béremelés;keresetek;közmunkások;képviselők;minimálbér;kormánydöntés;átlagbér;

2021-12-20 06:00:00

Képviselői fizetésemelés: ennyiből él a közmunkás

Miközben az országgyűlési képviselők alapilletménye jövőre várhatóan több mint 100 ezer forinttal emelkedik, a közmunkások fizetsége éppen ennyi, azaz a minimálbér fele lesz.

Gyakorlatilag kőbe véste a kormány, hogy ha valaki közmunkában dolgozik napi 8 órát, akkor csak feleannyi fizetést kaphat, mint amennyit a munkapiacon egy teljes munkaidős dolgozónak minimálisan kötelező megadni. A Magyar Közlönyben nemrég megjelent kormányrendelet ugyanis a mindenkori minimálbérhez köti a közmunkások fizetését. Így, ha a minimálbér nő, akkor a közmunkásbér is emelkedik – ez a korábbi években nem mindig volt így -, viszont a két fizetség közti különbség minden eddiginél nagyobb lesz. A rendelet szerint a közfoglalkoztatási bér teljes munkaidő esetén a minimálbér 50 százaléka 2022. január 1-től. Ha a közmunkás legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakört tölt be, akkor pedig a garantált bérminimum fele jár neki. Ez a meghatározás jövő januártól havi bruttó 100 ezer, illetve 130 ezer forintos közmunkásbért jelent, szemben az idei bruttó 85 ezer, illetve 110 815 forinttal, mivel a minimálbér januártól bruttó 200 ezer, a garantált bérminimum pedig 260 ezer forintra nő. A bruttó összegekből jövőre 66 500, illetve 86 450 forint marad a közmunkások zsebebében, a nettó összegek kevesebb, mint 10 ezer, illetve 13 ezer forinttal nőnek. A minimálbéresek 133 ezer forintot vihetnek haza, a garantált bérminimum nettója 172 900 forint lesz. (Több is maradhatott volna a minimálbéresek zsebében, ha a kormánytöbbség támogatta volna az MSZP azon javaslatát, amely személyi jövedelemadó-mentessé tette volna a minimálbért. Ebben az esetben például már az idei bruttó 167 400 forint nettója is több, 136 431 forint lett volna. E javaslatot azonban még tavasszal a gazdasági bizottságban elgáncsolta a fideszes többség, így az elképzelés nem kerülhetett a Parlament plenáris ülése elé sem.)

Mindez azt jelenti, hogy a közmunkások bére jövőre tovább távolodik a legkisebb kötelező bérektől, hiszen az idén a minimálbér 50,8, a garantált bérminimum 50,2 százalékát tették ki a közfoglalkoztatotti bérek. A tíz évvel ezelőtti helyzethez képest pedig hatalmas a különbség: 2012-ben még a minimálbér 77,2 százalékát, a garantált minimálbér 85,2 százalékát érte a közmunkások fizetsége. A minimálbér ütemes emelésével és a közmunkásbér befagyasztásával – 2018-2020-ban nem emelték a közfoglalkoztatotti bért - az arányok 2019-re már 54,7, illetve 54,6 százalékra estek. Most pedig 50 százalékon rögzítik a különbséget.

Vagyis hiába mondja ki kormányrendelet, hogy a napi 8 órában végzett munkáért a kötelező legkisebb fizetség most éppen 200 ezer forint, ezzel párhuzamosan létezik a közfoglalkoztatás világa, amelyben ugyanúgy napi 8 órás munkáért ennek az összegnek éppen a felét kell adni. Ez azért is érdekes, mert amikor különböző elemzésekben a minimálbért hasonlítják össze más európai országok legkisebb bérével, és rendre kiderül, hogy Magyarország a sereghajtók között van, a kormány gyakran érvel azzal, hogy ebbe nem számítják bele a magasabb összegű garantált bérminimumot. Nos, a feleakkora közmunkásbért sem.

