Bloomberg
Orbán Viktor a konzervatív értékek bajnokának számító Novák Katalint szemelte ki, hogy ő legyen az ország első női elnöke. A politikus arról nevezetes, hogy védi a kormány LMBT-ellenes politikáját, támogatja a nagyvonalú osztogatásokat a családok számára, elítéli a hagyományostól eltérő gender szerepeket, ugyanakkor egyetért azzal, hogy az egynemű párok ne fogadhassanak örökbe gyereket.
Úgy véli, hogy a nőknek meg kell elégedniük a nekik jutó hagyományos szerepkörrel, nem kell okvetlenül sikeresnek lenniük, és érjék be kevesebb bérrel, mint a férfiak. Kinevezése a Fidesz kétharmada folytán biztosra vehető, ugyanakkor jelzi, mi lesz a kampányban a Fidesz fő csapásiránya: a párt túl a példátlan költekezésen a bevett családi értékeket propagálja, viszont korlátozni igyekszik a nemi kisebbségek jogait, hogy minél több embert nyerjen meg magának a konzervatív oldalon.
Orbán, akit az EU azzal vádol, hogy lebontja a fékeket és ellensúlyokat, illetve a jogállamot, egy választási vereség esetére úgy igyekszik bebiztosítani befolyását, hogy sorra betonozza be híveit a kulcspozíciókba. Ilyen a javarészt protokolláris feladatokkal járó államfői tisztség is, de már elhelyezte a saját embereit a Legfelsőbb Bíróság, a médiahatóság, valamint az Atomenergia Hivatal élén is. A megbízatások sokszor 2030-ig szólnak.
A kormány ugyanakkor az Alkotmánybíróság állásfoglalását lobogtatja, amikor közli, mint pl. tegnap Orbán, hogy semmibe veszi az Európai Bíróság verdiktjét a magyar menedékpolitika ügyében.
FAZ
Az újság meglepetésnek tartja, hogy Orbán Novák Katalint jelöli Áder utódjául, bár az nem kétséges, hogy miért éppen őrá esett a választás. Az ellenzék azt akarta, hogy a döntés az új parlamentet illesse meg, ám a fennálló szabályok értelmében erre gyakorlatilag nincs mód. A Fidesznek meg nem érdeke, hogy megváltozassa a jogi kereteket.
Ha ő lesz a befutó, az nemzedékváltást jelent a kormánypárt köreiben. Hiszen jelenleg a hatalmat Orbán nemzedéke gyakorolja, általában olyanok, akik vele együtt tanultak az ELTE Jogi Karán, illetve a Fidesz alapítói közé tartoznak. A családügyi miniszter asszony fenntartás nélkül támogatja a párt nemzeti-konzervatív programját. Erre utal, hogy a bejelentés után tett nyilatkozatában az egész magyar nemzetet emlegette, ami a határon túli magyarokat is magába foglalja.
FAZ
Az Európai Bíróság újabb egyértelmű állásfoglalásban erősítette meg, hogy a közösségi jog abszolút elsőbbséget élvez a nemzeti szabályozással szemben. Ez egyben válasznak tekinthető arra is, hogy a lengyel Alkotmánybíróság a közelmúltban kétségbe vonta az uniós joganyag primátusát.
A mostani ügyet a román Legfelsőbb bíróság indította, mert véleményt kért a luxemburgi testülettől. Bukarestben ugyanis a bíróság több parlamenti képviselőt, illetve minisztert is elmarasztalt korrupció vádjával, ám a döntést az Alkotmánybíróság formai okokra hivatkozva megsemmisítette. Hasonló eset történt Bihar megyében is. Így az érintett bírák tudni akarták, hogy akkor most mi a teendő.
Hiszen Románia kötelezte magát a korrupció elleni harcra, viszont rájuk büntetés vár, ha figyelmen kívül hagyják a saját taláros testületük ítéletét, ám az uniós előírások is kötik őket.
A válasz az, hogy nem szabad figyelembe venni, amit a román Alkotmánybíróság mond, mert akkor fennáll a veszély, hogy korrupciós esetek maradnak megtorlatlanul, annak meg az EU inná meg a levét. Hiszen a romániai felülvizsgálat következménye az lett, hogy elölről kellett kezdeni az eljárásokat, így azok a végtelenségig elhúzódtak. Az EUB nyomatékosan rámutat, hogy az uniós joganyag érvényességét még egy Alkotmánybíróság sem kérdőjelezheti meg.
Die Welt
A CEU volt rektora szerint vége az Európai Uniónak, ha nem áll ki a saját értékei mellett. Ignatieff a lapnak nyilatkozva rámutat, hogy az EU vagy a demokráciák közössége, vagy úgy lehet tekinteni, hogy nem is létezik. És ha nem sikerül érvényesítenie álláspontját Magyarország, valamint Lengyelország ellen, akkor egyszerűen össze fog omlani.
