Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) novemberi közgyűlésének szervezői kínosan ügyeltek rá, hogy a választás, amikor eldől a nemzetiségi lista vezetőjének kiléte, minden tekintetben jogszerű, szabályos és utólag is támadhatatlan legyen. A választás idejére zárt ülést rendeltek el. A közgyűlésnek helyet adó teremben a hivatal munkatársain kívül csak a szavazásra jogosultak, az ORÖ tagjai maradhattak. A teremből nyíló oldalsó szobában alakították ki a szavazóhelyiséget, benne a függönnyel elválasztott fülkével. A roma képviselők egyenként mehettek be, szavazatuk leadása után az üléstermet is el kellett hagyniuk.
Farkas Félix, a Fidesszel szövetséges Lungo Drom jelöltje vereséget szenvedett, vele szemben Agócs János, az ORÖ elnöke győzött. Ekkor még bizonyosnak látszott, hogy Agócs János lesz a parlamenti választáson induló roma nemzetiségi lista vezetője. A szavazatszámláló és választási bizottságnak történetesen a Lungo Drom egyik képviselője, Szilárdi László volt az elnöke. A közgyűlésről készült jegyzőkönyv tanúsága szerint Szilárdi közölte, hogy az általa vezetett bizottság „semmiféle szabálytalanságot nem tapasztalt”. Bár a Lungo Drom a helyszínen mindent rendben lévőnek talált, később meggondolta magát, és megkérdőjelezte a választás tisztaságát. Feltételezhetjük: Farkas Félix győzelme esetén ez a kifogás véletlenül se merülhetett volna fel.
Mivel azonban Farkas Félix veszített, Csóka János, a Lungo Drom frakcióvezetője a Fővárosi Törvényszékhez fordult jogorvoslatért. Nem járt sikerrel. A törvényszék az összes pontban elutasította a kérelmet, helybenhagyta az ORÖ közgyűlésén hozott döntéseket. A kormánypárti roma szervezet ezt követően alkotmányjogi panaszt nyújtott be. A Lungo Drom ezúttal már nyitott ajtókra talált. Az Alkotmánybíróság (AB) alaptörvény-ellenesnek minősítette a választást, megsemmisítette annak eredményét. Az alkotmánybírák egészen faramuci érveléssel álltak elő. Súlyosan jogsértőnek minősítették, hogy az ORÖ ugyanazon a közgyűlésen döntött a választás szabályairól, amelyiken magát a választást megtartotta.
Az AB azzal érvelt, a „romák országos közösségéhez tartozó választópolgároknak” is elegendő felkészülési időt kellett volna biztosítani ahhoz, hogy kialakítsák álláspontjukat. A bökkenő csupán az, hogy ilyen jogszabályi kötelezettsége nincs az ORÖ-nek. Az AB annak megvilágítására sem vette a fáradtságot, hogy a titkos választásra vonatkozó szabályok elfogadása miért befolyásolta volna érdemben a választás eredményét. A Fővárosi Törvényszék szerint semmi nem utal arra, hogy sérült a jogbiztonság, az AB ellenben úgy ítélte meg, hogy nagyon is sérült.
Az AB-határozatnak ugyanakkor van olyan megállapítása is, amivel nehéz lenne vitatkozni: a nemzetiségi listáról való döntésnek „országos – végső soron akár az Országgyűlés összetételére is kiható – jelentősége lehet”. Alighanem ez a kulcs. Lélekszáma alapján a cigányságnak reális esélye van rá, hogy a kedvezményes mandátum lehetőségével élve a nemzetiségi listáról teljes jogú képviselőt juttasson a parlamentbe.
Azok, akik nemzetiségi listára szavaznak, nem szavazhatnak pártlistára. Két cikluson keresztül a Lungo Drom nem akart mandátumot szerezni (a Fidesz úgy látta jónak, ha inkább a romák listás szavazatait igyekszik begyűjteni), Farkas Félix szószóló volt az Országgyűlésben. Agócs János azonban kijelentette, hogy megcélozza a parlamenti képviselőséget. Ennek érdekében pedig – mint azt megválasztásakor a Népszavának elmondta – szeretné elérni, hogy 60 ezer roma iratkozzon fel a kisebbségi névjegyzékbe. Ami azt jelentené, hogy 60 ezerrel kevesebben szavazhatnának pártlistára.
A jelek szerint a Fidesznek ez nem érdeke. Agócs János kérdésünkre más aspektusból értékelte az alkotmánybírósági határozatot: „Valaki mindenáron meg akarja akadályozni, hogy a romáknak képviselete legyen az Országgyűlésben”. László Róbert, a Political Capital szakértője lapunknak nyilatkozva arra a következtetésre jutott: a Fidesz – 2014-től és 2018-tól eltérőn – most már „mindent elkövet annak érdekében, hogy a roma kedvezményes mandátumot is besöpörje”.
Az ORÖ-ben a Lungo Drom időközben többséget szerzett, Farkas Félix favorittá lépett elő. Tény és való, a Fidesz a nagy erőket mozgatott meg, amikor úgy látta, hogy az ORÖ-ben nem a tetszése szerint alakulnak az események. A Belügyminisztérium 527 millió forintos támogatást követel vissza, amit még az előző ciklusban, 2016-ban kapott az országos önkormányzat. (Agócs János, aki abban az időben nem is volt a testület tagja, vitatja a követelés jogosságát.) Nemrég a Lungo Drom rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezte, a fővárosi kormányhivatal példátlan gyorsasággal, szombatról vasárnapra kinyilvánította, hogy hétfőn szívesen otthont ad a rendezvénynek. Csóka János, a Lungo Drom frakcióvezetője lapunknak elismerte, hogy szervezetének ORÖ-s képviselői találkoztak Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztossal, az egyik téma a „jövő évi választások előkészítése” volt. Nehéz másra gondolni: a Belügyminisztérium vagy a fővárosi kormányhivatal mellett a roma választás eredményét megsemmisítő Alkotmánybíróság is a Fidesz által működésbe hozott hatalmi gépezet részeként járt el.
