Vashegyi György;MMA;

2021-12-23 08:30:00

Politikus is lehet akadémikus

Új tagok felvételéről döntött a Magyar Művészeti Akadémia. A szervezet levelező tagjai közé választotta többi között a Kárpát medencei tehetséggondozó vezetőjét, Orbán János Dénest és az országgyűlés alelnökét, Lezsák Sándort is. Vashegyi György, a testület elnöke emailben válaszolt a Népszava kérdéseire.

Milyen kritériumoknak kell megfelelniük azoknak, akiket rendes, illetve levelező tagnak választ az MMA?

Ahogy a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvény is kimondja, az MMA köztestület tagjai a magyar művészeti életben kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítményt felmutató művészek. Szintén az MMA törvény, illetve az alapszabály határozza meg a rendes, levelező és tiszteletbeli tagok megválasztásának rendjét és módját. Ha valamely művész vagy művészetelméleti szakember a vonatkozó feltételeknek megfelel és rendelkezik legalább négy akadémikus egybehangzó akaratát kifejező közös ajánlással, akkor a tagozat döntése alapján a közgyűlés megválasztja.

Kik szavaztak és milyen arányban döntöttek?

Idén az MMA elnöksége a koronavírus-járvány fokozódására tekintettel a december 6-i közgyűlés elhalasztásáról döntött. Ugyanakkor támogatta, hogy írásbeli véleménynyilvánítás keretében a közgyűlés tagjai a köztestület elektronikus eVote rendszerén keresztül hozzanak döntést a rendes és levelező tagok idei felvételéről. A szavazásra december 11. és december 15. között került sor. Mindkét szavazás alkalmával több mint 70 százalékos volt a részvétel, és a támogató szavazatok aránya meghaladta a 95 százalékot.

Milyen javadalmazást kapnak a rendes és a levelező MMA-tagok?

Az MMA törvény alapján a rendes és levelező tagok havi életjáradékban részesülnek, amelynek összege rendes tag esetében 2022. január 1-jétől 455.000 forint havonta, a levelező tagok ugyanettől az időponttól kezdődően 353.900 forint havi életjáradékban részesülnek. Ezzel tíz év leforgása alatt elértük az MTA akadémikusi életjáradékok összegét.

Lezsák Sándor levelező taggá választásával kapcsolatban merült fel a kérdés: szerencsés aktív politikust levelező tagnak választani?

Csak a saját véleményemet tudom mondani erről: az aktív politikusi tevékenység semmit nem von le egy-egy művészi életmű kiválóságából, nem is ad ahhoz hozzá. Ez így van Lezsák Sándor esetében is.

Ön szerint a kultúra elég széles spektrumát lefedi az MMA új rendes és levelező tagjainak kiválasztása?

A Magyar Művészeti Akadémia - a lefedett művészeti területek sokszínűségét tekintve - európai léptékben is jelenleg az egyik legszélesebb spektrumú művészeti akadémia. Ez természetesen nemcsak az újonnan felvett rendes és levelező tagok, hanem a teljes akadémikusi és köztestületi tagság, valamint ösztöndíjasaink vonatkozásában is igaz.

Nyári interjúnk óta változott-e a helyzet: egyeztettek-e az MMA-val a művészeti egyetemek működésével kapcsolatban?

A Magyar Művészeti Akadémia formális egyeztetést nem folytatott erről a kormányzattal, ám több fontos tagunk, például Kiss János alelnök úr - a Táncművészeti Egyetem alapítványának kuratóriumi elnökeként - kiemelkedő szerepet vállal az egyetemi modellváltás folyamatában. Nyilván minden egyetem - így minden művészeti egyetem is - mely alapítványi fenntartásban került, más és más eset, de a hozzám eljutott információk alapján a modellváltás általában kifejezetten előremutató és sikeres.

Kucsera Tamás, az MMA volt főtitkára azt nyilatkozta az Origo-nak, hogy a Nyugat-európai szellemi elit sztálinista gyökerekkel bír, illetve, hogy a kommunizmus negyven éve alatt szerzett előnyök visszabontása zajlik a kultúrában. Mit gondol erről?

Leköszönt főtitkár úr - aki 2019 óta az MMA akadémikusa, ám akadémiai tisztséget immár nem tölt be - nyilván a saját véleményét fogalmazta meg, s ehhez természetesen joga van.

Lehetségesnek tart bármilyen együttműködést a Széchenyi Művészeti Akadémiával? A kultúrában kialakult szétszakítottságot ugyanis még mindig leképezi a két testület különböző státusza.

A Magyar Művészeti Akadémia 1992-ben civil egyesületként kezdte meg működését, ezt követően alakult meg szintén civil kezdeményezésként - a Magyar Tudományos Akadémia akkori elnöke kezdeményezésére, az MTA titkárságához csatlakozva - a Széchenyi Művészeti Akadémia (jelenlegi, teljes nevén: Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia), majd a két egyesület 19 éven keresztül - máig számos kettős taggal - lényegében párhuzamosan működött. 2011-ben az Országgyűlés a Magyar Művészeti Akadémiát - közfeladatot ellátó - alkotmányos köztestület rangjára emelte, így a magyar művészet - több mint 60 év után - visszanyerte a kommunista diktatúra legsötétebb pillanataiban erőszakkal elvett akadémiai rangú képviseletét. Véleményem szerint ez az Országgyűlés részéről nagyszerű döntés volt, s ennek eredményeképpen azóta a két testület státusza valóban, jelentősen eltér egymástól: a Magyar Művészeti Akadémia a magyar művészetért felelős, közfeladatokat ellátó alkotmányos köztestület, míg a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia többször is deklarálta, hogy nem kíván közfeladatokat ellátni, továbbra is társadalmi szervezet. A két akadémia között szakmai kérdésekben természetesen adott az együttműködés lehetősége, valamint az is, hogy egymás tagjainak kiemelkedő művészeti teljesítményét elismerjük: különösen nagy öröm volt számomra, amikor idén november 5-én én adhattam át Maurer Dóra elnök asszonynak a Nemzet Művésze díjat, mely a magyar művészet terén adható legmagasabb - és éppen a Magyar Művészeti Akadémia által alapított - elismerés.

Megkereste-e az ellenzéki összefogás formálisan vagy informálisan, hogy az MMA működéséről, jövőjéről egyeztessen?

Mint legutóbbi, Önnek adott interjúmban is elmondtam, komoly elismerés volt számomra, hogy 2021. március 23-án az Országgyűlés kulturális bizottsága ellenszavazat nélkül fogadta el a Magyar Művészeti Akadémia 2018-2019. évekről szóló beszámolóját. Akkor a bizottság ellenzéki tagjai sem szavaztak beszámolónk elfogadása ellen – ugyanakkor az Országgyűlés ellenzéki pártjai részéről tudtommal sem formális, sem informális megkeresés nem érkezett hozzánk.