Nagyon úgy fest, hogy Kulcsár Krisztián kudarcot vallott sportdiplomáciailag, jelesül: rosszul mérte fel a támogatói erőviszonyokat, és nem kalkulált azzal, hogy a MOB átalakítása olyan mérvű érdeksérelemmel jár, ami elsodorhatja őt is az elnöki székből. A 2017. május 2-án a szervezet élére kinevezett kétszeres olimpiai ezüstérmes párbajtőrvívó a szeptember 1-i közgyűlésen vitte végbe azt az elképzelést, miszerint a küldöttek létszámát drasztikusan csökkenteni kell. És ez már nem az első eset volt. Amikor őt kinevezték, még 215 delegált adhatta le a voksát a közgyűlésen. 2020 nyarán átment az a tervezet, amelynek értelmében a közgyűlés létszáma 123-ra apadt, minekutána most már csak 115-en mondhatnak véleményt a legfontosabb kérdésekben. Az őszi alapszabály-változtatás visszavágta az olimpiai sportágak képviseletét is, de még rosszabbul járt az összes többi delegáló szervezet, mert a maradék helyekre immár csak a MOB elnöksége javasol jelölteket. Csakhogy a jelölés módjában és a jelöltek névsorában sem sikerült megállapodni.
Ekkortól kezdett érezhetővé válni, hogy Kulcsár körül fogy a levegő. Az év utolsó hónapjára olyannyira elfogyott, hogy december 20-án nyílt levélben követelték a távozását. A 14 tagú elnökségéből kilencen, a két alelnök, Deutsch Tamás és Schmidt Gábor mellett aláírta a dokumentumot Gyurta Dániel, Kovács Antal, Magyar Zoltán, Markovits László, Pálinger Katalin, Vári Attila és Wladár Sándor is.
Ahogy az ilyenkor lenni szokott, azóta egyre-másra kerülnek napvilágra azok az érvek, amelyek alátámasztani hivatottak az állítást: Kulcsár alkalmatlan a posztra. Magyar Zoltán (a Magyar Tornaszövetség elnöke) felrója neki, hogy megengedhetetlen hangnemben beszélt vele, Wladár Sándor (Magyar Úszószövetség első embere) azt ecseteli, hogy ugyan megszavazták az alapszabály módosítását, ám akkor még nem voltak tisztában a jelölés mikéntjével, és azzal sem, hogy külső tagok is bekerülhetnek a közgyűlésben. Való igaz, Miklósa Erikának nyilván releváns véleménye lehet az Aidáról, de hogy az AIBA-ról (Nemzetközi Amatőr Ökölvívó Szövetség) mit tud, az már kérdéses – még akkor is, ha korábban sportolt, és maratont is futott, de hát ezzel az erővel igen sokan ott lehetnének a MOB-közgyűlésén. Bár ha ő ott lehet, akkor miért ne lehetne ott ugyancsak a francia nagykövet Habsburg György is?! Jóllehet, van egy olyan sanda gyanúnk, hogy a saját dinasztiájával jobban képben van mint a magyar sportolói családok történetével?…
Így vagy úgy, kvázi törvényszerű, hogy a nevezettek szerepvállalása sokaknak nem tetszik, pláne, hogy a honi sportélet legendáinak sora marad ki a döntéshozói körből. Amióta kiderült, hogy Kulcsár bizalmatlansági szavazást kezdeményez maga ellen, sorra kerülnek elő olyan ügyek, amelyekről eddig senki nem tudott, vagy nem akart nyilvánosságra hozni. Most lett hír abból, hogy Kulcsár a fizetését 1,2 millió forintról 2,6-ra emeltette, miként az is, hogy tavaly decemberben 3,9 millió forint „fizetéskiegészítést” vett fel, sőt, több, a MOB vezérkarához tartozó illető kapott efféle egyszeri apanázst.
A húsos bödön mellől elhajtottak közül sokan rosszallóan nézik a folyamatokat, ugyanakkor akadnak olyanok is, akik szerint a közgyűlés létszámát valóban csökkenteni kellett. Kemény Dénes háromszoros olimpiai bajnok vízilabdaedző speciel azt nyilatkozta a Nemzeti Sportnak: a döntés voltaképpen csak a catering mértékére van hatással, mert a MOB-ban a lényeges kérdések egyébként is elnökségi szinten dőlnek el. Török Ferenc, kétszeres olimpiai bajnok öttusázó pedig azt mondta, rengeteg olyan sportszervezet vehetett részt a közgyűlésen, amelyeknek nem volt érdemi szerepe a sportban. Mindez virágnyelven azt jelenti, amit lapunk is megfigyelhetett az elmúlt évtizedekben megejtett MOB-közgyűléseken: jó néhányan megjelennek, esznek, isznak, kvaterkáznak, de az ülésre már be se mennek.
Vagyis a létszámcsökkentés elvileg a hatékonyság növelését célozta. Jóllehet, egy olyan szervezet esetében, amely továbbra sincs a fősodorban, kábé lényegtelen, hogy a közgyűlésén mennyien tömik meg a hasukat…