A közmunkások esetében a mostani emelés 17,6, illetve 17,3 százalékos bruttó bérnövekedést jelent, miközben a minimálbér 19,5, a garantált bérminimum pedig 18,7 százalékkal nő. Az átlagkeresetnél a kormány 12,7 százalékos növekedéssel számol 2022-re. A Magyar Nemzeti Bank ennél borúlátóbb: a legfrissebb Inflációs jelentésben közölt jegybanki előrejelzés 10,2-11,2 százalékos nemzetgazdasági átlagbér növekedést vár, a versenyszférában pedig elemzőik szerint 9,7 – 10,7 százalékkal emelkedhetnek a fizetések 2022-ben.

A KSH ugyan még csak szeptemberre vonatkozóan közölt legutóbb átlagbéradatot, de az első háromnegyed évi bruttó 428 ezer forintos átlagkeresetet, és az eddigi, átlagosan 9 százalék körüli bérnövekedést figyelembe véve az idei évben várhatóan bruttó 440 ezer forint környékén alakul majd a hivatalos átlagkereset. A pontos összeg majd csak a Hivatalos Értesítő február végi számából derül ki, amit az Országgyűlési képviselők is érdeklődéssel várhatnak, az ő juttatásuk emelkedése ugyanis ettől az összegtől függ. Az Országgyűlésről szóló törvény vonatkozó passzusa szerint ugyanis az adott év március 1-jétől automatikusan a KSH által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset háromszorosának megfelelő összegre nő a képviselők alapilletménye. Ezt a Fidesz előterjesztésére, a kormánytöbbség voksaival szavazták meg maguknak a képviselők még 2018-ban. Ha számításaink nem csalnak, és a 2021-es átlagbér valóban bruttó 440 ezer forint körül alakul, akkor a képviselők alapilletménye jövő márciustól majdnem 110 ezer forinttal, bruttó 1 millió 320 ezer forintra nő az idei 1 millió 211 ezer forintról. A frakcióvezetők a képviselői alapilletmény kétszeresét – magyarán az átlagbér hatszorosát – kapják, így esetükben az összeg bruttó 2 millió 640 ezer forintra rúgna számításaink szerint, azaz márciustól 218 ezer forintos béremelkedést zsebelhetnek be.

Számolhatnának persze ennél szerényebb adattal is a képviselők, hiszen létezik már egy másik átlagbér is, amely ennél alacsonyabb összegeket mutat. A fent említett bruttó átlagkereseti adatoknál a KSH ugyanis csak a legalább 5 fős vállalkozásoknál napi 8 órában dolgozó alkalmazottak fizetését veszi alapul. Ilyen formában mindössze 2,8 millió ember dolgozik jelenleg, miközben a foglalkoztatottak száma a hivatalos statisztika szerint immár 4,68 millióra rúg. A munkáltatók teljes körénél napi 8 órában dolgozó alkalmazottak száma valamivel több, 3,1 millió. Ezt a bővebb kört egy ideje a KSH is vizsgálja, és április óta számol erre vonatkozóan is egy átlagbért. Ebből az látszik, hogy a kisebb cégeknél jellemzően alacsonyabb fizetésekért dolgoznak, hiszen e bővebb körnél az első háromnegyed évben a bruttó átlagkereset 12 ezer forinttal volt alacsonyabb, mint a nagyobb cégek alkalmazottai körében: 416 ezer forintot tett ki. Esetükben tehát a 9 százalékos bérnövekedés csak 426 400 forintos átlagbért eredményezne. Ha ezt vennék figyelembe, a képviselői fizetések „csak” 68 ezer forinttal, „mindössze” 1 millió 279 ezer forintra nőnének jövő márciustól. A hivatalos átlagkereset azonban a KSH korábbi közlése szerint az a magasabb összeg, amit csak az 5 fősnél nagyobb cégekre vonatkozóan számolnak, a többi csak kiegészítés.