Tavaly év elején mindenki arra számított, hogy 2021 robusztus gazdasági növekedésről, a 2020-as első koronajárvány utáni helyreállításról fog szólni. Ez részben teljesült is, hisz végül is 2020-as 5 százalékos gazdasági visszaesés után tavaly 6,5 százalékkal nőhetett a magyar gazdaság, ami komoly eredmény, ám ha két évre elosztjuk, akkor kicsit árnyaltabb a kép. 2021 azonban mégsem a gazdasági helyreállásról, a hat százalék feletti GDP-gyarapodásról lesz emlékezetes, hanem az elszabaduló inflációról, illetve az egész évben gyengélkedő forintról.
Az euró árfolyama a múlt év utolsó napjaiban is erősen küzdött a 370 forintos árfolyammal, az utolsó héten több alakommal is e szint fölé emelkedett. Az év elején még 361 forinton állt az euróárfolyam, a jegybank az év utolsó napján 369-es középárfolyamot közölt. A gyengülés tetemes, annak ellenére, hogy az elmúlt években folyamatosan és rendre leértékelődött a forint az euróval szemben. Ám idén újra és drasztikus mértékben megjelent az infláció a világgazdaságban és a magyar gazdaságban is. A hazai infláció az elmúlt években sem volt elhanyagolható, hisz míg 2018 végén 2,8, 2019 végén, a válság előtt már négy százalék volt. A 2021 eleji világgazdasági folyamatok hatásra – főként az újraindulás miatt elszabaduló nyersanyag és energiaárak miatt –, azonban előbb öt, majd hat százalék fülé gyorsult a pénzromlás üteme. A jegybank érzékelve az elszabaduló inflációt, 2021 nyarán végre a kamatok emelésébe kezdett, s az irányadó egyhetes betéti kamatot az év eleji 0,75 százalékról folyamatosan négy százalékra emelte az év utolsó napjaira. Ám ilyen nagymértékű, három százalékpontos kamatemelés is kevés volt ahhoz, hogy jegybank megállítsa a forintgyengülést, arról pedig szó nem lehetett, hogy a forint erősödni tudjon.
A Népszavának december közepén nyilatkozó Surányi György egykori jegybankelnök szerint nem csoda, hogy a forint nem tud erősödni, hisz 15-30 bázispontos, többszöri emelés még szúnyogcsípésnek is kevés. Surányi szerint a MNB-nek egyszeri 150-200 bázispontos kamatemeléssel kellett volna demonstrálni az infláció elleni elkötelezettségét, ez esetben az euró árfolyama a jóval reálisabb 340 forint körüli szintre csökkent volna, ami már önmagában hűtené az áremelkedést az importon keresztül, elég csak az üzemanyagárakra gondolni. Ám, míg az jegybanki kamat a sorozatos emelések ellenére is alig négy százalék, az infláció eközben hét százalékot ért el, vagyis a reálkamat negatív. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a forint nem tud erősödni. Tartós fordulatra a forint árfolyamában csak akkor lehet számítani, ha negatív reálkamat megszűnik. Ennek érdekében folytatja 2022-ben is kamatok emelését jegybank, amiről legutóbb épp Matolcsy György, az MNB elnöke beszélt, de a jegybank más vezetői folyamatosan azt hangsúlyozzák, mindaddig folytatódik a kamatemelés, amíg a gazdaságban az inflációs várakozások nem csökkennek.