Hogy a Közép-Európai Egyetemet kipaterolták Budapestről, arra azt mondja, hogy szerencsére az iskola jól átvészelte a megpróbáltatásokat. Bécsben működik tovább, 120 országból vannak diákjai, a kutatás azonban tovább folyik a magyar fővárosban. És lehet, hogy Orbán megbukik tavasszal.
Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy mit sem ér a külföldi kiállás az emberi jogok mellett, ha az adott országban nem elegendően mozdulnak meg a demokrácia helyreállítására. Ugyanakkor az olyanok bátorsága, mint Navalnij, vagy a belorusz Kolesznyikova egyértelműen szűkíti az ilyen rezsimek legitimitását, nem szabad lebecsülni az erkölcsi példák erejét!
Putyin ugyanakkor a Szovjetunió felbomlását a múlt század legnagyobb tragédiájaként igyekszik eladni és szétveri a Memorialt, azt a civil mozgalmat, amely a legtöbbet tette azért, hogy Oroszország szembenézzen a múltjával.
Az USÁ-ról úgy véli, hogy ott a felszín alatt polgárháború parázslik, de a demokrácia válsága nem Trumppal, hanem Kennedy elnök meggyilkolásával kezdődött. A koronaválság miatt elrendelt korlátozások viszont nem fenyegetik a szabadságot, sőt, csak erősítik, ha az adott ország kellő időben reagál a tudomány figyelmeztetéseire.
Deutsche Welle
Lehet, hogy Csehország szolgál példaként a magyarok számára, mármint hogy miként kell helyreállítani a jogállamot és a kiszámíthatóságot. Az új prágai kormány nem egykönnyen szerezte meg a hatalmat a sokat bírált Babissal szemben, de utóbbi már végleg történelemnek tekinthető. A győztes koalíció a hatalmi ágak szétválasztását, a pártok szabad versenyére épülő parlamenti demokráciát és az emberi, illetve polgárjogok betartását nyilvánította fő céljának, és itt nem egyáltalán nem közhelyekről van szó.
Merthogy a szövetség szerint Babis alatt súlyos károkat szenvedett a demokrácia. Továbbá jócskán megromlott a viszony más tagállamokkal, illetve Brüsszellel. Az öt párt a kabinet megalakulásával vette az első erőpróbát. De Szlovákia igazolja, milyen széleskörű összefogás szükséges az autokrácia és a korrupció következményeinek felszámolásához. Dzurinda, aki az autoriter Meciar után jött, az egykori, bebörtönzött ellenzékiektől kezdve a korábbi kommunistákig mindenkit egy zászló alá gyűjtött, mégis majdnem 8 évig tudott hatalmon maradni.
Ugyanezzel kísérletezik most a magyar ellenzék is. Egy cseh politológia professzor szerint azonban a magyaroknál sokkal keményebb a dió, mint Csehországban, mert nagyok az ideológiai különbségek a hat párt között. A legfőbb közös nevező az, hogy elég volt Orbánból. Így ha nyernek is, nem lesz könnyű kormányozni. A lecke persze fel van adva Prágában is, hiszen halmozódnak a válságok: egyre több a koronabeteg, az égbe szöknek az energiaárak, óriási az államháztartás hiánya, az infláció pedig a 10 % felé közelít.
FAZ
Választóvonalnak nevezi a konzervatív lap a labdarúgás történetében, hogy 35 perc után lefújták a német harmadligában a Duisburg-Osnabrück meccset, mert az egyik néző majomhuhogást hallatott, és emiatt a vendégek egyik játékosa sértve érezte magát. Ilyen provokációk szakmányban fordulnak elő, idáig minden különösebb következmény nélkül. Amikor a nyáron magyar szurkolók ugyanígy sértegették a vendégcsapatok érintett labdarúgóit, a mérkőzések folytatódtak. A következmény csupán annyi volt, hogy az MLSZ-t megbüntették és egy-két találkozót utána zárt kapuk mögött kellett lebonyolítani.
De az UEFA nem szállt szembe Orbánnal, akik azt közölte, hogy udvariatlan provokáció a magyarokkal szemben, ha külföldi játékosok a kezdő sípszó előtt letérdelnek a gyepen a fekete bőrűek egyenjogúsági mozgalmának támogatására.
Azon persze lehet meditálni, hogy mennyiben siker vagy természetes a bíró döntése Duisburgban – egy olyan társadalomban, amely sokszínűnek és nyíltnak tartja magát. Ám itt a labdarúgásról van szó, ahol a felelősök sokszor saját (kereskedelmi) érdekeikhez igazítják erkölcsi meggyőződésüket.
