Minden jel szerint az új, Petr Fiala miniszterelnök vezette cseh kormány hivatalba lépése után Szlovákia után Csehország is egyre jobban eltávolodik Magyarországtól és Lengyelországtól. Ezt két nagy vihart kavart nyilatkozat is alátámasztja. Az egyik a frissen Prágába kinevezett lengyel nagykövet, Miroslaw Jasinski nevéhez fűződik, aki önkritikus megnyilatkozása miatt csaknem egészen egy hónapig lehetett külképviselet-vezető. Már önmagában az megbocsáthatatlan bűn a Jaroslaw Kaczynski által fémjelzett Jog és Igazságosság (PiS) számára, hogy Jasinski hazája diplomáciájának alkalmatlanságáról beszélt. Az azonban árulással is felér, hogy erről egy német médiumban, a Deutsche Wellében tett említést, miközben Kaczynski decemberben, a populista pártok nem túl sikeres varsói „csúcstalálkozóján” meghirdette: a legfőbb ellenfél Németország, ahol új kormány jött létre a szociáldemokrata Olaf Scholz vezetésével.
A turówi szénbánya miatt már Andrej Babis miniszterelnöksége alatt fagypontra került a lengyel-cseh viszony. Ennek működési engedélyét 2044-ig hosszabbította meg a varsói kormány. Prága attól tart, hogy a kitermelés elapasztja a régió víztartalékait és szennyezi a környezetet. Ám Varsó fittyet hányt a kifogásokra, mígnem a cseh kormány az Európai Bizottsághoz fordult. Az ügy az EU Bírósága elé került, amely május végén elrendelte: Varsó függessze fel a bányászatot. Lengyelország nem tett eleget a döntésnek, így a Bizottság napi 500 ezer euró pénzbüntetésre kötelezte az országot.
Az interjúban Jasinski egyebek mellett arról beszélt, a turówi bánya körül kialakult vitában „hiányzott az empátia, a megértés és a párbeszédre való hajlandóság – különösen a lengyel oldalon”. Jasinski, aki csak tavaly decemberben lépett hivatalba, szintén bizakodását fejezte ki, hogy a Varsó és Prága között Turów miatt kialakult vita békésen rendeződik. „Egyáltalán nem fogadok el más lehetőséget” –mondta.
Az, hogy a diplomata e kijelentése után Mateusz Morawiecki azonnal elrendelte a visszahívását, azt jelzi, egyre mélyülnek a szakadékok a két V4-es állam között, Lengyelország tovább élezné a feszültséget Turów ügyében és nem érdekelt a békés rendezésben. A lengyelek prágai diplomáciai képviseletnek Jasinski kinevezéséig 2020 júniusa óta nem volt nagykövete, akkor Andrzej Duda elnök azért menesztette Barbara Cwiorát, mivel a beosztottak zaklatással és diszkriminációval vádolták.
Az, hogy mennyire új szelek fújnak a V4-eknél, egy másik interjú is jelzi, amit Mikulás Bek, cseh Európa-ügyi miniszter, a liberális Polgármesterek és Függetlenek (STAN) politikusa tett a Hospodárské noviny című lapnak. Ebben kijelentette: Magyarországon és Lengyelországban megsértették a jogállamiságot.
Az Petr Fiala miniszterelnök vezette új ötpárti kormány egyelőre nem alakított ki egyértelmű álláspontot a jogállamisági mechanizmusról vagy a 7. cikkely szerinti, Magyarországgal és Lengyelországgal szemben indított eljárásról. Ennek az lehet az oka, hogy a koalícióban nincs teljes egyetértés a kérdésben. Míg a Fiala kormányfő által fémjelzett Polgári Demokrata Pártban (ODS) akadnak olyan személyiségek, akik támogatják Orbán Viktor politikáját, a koalícióban résztvevő Kalózpárt és a STAN nem csak elítéli Magyarország és Lengyelország jogállamiságot aláásó lépéseit, hanem a visegrádi együttműködés jövőjében sem hisznek.
Bek az interjúban kifejtette, az új cseh kormánynak meg kell találnia a közös hangot a különböző vélemények között. „Ez a metszéspont véleményem szerint csakis a jogállamiság védelménél alakulhat ki, amelyet mindkét országban megsértettek” – jelentette ki Bek.
Az uniós ügyekért felelős miniszter utalt arra is, hogy Lengyelország és Magyarország elszigetelődhet nem csak az Unión, hanem a visegrádi csoporton belül is.
„A visegrádi együttműködés meggyengült. Ez a helyzet azonban mindkét országban (Lengyelországban és Magyarországon) a választások után megváltozhat, Magyarország esetében talán már ebben az évben” – tette hozzá Csehország új Európa-ügyi minisztere.
