Január 3-ától fizetés nélküli szabadságra küldik azokat az állami iskolákban dolgozó pedagógusokat, akik legkésőbb december 30-ig nem oltatják be magukat koronavírus ellen. A vonatkozó kormányrendelet szerint kényszerszabadságuk alatt ők csak akkor léphetnek majd be az iskola területére, ha saját költségükön egy három napnál nem régebbi, negatív PCR-tesztet tudnak felmutatni. Ez bármilyen ügyintézés esetében érvényes: akár még abban az esetben is, ha oltási vagy a mentesítéshez szükséges orvosi igazolást szeretnének bevinni.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) választmányi tagja, Nagy Erzsébet szerint ez lényegében azt jelenti, hogy megbélyegzik és kizárják a munkahelyükről az oltatlan tanárokat. Az érdekvédő szerint ez a döntés azért is értelmetlen, mert közben a diákok, a megbízási szerződéssel tanító pedagógusok (amennyiben jogviszonyuk még idén létesült), valamint az iskolákkal szerződésben álló cégek dolgozói (konyhai alkalmazottak, takarítók) akár oltatlanul is beléphetnek az intézményekbe.
A rendelet arra is kitér, hogy “különös méltánylást érdemlő” esetekben Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter mentesítheti a pedagógusokat a kötelező oltás alól, tekintettel a járványügyi és köznevelési szempontokra, valamint az Operatív Törzs javaslatára. Az viszont nem derült ki, mi számíthat ilyen esetnek. Érdeklődtünk az Emberi Erőforrások Minisztériumánál (Emmi), de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk érdemi tájékoztatást. Ugyanakkor a PDSZ szerint például azok próbálkozhatnak kérelmet küldeni a tárcavezetőnek, akik, bár nem oltatták be magukat, átestek a fertőzésen, és ellenanyag-vizsgálattal tudják igazolni védettségüket. Ehhez egy mintalevelet is készítettek az érintetteknek, akiket arra kértek, írjanak minél többen a miniszternek.
Nagy Erzsébet úgy véli, az, hogy a miniszteri mentesítésnél köznevelési szempontokat is figyelembe vehetnek, arra utal, hogy a kormány számol működési zavarokkal az oltatlan pedagógusok elküldése után. Bár a szaktárca eddig nem közölt adatokat arról, pontosan mennyi pedagógust kényszer szabadságolhatnak januártól, szakszervezeti becslések szerint a számuk több ezer lehet. Az Emmi aggodalmát fejezheti ki az is, hogy Kásler Miklós miniszteri határozatban tette lehetővé, hogy az óraadók és a mesterpedagógusok heti óraszáma 20 órára emelhető az eddigi 14 és 18 óra helyett. Ami Nagy Erzsébet szerint jogsértő, hiszen arra még a felhatalmazási törvény sem ad lehetőséget, hogy határozati úton írják felül a törvényeket, amelyek az óraszámokat szabályozzák.
A PDSZ a napokban felmérést indított az iskolák körében, hogy megtudják, milyen eszközökkel próbálják áthidalni a kényszerszabadságra küldött pedagógusok hiányát. Nagy Erzsébet lapunknak elmondta, eddig 446 iskolából kaptak visszajelzéseket. A legtöbb helyen – az intézmények mintegy 44 százalékában – szétosztják az órákat a többi tanár között, máshol eseti helyettesítéseket rendelnek el a kötött munkaidő terhére (32 százalék), vagyis ezt külön nem fizetik ki a tanároknak. Rendkívüli munkaidőként elrendelt, fizetett helyettesítést csak az iskolák 18 százalékában terveznek. Több intézményben csoportokat is összevonnának, illetve 22 iskola jelezte azt is, hogy tanárszakos egyetemi hallgatókat alkalmaznának. A felmérés részletes eredményeit később teszik közzé.