Mindkét csapat támogatta a megtámadott játékost, ami azért még mindig nem sűrűn történik meg. De az sem, hogy ezúttal a nézők mutatták meg, ki volt a tettes. A lelátókon pedig utána felhangzott a „Nácik, takarodjatok!” Vagyis a szurkolók egyértelműen kinyilvánították, hogy az elkövető túllépte a megengedett határt. A német szövetség pedig nyilatkozatban tisztázta: a rasszisták semmi keresnivalójuk a hazai stadionokban. Továbbá hogy a törvény teljes szigorával kell fellépni az ilyen javíthatatlan emberek ellen.
Der Standard
Paul Lendvai úgy ítéli meg, hogy Putyin fenyegetőzése nyomán egyre nagyobb a háború eshetősége Ukrajnában. De hogy azután az elnök képes lesz-e visszaállítani Moszkva uralmát Kijev, illetve Belarusz fölött, az attól függ, hogy a Nyugat mennyire tudja eltéríteni tervétől. Legújabban előterjesztett követelései nem arra utalnak, hogy kompromisszumban gondolkodik. Az orosz hegemóniát igyekszik helyreállítani az egykori Szovjetunió két volt kulcsköztársaságában. De el akarja érni azt is, hogy tartsák tiszteletben befolyási övezetét a kontinens keleti részén.
Az általa megfogalmazott „biztonsági garanciák” az ukránok önrendelkezési jogának megtagadását jelentik, ugyanakkor korlátoznák a kelet-európai NATO-tagok szuverenitását. Kérdés, hogy a nyomatékos nyugati figyelmeztetés képes-e elejét venni a válságnak. A meglebegtetett gazdasági szankciók sokat nem érnek. De hát a fejetlen afgán kivonulás, Biden otthoni hatalmas nehézségei és az EU megosztottsága alighanem felbátorítja Putyint. És ő mostanában minden eddiginél agresszívabb nacionalista stratégiát alkalmaz az egykori orosz nagyság visszaállítására. Hogy az általa bevetett politikai nyomás, netán katonai intervenció dugába dőljön, ahhoz a transz-atlanti szövetségnek hiteles elrettentéssel kell kirukkolnia.
International Business Times
Lengyelország tagadja, hogy politikai okokból vetne be bármiféle kémprogramot. A titkosszolgálatokért felelős tárca szóvivője azt közölte, hogy az ilyen ügyekben mindig is betartják az előírásokat, azaz megfigyeléseket csakis a főügyész, illetve a bíróság engedélye alapján végeznek. Azt azonban nem árulta el, igaz nem is cáfolta, hogy használták a Pegasust. Ugyanakkor az ilyen ügyekben eljáró kanadai laboratórium egyértelműen kimutatta a lehallgatás nyomait egy ellenzéki ügyvéd, illetve egy olyan ügyésznő okos telefonján, aki szembeszegült a PiS-kormány akaratával a legutóbbi választások előtt.
Wall Street Journal
A jobboldali újság vezércikke arra figyelmezteti a lengyel kormányt, hogy az maga teszi tönkre a saját nemzetközi sajtóját, amikor az újonnan elfogadott médiatörvénnyel nekimegy az amerikai Discovery kezében lévő független lengyel hírcsatornának. A PiS persze azt hiszi, hogy a külföldi bírálók igazságtalanul bánnak vele, ám igazából magának árt ezzel a legutóbbi húzással. Az ügy évek óta beárnyékolja a kétoldalú viszonyt, olyannyira, hogy még a Trump-adminisztráció is tiltakozott miatta.
Biden ügyetlenkedik, a State Departmentnek azonban teljesen igaza volt, amikor a jogszabály elfogadása után kifogást jelentett be. Lengyelország persze nem Belausz, sajtója még szabad és a szuverén országok eldönthetik, hogy ki ruházzon be náluk. Csakhogy nem állja meg a helyét az az érv, miszerint a szabályozás az olyan ellenséges hatalmak ellen irányul, mint Oroszország és Kína.
Hogy egy amerikai érdekeltséget vesz célba, az kétszeresen is sértő. Az USA – a sokat emlegetett NATO-formula miatt köteles harcolni, ha támadás éri a lengyelek biztonságát. Ezért Washingtonnak úgy kell kalibrálnia a reakcióját, hogy ne döntse be a viszonyt a legfontosabb kelet-európai szövetségesével.
Viszont ha Duda elnök megvétózná a Szejm határozatát, azzal fontos jelzést küldene, miközben Putyin fenyegeti a térséget. Mert minden eddiginél jobban ki kell hangsúlyozni, hogy Lengyelország élesen különbözik autokrata szomszédjaitól.
