A magyar kormány mind mélyebbre süllyed a mocsárba. Olyannyira lenézi a népet, amelynek lelkét a kormányfőnél állítólag nem ismeri senki jobban, hogy annak minden erejét hozomra, saját hatalma makacs megőrzésére használja fel. Szinte már a látszatot is elengedve: ez már nem egyszerűen választási költségvetés – a nemzet nettó megvásárlását ajánlja a saját nevével jelzett történelmi korszakért cserébe. Innen tényleg csak egy lépés a korteskörúti leitatás meg a hurkával tömés. Korábban legalább utaztak a nemzeti érzelmekre meg a félelemre is, amiből csak a nyers politikai húspiac maradt.
Agymosásról, szemfényvesztő és elhibázott gazdaságpolitikáról, veszélyes válságkezelésről beszélt az ATV-ben Surányi György volt jegybankelnök. Romlanak a makrogazdasági adatok és az egyensúlyi feltételek, miközben a jegybank és a Pénzügyminisztérium azon vitatkozik, ki vigye el a balhét mindezért. Elszállt az infláció, orbitális a költségvetési hiány, durván emelkedett az államadósság, erősen romlik a külső mérlegünk - fenntarthatatlan pályára kerül a gazdaság. Erőteljes a politika beavatkozása a piaci folyamatokba, és nem tiszták a közbeszerzések.
Keserű vége lesz mindennek. A következő kormánynak - bárki alakítsa is meg - ki kell igazítania a költségvetési, a jövedelem- és a monetáris politikát is. „Egész egyszerűen itt egy szemfényvesztésnek vagyunk a tanúi, ami óriási agymosással, propagandával azt az érzetet kelti, mintha nem lenne megszorítás” – mondta Surányi a beruházások megvágásáról.
Kérdés, hogy e szemfényvesztés milyen hatással lesz a választásokra. Tépelődnek a politológusok is, mert alighanem az ellenzékben is felmerült: ha ekkora a trágyahalmaz Augiász istállójában, nem volna-e jobb egy csekély kormányzati többséggel elengedni a választásokat, hadd takarítson maga után a Fidesz. Az ellenzéknek azonban nincs ilyen választási lehetősége, s nem csak azért, mert a kormányfőnek eszébe sem jut megválni a hatalomtól. Ahogy Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász a Hírklikknek mondta: „Mindenképpen borzasztó helyzet fog kialakulni, bármilyen eredmény születik tavasszal. Ha a Fidesz veszít, akkor Orbánék... nyugtalanságot robbantanak ki az utcákon, ez lenne a minimum. Ha pedig a Fidesz nyer, akkor az ellenzéki szavazók mennek ki az utcákra, mert nagyon elege van már a népnek ebből a rezsimből… Minimum elkeseredés lesz, ám beláthatatlan, hogy ez majd hova vezet...”
És akkor még nem beszéltünk Európáról. A Politico azt írta: a jövő év kritikus lesz a jogállam szempontjából, mert kemény választások várnak az olyan bajkeverőkre, mint Orbán, Kaczynski és Jansa. Lehetséges, hogy újra kell rajzolni a politikai térképeket. A jobboldali populisták éveken át jöttek fel az új uniós tagországokban, ihletet adtak a földrészen a szélsőjobbos csoportoknak, és aggodalmat keltettek az EU demokratikus jövőjét illetően, ám most mindhármuk sorsa bizonytalanná vált.
„Lovat! Lovat! Egy lóért országomat!” - könyörög III. Richard Shakespeare-nél. Jut-e a néptől ló a magyar harctéren Orbánnak?