olyan történelmi tárgyú alkotásokat kerestek, amelyek a mához szóltak. A megmaradt köteteket leginkább iskoláknak és könyvtáraknak osztják szét. De hát ma már Ausztriában és Németországban is nehezebb író-olvasó találkozót szervezni, ha a szerző nem beszél németül. A könyvkereskedések is inkább a nagy kasszasikerek felé hajlanak. Ám az biztos, hogy a jövő évtől a német nyelvi közegben nem csupán a magyar irodalom egy része marad fedél nélkül.
