– A január elsejétől esedékes szociális ágazati béremelés után is utolsók lesznek a terület dolgozói a hazai szakmák fizetési sorrendjében, nem lesz boldogabb az ellátásban résztvevő valamivel több, mint 80 ezer ember – fogalmazott a Népszavának a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének (SZÁD) elnöke. Köves Ferenc teljes bizonytalanságról számolt be, a szociális szféra dolgozói várják a február elején esedékes fizetéseket, mert akkor derül ki pontosan, mennyit ért a kormány 20 százalékos béremelési ígérete. A tapasztalatok szerint álságos lehet most is a kommunikáció – fogalmazott –, hiszen először az ötödével megemelt minimálbér és garantált bérminimum szintjére kell felhozni a béreket, s csak a minden szakmára kiterjedő emelésen felüli többletpénznél lehet valódi ágazati béremelésről beszélni. A szakszervezeti vezető arra emlékeztetett, hogy legutóbb 2020-ban jelentettek be 14 százalékos emelést a szociális szférában, amiből azonban csak 6 százalék volt valódi növekedés, hiszen 8 százalékot akkor is a garantált bérminimum megemelése vitt el.
Korábban a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezetének (SZTDSZ) elnöke, Migács Tibor is úgy fogalmazott lapunknak, hogy a terület dolgozói pontosan látják, csak a kötelező emeléseket kapják meg, hiszen a szociális szféra munkavállalóinak nagy része garantált bérminimumot keres, s csak a pótlékokkal megy e fölé a fizetése.
Emlékezetes, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tavaly október 8-án jelentette be, hogy 2022. januárjától 20 százalékkal emelkedik a szociális- és gyermekvédelmi területen dolgozók bére. Október 14-én az ágazatért felelős államtitkár azt írta közösségi oldalán, hogy az alapbér és az összevont szociális ágazati pótlék összevont összege nő ötödével, így a terület 306 ezer 73 forintos tavalyi átlagbére 370 ezer forintra emelkedik. Fülöp Attila ugyan azt is hozzátette, hogy a növekedés több mint 90 ezer dolgozót érint, ám az említett 2020-as emelésnél még csak 84 ezer alkalmazottról szóltak a kormányzati jelentések – miközben az ágazatba nemhogy új dolgozók érkeztek volna, sokan választanak más hivatást.
A SZÁD elnöke hangsúlyozta, hogy a szociális szféra munkavállalóinak legalább 80 százaléka nem diplomás, de a felsőfokú végzettségűek egy része is a garantált bérminimum szintjén kap fizetést. „Egy rövid, korábban OKJ-nak nevezett képzésen átesett kereskedelmi pénztáros ugyanazt a garantált bérminimumot kapja, ami a szociális ágazatban 30 éve dolgozó szakembernek jár az ágazati pótlék nélkül” – kritizálta az eljárást Köves Ferenc.
„Bérek, bérpótlékok 2022 a szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti ágazatban” című összefoglalójában Meleg Sándor, az egyik legismertebb hazai szociális szakember a tamogatoweb.hu oldalon ehhez hozzátette, hogy az emelés mértékében most is benne van a minimálbér és bérminimum növekedése is. Számításai szerint így egy középfokú, de szakmai végzettséggel rendelkező szociális szakember alapbérrel és összevont ágazati pótlékkal együtt az első hat évben bruttó 286 ezer forintot vihet haza, míg egy főiskolai végzettségű 340 ezer bruttóra, egy egyetemi diplomás 351 ezer forintra számíthat az első négy évben. A főiskolát végzettek 20 év után keresik meg az államtitkár által átlagosnak nevezett 376 ezer forintot, akinek azonban nincs felsőfokú papírja, az akár 50 évig is dolgozhat, legfeljebb éjszakai vagy veszélyességi pótlékokkal juthat a 370 ezer forintos határ fölé.
A szakértő hozzáteszi az elemzésben, hogy egy főiskolai végzettségű, 20 éve dolgozó szociális munkás havi bruttó 117 ezer forinttal kevesebbet kap, mint egy azonos besorolású egészségügyi szakdolgozó. A két humán szakmai terület közötti feszültség nem újkeletű, a szociális intézményekben dolgozók még most is felemlegetik, hogy a kormány nekik nem, csak az egészségügyben dolgozóknak adott félmillió forintos jutalmat a koronavírus-járvány első szakaszában nyújtott helytállásukért. Ők egy köszönömöt kaptak Kásler Miklós humánminiszter videoüzenetében. Idősotthonok vezetői azt is panaszolták lapunknak: komoly belső feszültségekhez vezet az is, hogy két éjszakai műszakba beosztott ápoló közül az egészségügyi végzettségű pótléka a napi bér 40 százaléka, míg a szociális képzettségű kollégának csak 15 százalék jár – miközben túlnyomórészt mindketten ugyanazt a munkát végzik.
Mindent összevetve Köves Ferenc azt üzeni a kormánynak: nem kellene 20 százalékos ágazati béremelésről mesélni, be kellene vallani, hogy a minimálbér és garantált bérminimum emelést ez a terület is megkapja és mellé jár nekik egy 8-10 százalékos tényleges pluszpénz. A SZÁD elnöke szerint ez tisztességesebb lenne.
