egységes ellenzék;rezsicsökkentés;energiatakarékosság;

2022-01-11 06:40:00

Ingyenes lakásfelújítás az ellenzéktől

A szegények kiemelt támogatását célozza az Egységben Magyarországért múlt héten ismertetett közműprogramja. A párbeszédes Jávor Benedek nevéhez fűződő tanulmány néhány ponton eltér miniszterelnök-jelöltjük elképzeléseitől.

Igazságos zöld átállás címmel társadalmilag is fenntartható környezetvédelmi programot dolgozott ki a Szociális Demokráciáért Intézet, a Megújuló Magyarországért Alapítvány és a Európai Progresszív Tanulmányok Alapítvány segítségével Jávor Benedek párbeszédes képviselő. Az Egységben Magyarországért, vagyis az egyesült ellenzék pártjai, legalábbis a múlt hét végi online konferencia valamennyi párt szakpolitikusát felvonultató kerekasztal-beszélgetése tanúsága szerint, a nevét adja az elképzelésekhez. Ugyanakkor, bár a rendezvényen közös miniszterelnök-jelöltjüket, Márki-Zay Pétert tanácsadója, Szél Bernadett képviselte, a hódmezővásárhelyi polgármester álláspontja több ponton is eltér az ismertetett programétól, hovatovább Szél Bernadett ismert véleményétől is.

Az elkerülhetetlen zöld átállás során meg kell tartani a társadalom életminőségét - foglalta össze a tanulmány fő üzenetét Büttl Ferenc, a Megújuló Magyarországért Alapítvány elnöke, amit az összes többi felszólaló is osztott. Emellett az is általános véleményként fogalmazódott meg, hogy a Fidesz-KDNP-kabinet csak annyiban ismerte fel a kérdés jelentőségét, amennyiben komoly erőforrásokat fordít önmaga "zöldre festésére", vagyis környezetvédelmi látszatintézkedésekre. Ugyanakkor az ellenzéki politikusok nem csak az érdemi lépéseket hiányolták, de a kormányt kifejezetten pazarló, sőt olykor a szennyezést támogató döntések miatt is bírálták, ezért sorskérdésnek nevezve az idei kormányváltás szükségességét.

A szociáldemokrácia a kapitalizmus veszteseinek oldalán áll, és mivel ezek közé tartozik a természet is, a piros és a zöld nagyon jól összeillik - fogalmazott köszöntőjében Tóth Bertalan MSZP-társelnök. Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd társelnöke egy francia zöldpárti politikust idézett, aki egyszerre képviselné a világvégétől és a hónap végétől tartókat. A többiekhez hasonlóan sürgette a környezetvédelmi intézkedések társadalmi támogatottságának növelését. Emellett - többekkel együtt - nemcsak a társadalmi rétegek vagy a különböző térségek, de a nemzedékek közötti igazságosság szempontját is felvetette. A zöld fordulat nem a gazdagok luxusa, hanem a szegények esélye a felzárkózásra - fogalmazott, idézve barátját, a kutatás vezető szakértőjeként bemutatott Jávor Benedeket, aki szerint nincs annál hétköznapibb téma, mint a tiszta víz és levegő vagy az egészséges élelmiszer.

Andor László, az Európai Progresszív Tanulmányok Alapítvány főtitkára az Európai Bizottság 2019-es zöld fordulatára hívta fel a figyelmet. Azt megelőzően ugyanis az éghajlati ügyeket összevonták az energetikával, a környezetvédelmet pedig beolvasztották a halászati témák közé. Ám 2019 óta a zöld átállás központi kérdéssé vált.

A programismertetés bevezetőjeként Jávor Benedek a társadalmi elfogadottság fontosságának érzékeltetésére a franciaországi sárga mellényes tüntetéseket hozta fel példaként, amikor egy amúgy környezetvédelmi szempontból "szükséges" üzemanyagadó bevezetése váltott ki olyan társadalmi-gazdasági válságot, ami Párizst több tekintetben meghátrálásra kényszerítette. (Párttársa, Tordai Bence később a kazahsztáni eseményeket hozta fel példaként ugyanerre.) Miközben számos jó nemzetközi példát – illetve kifejezetten ezt célzó uniós támogatást – lát, a hazai klímapolitikai – épületfelújítási, elektromosautó-támogatási, háztartásiggépcsere- - programok eddig, főképp a magas önrészigény miatt, többnyire a magasabb jövedelműeket támogatták. A politikus ezután ismertette a Publicus Intézet tavaly szeptemberi, reprezentatív kutatásának eredményét. Eszerint a megkérdezettek döntő többsége fontosnak vagy nagyon fontosnak tartja a klímaváltozás megfékezését. A válaszadók fele szerint ma ez a politika legfontosabb feladata. A többség alapvetően kedvező fejleményeket vár a zöld átállástól. Ezek közé tartozik az életminőség javulása, az energiatakarékosság okozta rezsicsökkentés, a társadalmi igazságosság javulása, az elvándorlás megszüntetése vagy a munkahelyteremtés. A félelmek között ugyanakkor megjelent az áremelkedés, a megélhetés drágulása, a munkahelyek elvesztése. Ez a vélemény inkább az alacsonyabb iskolázottságú és szegényebb társadalmi rétegeket jellemezte. Így ők az ellenzék fő célcsoportja, akiket nemcsak meggyőzéssel, hanem konkrét anyagi segítséggel is igyekeznek a klímaváltozás nyerteseivé tenni. A válaszadók elsöprő többsége nyilvánította ki az Orbán-kormány környezetvédelmi intézkedéseivel kapcsolatos elégedetlenségét. Az átállás költségeit a kormánypárti és momentumos válaszadók inkább a nagyvállalatokra, az összefogás többi pártjának szavazói viszont inkább az államra terhelnék. „Az emberektől” csak néhány százalék várna ezért anyagi áldozatokat.

Mindezek nyomán arra jutottak, hogy a jó helyzetű társadalmi csoportok „perverz” támogatása helyett közpénz alapvetően a társadalmilag kiszolgáltatott, kisodródott rászorulóknak jár. Emellett cél a rendszerszintű szén-dioxid-kibocsátás-mentesítés és a politikai képviselhetőség is.

Mindezek jegyében a legfontosabb teendőnek a program az épületfelújításokat jelöli meg. Az egy főre eső átlagjövedelem alatt a beruházás 80 százalékát a „kormányváltás után felszabaduló” uniós támogatásoktól várják. 20 százalékot pedig az energiaszolgáltató, illetve a szerződött pénzintézet vállal át voltaképpen hitel formájában úgy, hogy azt a későbbi energiamegtakarítás egy részéből fizetik vissza. (Az érintett háztartás rezsije már ez alatt is jelentősen csökkenne.) Az átlagjövedelem felett az arányok 50-50 százalékra módosulnának. Megújuló energiával is ellátnák a háztartásokat, ám ez – elsősorban a tulajdonosi szemlélet erősítése érdekében - 5 százalék önrészt is igényelne. Indítanának háztartásigépcsere-programot, támogatnák az energiaközösségeket, a szakemberképzést, a szemléletformálást, valamint „zöld” szociális bérlakások építését, illetve a meglévők célszerű felújítását is. Mindezekre számos uniós forrás áll rendelkezésre, amiből évi 150-170 ezer lakás mélyfelújítását is lehetségesnek tartják. A politikus szerint a 2030-as, 60 százalékos szén-dioxid-mentesítésre vonatkozó ellenzéki vállalás elérésének is alapvető feltétele. Jávor Benedek szerint a magyar kormány is évi több mint ezermilliárd forint környezetvédelmi adót és járulékot szed be, aminek alig több mint tizedét fordítja ténylegesen zöld célokra. Az uniós, illetve hazai forrásokból számításai szerint évente képződő, 2,4-2,7 ezermilliárdos pénzügyi alapból már érdemi zöld intézkedések valósíthatók meg – fogalmazott.

A jelenlegi kormányzati rezsicsökkentés alapvetően a magasabb jövedelműeket támogatja, amennyiben minél nagyobb a fogyasztás, annál nagyobb a közpénztámogatás, aminek véget kell vetni – fogalmazott Jávor Benedek. (Ennek kapcsán a kerekasztal-beszélgetésen Tordai Bence, Schmuck Erzsébet LMP-társelnök és Szél Bernadett is utalt – vélhetően lapunk tudósítása nyomán is – arra, hogy a kormány tavaly év végén újból több mint kétszázmilliárd forint közpénzzel megemelte a legnagyobb hazai energiaszolgáltatónak számító állami MVM alaptőkéjét. Az illetékes államtitkár lapunknak ennek okaként az energiaellátás folyamatosságának fenntartását jelölte meg.) Az ellenzéki program „az általánosan alacsonyan tartott lakossági energiaárak helyett egy szociális alapú”, több sávos ártámogatási rendszer bevezetését kezdeményezi. Eszerint azok a háztartások, ahol az egy főre eső jövedelem meghaladja az országos átlag 150 százalékát, piaci árat fizetnének. Ez alatt az átlagfogyasztásig, fejenként egy igen alacsony „A” tarifa vonatkozna. Azok a családok pedig, ahol az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az országos átlagot, az átlagfogyasztás felett, két sávban a piaci tarifához közelítő díjat fizetnének.

A tervezet tárgyalja a – kormánypropaganda egyik központi kérdésévé vált – európai karbonadó-kérdést is. Eszerint ugyan támogatják a karbonadó kiterjesztést (bár itt Jávor Benedek nem említette, ez a lakás- és gépjármű-tulajdonosokra vonatkozik), eme, személyenként körülbelül évi 24-34 ezer forintos összegét szintén a rászorulókra költenék.

Jávor Benedek emellett ismertette kapcsolódó vidék- és városfejlesztési, közlekedési, természetvédelmi és munkahelyteremtési elképzeléseiket is. Az egyesült ellenzék támogatja az átfogó, a környezet- és természetvédelem mellett a vízügyi, klíma-, energia- és közlekedéspolitikát is magába foglaló Fenntarthatósági Minisztérium létrehozását.