Erre még egy kicsit várni kell, ugyanis lehet, hogy elértük az inflációs csúcsot tavaly novemberben, amikoris az éves áremelkedési ütem 7,4 százalékon tetőzött, de épp most januárban az év eleji áremelésekkel újabb árhullám jön a magyar gazdaságra. A GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb prognózisa épp ezért nem számol 2022-ben sem az infláció számottevő csökkenésével, elemzésük szerint az átlagos áremelkedés 2021-22-ben egyaránt 5 százalék körüli lesz, az euró árfolyama a 2020. évi 351 után 2021-ben 358, 2022-ben pedig 360 forint körül lehet, miközben az irányadó kamat 2022 őszére elérheti a 4,5 százalékot, ami kedvező esetben megegyezik az infláció akkori aktuális értékével. A Kopint-Tárki Zrt. viszont pesszimistábban látja inflációs folyamatokat, a kutatók a tavalyi 5,1 százalék után 2022-re 5,5 százalékos áremelkedést, vagyis az inflációs folyamatok gyorsulását jósolják. 2021-ben a hazai árakat az olajáremelkedés begyűrűzése, illetve a kormány adóemelései miatt a jövedékiadó alá tartozó termékek drágulása húzta. A Kopint-Tárki kutatói szerint nem várható, hogy a világpiaci nyersanyag- és alkatrész-ellátás kínálati és logisztikai nehézségei jelentősen csökkennének, legalábbis az év első felében. Ez pedig a 2021 őszétől kialakult magas árindex fennmaradására utal. Mivel az áremelkedés éppen az
utolsó hónapokban gyorsult fel nemcsak Magyarországon, hanem világviszonylatban is, ennek lecsengése mégsem várható egy csapásra. Ma már világos, hogy a globális infláció nem „átmeneti” jelenség, ahogyan egyes elemzők nemrég még gondolták, és különösen nem az Magyarországon, ahol az áremelkedések jellemzően ragadósak. Ezek alapján 2022-ben az ideinél magasabb árindex várható, legvalószínűbb az árak 5,5 százalék körüli emelkedése, miközben a forint tovább gyengülhet: a tavalyi 358 forintos árfolyammal szemben, éves átlagban 365 forintos eurót várnak.
Maga a Magyar Nemzeti Bank sem optimista az inflációs folyamatokat illetően, az MNB elengedte azt a szeptemberi jóslatát, hogy 2022 már a magyar infláció csökkenésének éve lesz. A jegybank mind 2021-re, mind 2022-re öt százalék körüli inflációra számít, ráadásul sokkal kedvezőtlenebb szerkezetben, mint amilyen a tavalyi volt. Míg 2021-ben az árak emelkedését az olajárak emelkedése miatt benzin és gázolaj 23 százalékos emelkedése, illetve a jövedéki adó növelése miatt a dohány és az alkoholos italok 11 százalékos emelése húzta, 2022-ben ez megváltozik. Tavaly az élelmiszerek az MNB becslése szerint – átlagosan – 3,5 százalékkal emelkedtek, persze óriási szórással, hiszen voltak termékek amelyek 30 százalékkal emelkedtek. Az idén is lehetnek ilyen áruk, ugyanis az élelmiszerek átlagos áremelkedése 6,9 százalékra gyorsul, vagyis kétszeres sebességre kapcsol. Ezt az előrejelzést támasztják alá a KSH adatai is: az első háromnegyed évben 16 százalékkal emelkedtek a mezőgazdasági termelői árai az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növényi termékek ára 25 százalékkal, az élő állatok és állati termékeké pedig 1,7 százalékkal. A termelői árak változása kis késleltetéssel megjelenik a fogyasztói árakban is, s ez várható már 2022 januárjában is. Idén majd minden szegmensben 4-6 százalékos infláció várható – egyedül a szabályozott árak húzzák lefele az árindexet. Vagyis széles körű lesz az áremelkedés, hisz az iparicikkek 4,6 százalékkal, szolgáltatások átlagosan 5,4 százalékkal, a piaci energiaárak 4, az üzemanyagok pedig hat százalékkal emelkednek tovább 2022-ben is. A jegybank elemzői szerint a tavaly decemberi árindex kisebb lesz mint a novemberi 7,4 százalékos csúcs. A mérséklődés lassú lesz, ezért még 2022 elején is hat százalék feletti inflációt várnak a jegybank elemzői, és az év utolsó hónapjaiban csökkenhet az árindex 4 százalék alá. Ennek oka, hogy ekkorra részben megszűnnek az inflációt okozó külső tényezők, és hatni fog az MNB sorozatos kamatemelése is.
