Kétségkívül „zseniális”-nak is lehet nevezni a kormány nyári döntését, amellyel engedélyezte a koronavírus elleni harmadik oltást. És készséggel el is hisszük, hogy Wikonkál Norbert Miklós, a Honvédkórház főigazgatója már rég elfelejtette, hogy a miniszterelnök ezt július 16-án még így konferálta fel a Magyar Rádióban: „Most a magyar kormány úgy gondolja, hogy olyan véleményt nem ismerünk, ami szerint ártana, a vita arról szól, hogy mennyire hasznos. Tehát félni nem kell a harmadik oltástól. És ha nem kell tőle félni, és az emberek biztonságérzetét pedig növeli, ha megkapják, akkor miért zárnánk el őket ettől a lehetőségtől?”
Aminek természetesen lehetett az alapja egy „zseniális” megérzés is, de mi mégis úgy emlékszünk, hogy a nyár közepén valójában épp kezdett kitörni a botrány a kínai Sinopharmmal oltott idősek kérdéses védettsége miatt. Akkoriban derült ki: az a több százezer idős ember, akit nem ritkán szinte belezsaroltak a gyártó által a 60 év felettieken nem is tesztelt vakcina beadatásába, vagy védett, vagy nem. Ezt ekkor már nem pusztán a magánpénzből tömegével elvégzett és a Facebookon megosztott teszteredmények igazolták, hanem a Videoton hivatalos vizsgálata is, ahol a kínaival oltott idősebb alkalmazottak egyharmadánál egyáltalán nem találtak mérhető ellenanyagszintet.
Annyi történt tehát, hogy mivel a szakemberek hetek óta teli torokból harsogták: végre rendesen is be kellene oltani a kínaiba belehajszolt időseket, a kormány nagy kegyesen engedélyezte a dolgot – kármentésül pedig szót sem ejtett a Sinopharmról. Lehet ezt „zseniális” döntésnek nevezni, de mi hadd hívjuk inkább kommunikációs humbugnak. Aminek ráadásul azóta is isszuk a levét, hiszen ez az átlátszó kavarás csak növelte a minden oltással szembeni bizalmatlanságot.
És mivel kínaioltás-probléma Magyarországon hivatalosan nincs, azóta is elszántan titkolják, az oltottan kórházba kerülők, sőt a járványba belehalók között hányan vannak azok, akik pechükre az év elején is hittek a „zseniális” propagandának.