Napok óta nem reagál a Fidesz arra a megkeresésünkre, hogy pontosan mi alapján használja az Orbán Viktor arcképével és nevével kiküldött, a pártnak adományokat kérő legújabb levél a kormány szlogenjét. A napokban a fideszes szimpatizánsoknak szétküldött levélben szereplő, előre menjünk, ne hátra szófordulat némileg átfogalmazott verziója a kormányplakátokon országszerte látható „Magyarország előremegy” jelmondatnak. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a Fidesz vajon fizetett-e a kormánynak az óriásplakáton látható szlogenekért és az arculatért.
A kérdés azért is indokolt, mert korábban előfordult hasonló helyzet: 2014-ben a Fidesz „megkapta” a kormánytól a „Magyarország jobban teljesít” kampány jelszavát és arculati elemeit. Mint később kiderült, a kampánydizájnért eredetileg a Miniszterelnökség 150 millió forintot fizetett, ehhez képest később alig 400 ezer forintért adta tovább a szlogent és az arculati elemeket a pártnak. Azért sem mellékes, hogy a mostani kampányért fizetett-e a kormány, mert ha igen, akkor sokszorosan újrahasznosított jelszavakat adtak el a kabinetnek. Mint kiderült, az „előre megy” szlogen a Tony Blair vezette munkáspárt jelmondata volt 2005-ben (Britain forward, not back), de a 444.hu szerint blairék is elődökhöz nyúltak vissza, az NDK pártvezér Erich Honecker fogalmazta meg az egyik utolsó beszédében, hogy „mindig előre, sosem hátra”. Sőt, a szlogent szinte egy az egyben Rákosi Mátyás is használta, aki úgy fogalmazott, hogy „magyar nép előre akar menni és nem hátra fordulatot.”
– Csapatépítésre, közösség-összetartásra jó a Fidesz újból meghirdetett adománygyűjtő kampánya – mondta lapunknak Szentpéteri Nagy Richard. A politikai elemző hozzátette, természetesen a kormánypártnak az így begyűjthető adomány úgyszólván semmi, a Fidesznek ennél nagyságrendekkel komolyabb forrásai vannak a kampányra. Az adománygyűjtéssel viszont az egyszeri párttag is érezheti, hogy a Fidesznek szüksége van az ő segítségére, viszonzásul pedig folyamatosan kapja az értesítéseket, leveleket, azaz benne van a párt vérkeringésében. A Fidesz most gyakorlatilag a négy évvel ezelőtti kampánylevelet vette mintának, csak Orbán fotóját cserélték le korosabbra, illetve beleírták a párt aktuális kampánylózungjait arról, hogy a 2022-es választás most miért lesz sorsdöntő. „Egy veszélyekkel teli korba léptünk, ahol egyszerre kell megküzdenünk a járvánnyal, az egyre erősödő illegális migrációval, és Brüsszel, valamint a Soros-birodalom egyre agresszívabb beavatkozási kísérleteivel” – írták.
A Fidesz sajtóosztálya nem reagált arra a kérdésünkre sem, hogy a mostani körben hány levelet küldtek ki és milyen költségen. A párt elvileg azoknak küld sárga csekkes adománykérő levelet, akik erre nekik előzetesen engedélyt adtak. A hvg.hu korábban fideszes forrásokra hivatkozva úgy vélte: nagyjából másfél millió hívet szórnak meg ilyenkor levelekkel és ami meglepő: az esetek kilencven százalékában a hívek küldenek is valamekkora összeget. Elvileg ezek alapján a Fidesz egy-egy ilyen adománygyűjtő kör során több százmillió forintot tud besöpörni.
Bár a Fidesz nem közölte, hogy egy-egy ilyen akcióból konkrétan mennyi folyik be, ám az évről-évre közzétett pénzügyi jelentésekből képet alkothatunk róla. Ebből az derül ki, hogy egyre többe került a párt működtetése. A 2013-as „békeévben” (ekkor éppen nem volt sem választás sem más akció) a párt 66 milliót söpört be adományokból, ebből 59 milliót magánszemélyektől. Érdekes mód ekkor még cégek is feltünedeztek az ismert támogatók között, de sajátos mód például az akkor Rogán Antal vezette belvárosi önkormányzat is 1,2 millióval támogatta a kormánypártot. Egy évvel később, a 2014-es választási évben már hirtelen 419 millióra ugrott fel a párt magánszemélyektől kapott támogatása, igaz, a félmillió forint feletti adományt adott magánszemélyek között jócskán akadtak politikusok is, a legnagyobb adományozó akkor és később is Papcsák Ferenc egykori zuglói polgármester volt, aki hárommillió forint feletti összeggel áldozott a közös cél érdekében. A rekordbevételt nem az országgyűlési választás éve, 2018 hozta, akkor ugyanis „mindössze” a 2014-eshez hasonló négyszáz millió forint folyt be magánszemélyek adományaként. A legnagyobb „erőpróba” ebből a szempontból a 2019-es, szintén „sorsdöntő” önkormányzati választás lehetett, ekkor hirtelen 733 milliós bevétele lett a pártnak az adományokból, a félmillió feletti adományozók listája is százas nagyságrendűre hízott.
Míg a korábbi években a Fidesz jellemzően kiköltekezte magát, azaz a különféle bevételeit elverte politikai célokra, addig a 2022-es választásoknak már feltöltött éléskamrával indulhat neki, ugyanis 2020-ban a fideszes parlamenti frakció az eddigi támogatás sokszorosát, mintegy 5 milliárdot kapott a költségvetésből. Mivel a párt a választáson kívüli időszakban nagyjából egy-másfél milliárdból üzemel, így elvileg 3,5 milliárd többlet kellett maradjon a párt kasszájában.
A valóságban azonban ennél is nagyságrendekkel komolyabb erőforrásokat tud a párt csatasorba állítani tavasszal. Túl azon, hogy a bő 100 milliárdból üzemelő, elvileg „közmédia”, illetve a félezer különféle, ám láthatóan egységesen működő, a KESMA alá beszervezett médium is fegyelmezetten a párt üzeneteit közvetíti, a Fidesz kampányát tolják a kormány „nemzeti konzultációi” vagy „tájékoztatási kampányai”. Emellett a Fidesz holdudvarában közpénzekből felpumpált alapítványok, CÖF-szerű szervezetek, kutatóintézetek tucatjai működnek, láthatóan harci egységben a kormány kommunikációjával. A közösségi és a pártkommunikáció összefonódásának egyik tankönyvi példája lehet a „Megafon”, amely immáron félmilliárdot költött el a Facebook-on csak arra, hogy a Fidesz beszélő fejeit – Rákay Philipet, Deák Dánielt, Bohár Dánielt, Déri Stefit – tolja a közösségi médiát használó fiatalok orra alá.
