A Dánia és Koszovó között született megállapodás értelmében a Pristinától 40 kilométerre délkeletre található gjilani börtön 300, jelenleg Dániában őrzött rabot vesz át az északi országtól. Az ott fogva tartott 200 rabot addig más büntetésvégrehajtási intézménybe helyezik át. A Pristinában Albulena Haxhiu koszovói igazságügyi miniszter és dán kollégája, Nick Haekkerup által aláírt megállapodás értelmében a gjilani börtön legfeljebb tíz évig állna Dánia rendelkezésre. Cserébe Koszovó évente 21 millió eurót kap tőkeberuházásokra, elsősorban a megújuló energiaforrások fejlesztésére.
Egyelőre egy szándéknyilatkozatról van szó, a végleges szöveget mindkét ország parlamentjének jóvá kell hagynia. A pristinai parlament várhatóan 2022 elején szavaz erről, a kormánynak az ellenzék egy részének támogatására is szüksége lenne, hiszen – mivel nemzetközi megállapodást érint – kétharmados jogszabályról van szó. Márpedig az országnak bevételre van szüksége. Pristina ugyanis jelenleg energiájának 40 százalékát importálja, a tavalyi év azonos időszakához képest hétszer magasabb áron. S hogy mekkora a baj, jelzi, az energiaelosztó vállalat szerdán kétórás áramszünetet jelentett be minden háztartásban.
Dánia Gjilant egyfajta „börtönszigetté” alakítaná át. Némi túlzással egy dán Guantánamo lenne, amennyiben nyélbe ütnék a tranzakciót, hiszen az ügyintézők is innen érkeznek majd, és a dán jogot alkalmaznák ezen a kis területen. Az átvett személyek egyike sem lesz „magas kockázatúnak” minősített. Mindannyiukat 10 évnél kevesebb börtönre ítélték, egyikük sem dán állampolgár: a koszovói büntetés letöltése után visszatoloncolják őket hazájukba. A koszovói igazságügyi tárca is azzal nyugtatta a közvéleményt, hogy kizárólag „nem veszélyes” foglyokról van szó, azaz senkit sem ítéltek el például terrorizmus, vagy háborús bűncselekmények miatt, nem lesznek köztük továbbá mentális problémákkal küzdő személyek sem. A börtönben ugyanakkor továbbra is koszovóiak dolgoznak majd.
Koszovóban a baloldali nacionalista Vetevendosje párt által vezetett kormány több csatornán, sajtóközleményekben, sajtótájékoztatókon és a parlamentben számolt be a megállapodásról, de ennek a szövege bizalmas, és a civil társadalommal való konzultáció nélkül tárgyalták.
Nincs mindenki elragadtatva a megállapodástól. Driat Cerabregu, a pristinai székhelyű Koszovói Kínzás Áldozatainak Rehabilitációs Központja nevű civil szervezet munkatársa úgy véli, hogy a koszovói rabok körülményei romlanak majd, mert a meglévő börtönök túlzsúfoltak lesznek. A köztársaságban a hivatalos adatok szerint 11 börtönben 1 642 fogvatartottat őriznek. Az újabban épültekben jobbak a körülmények, de azokban, amelyek még a jugoszláv érából származnak, s amelyeket a hatvanas-hetvenes években építettek, kisebbek a cellák. Mindenesetre a pristinai igazságügyi minisztérium azt közölte, a kapott pénz egy része „a koszovói büntetés-végrehajtási szolgálat általános minőségének és infrastruktúrájának javítására” szolgál.
