Csehország;Szlovénia;bérek;

- Befagyasztják a politikusok bérét

A cseh kormányban megállapodás született arról, hogy idén nem emelik a képviselők fizetését és számos tisztviselő bérét. Igaz, így is fényévekre vagyunk lemaradva az ottani fizetésektől.

Sokszor fordul elő egy kormányváltás során, hogy amikor az új kabinet hivatalba lép, kiderül, hogy a költségvetés helyzete nem annyira rózsás, így az ígéreteknek csak egy része valósul meg. Hasonló megy most végbe Csehországban is: decemberben alakult meg Petr Fiala ötpárti kormánya, de kiderült, hogy a közszolgálatban nem lehet a tervezett mértékben emelni a béreket, sőt, csak egy kis rétegnek emelkedhet a fizetése.

A kabinet december végén tartott ülésén a tisztviselők és köztisztviselők egyéves bérbefagyasztását döntötték el. Ám megállapodás született arról, hogy a rendőrök, és a katonák fizetését havi 700 koronával (10 200 forint) emelik. Az egészségügyi dolgozók pedig hat százalékos emelést kapnak. A tanárok viszont kénytelenek lesznek beérni két százalékos emeléssel. Csak összehasonlításként: ami utóbbiak fizetését illeti, az óvodapedagógusok még 2020-ban átlagban 36 778 koronát (540 ezer forint), az általános iskolai tanárok 46 267 koronát (680 ezer forint), a középiskolában oktatók 47 627 koronát (700 ezer forint), a felsőfokú szakképző iskolák tanárai 48 469 koronát (712 ezer forint) kerestek bruttóban. Ami az orvosok és fogorvosok fizetését illeti, ez 2020-ban havi bruttó 93 658 korona (1,37 millió forint) volt, az általános ápolóké és szülészeké pedig 53 468 korona (785 ezer forint).

Mindez azért jelentős változás, mert az előző, Andrej Babis volt miniszterelnök által irányított kormány november elején még azt közölte, hogy az állami és közszolgálati dolgozók januártól 1400 koronás (20 500 forint) emelést kapnak. Persze Babis könnyen hozhatott akkor ilyen döntést, hiszen ekkor már rég tudni lehetett, hogy nem maradhat a miniszterelnöki székben. S hamar kiderült, ilyen mértékű emelést nem viselne el a költségvetés. Zbynek Stanjura pénzügyminiszter egyenesen azt közölte: „Az állami költségvetés katasztrofális állapotban van. A helyzet a korábbi kormányok rossz gazdálkodása miatt vált ennyire kritikussá” – közölte a pénzügyi tárcavezető.

Hasonlóképpen fogalmazott Marian Jurecka munka- és szociális ügyekért felelős miniszter: „A költségvetés nincs jó állapotban. Ezért befagyasztjuk a köztisztviselők fizetését és a politikusokét.” Stanjura arra is rámutatott, hogy az utóbbi években kinyílt az olló a köz- és a magánbérek között. Elmondása szerint 2013-ban és 2014-ben a közszférában két-három százalékkal voltak magasabbak a fizetések, mint a magánszektorban, most pedig már 15 százalék az eltérés az előbbi javára. "A lépésünk lényege az, hogy a fizetések kezdjenek közelebb kerülni egymáshoz. A béremelés elmaradását inflációellenes lépésnek tekinthetjük” – tette hozzá. A drágulás mértéke novemberben hat százalékra emelkedett, és közgazdászok szerint az év elején meghaladhatja a nyolc százalékot.

Marian Jurecka szerint csak a politikusok és a bírák fizetésének befagyasztásával a kormányzat idén 0,6 milliárd koronát (87,8 milliárd forint) akar megtakarítani.

Jurecka egyúttal szolidaritásra szólította fel az igazságügyben dolgozókat, akik nem fogadták lelkesen a felszólítást. Nem tartják igazságosnak, hogy miközben emelkedik a tanárok, a rendőrök és a tűzoltók fizetése, az övék nem.

A Legfelsőbb Bíróság vezetője, Petr Angyalossy a Právo című napilapban az alkotmánybíróság korábbi döntéseire hivatkozott. „Utóbbi azt mondta, ha mindenki fizetését csökkentik vagy befagyasztják általánosságban, akkor ez a bírákat is érintse. De ha a döntés csak kiválasztott csoportokat vesznek célba, akkor a bírák nem lehetnek köztük” – idézte a taláros testület döntését a bíróság elnöke. Emiatt úgy véli, hogy a kormány döntése sérti az alaptörvény felett őrködő testület ítéletét. Libor Vávra, a Bírák Szakszervezetének vezetője, is úgy véli, a kormány döntése jelenlegi formájában nem mehet át az alkotmánybíróság rostáján. Jurecka azonban azt közölte, a kormány az alkotmánybíróság ítéletére is támaszkodik.

Az igazságügyben dolgozóknak egyébként 6 százalékos béremelést kellett volna kapniuk. Az alapfizetés az ügyészek esetében 90 748 korona (1,32 millió forint) a bírák esetében pedig 100 872 korona (1,47 millió forint) marad.

Fiala kormánya szerint a következő 11 hónapban 56,7 millió koronát (8,3 milliárd forint) takarítanak meg annak köszönhetően, hogy befagyasztották a politikusok fizetését. A politikusi bérek befagyasztására egyébként tavaly Andrej Babis kormánya is javaslatot tett, sőt ezt öt évben határozta volna meg. Az előterjesztést azonban elsöprő többséggel elutasította az alsóház. 

Szlovénia: elégedetlenek a 387 ezres minimálbérrelSzlovéniában a minimálbér-emelés, amelyet Janez Cigler Kralj munka-, család- és szociális miniszter várhatóan január 20-án jelent be a Hivatalos Közlönyben, valószínűleg 4,9 százalékos lesz, ami mintegy 50 eurónak (18 ezer forint) felel meg. Ez megegyezik a tavalyi infláció mértékével. Ez tehát azt jelenti, hogy szomszédunknál az idei évben 1074 euró (387 ezer forint) lesz az új bruttó minimálbér, amelyet január 1-jétől kell alkalmazni. A minimálbérről szóló törvény szerint ennek legalább 20 százalékkal kell meghaladnia a megélhetési minimumköltségeket, és évente legalább a fogyasztói árak növekedésével összhangban kell kiigazítani. A szakszervezetek csalódottak az emelés mértékét illetően. Meggyőződésük, hogy a miniszter csak a munkaadói oldal érveit hallgatta meg. Tavaly szeptemberben 10 százalékos emelésre tettek javaslatot. 

A súlyos Covid-betegek száma kétszáz fölött van, s az adatok szerint száz fertőzött csaknem kétszáznak adhatja tovább a vírust.