Nem tudnak kitérni a cégek a minimálbér emelése által keltett várakozások elől, ezért idén a hazai vállalatok 81 százaléka tervez béremelést, 18 százalékuknál maradnak az eddigi fizetések és mindössze egy százalékuknál csökken a juttatás – derül ki az iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) felmérésből. A minimálbéremelés önmagában egymillió foglalkoztatottat érint, ám a bértorlódáson keresztül további 1,5 millió munkavállaló bérére is hatással van a Magyar Nemzeti Bank (MNB) becslése szerint. Így már érthető, hogy a cégek 81 százaléka miért tartja szükségesnek a fizetésemeléseket.
Mint az közismert, idén januártól a bruttó minimálbér 19,5 százalékkal havi 200 ezer forintra emelkedett (ez nettó 133 ezer forintos jövedelmet jelent), illetve a szakmunkás minimálbér, a garantált bérminimum 18.7 százalékkal bruttó 260 ezer forintra nőtt. A bértorlódások elkerülése érdekében a cégek jelentős többsége (39 százalékuk) átlagosan 6-10 százalékos béremelést tervez 2022–ben az GVI felmérése szerint, további 11 százalékuk pedig több mint 10 százalékkal kalkulál, vagyis a várható öt százalékos inflációnál nagyobb béremelést a cégek 50 százaléka tud kitermelni. A válaszadó cégek további 31 százaléka számolt azzal - a több mint kétezer céget felölő felmérésen belül –, hogy 1-5 százalékkal emeli a fizetéseket 2022-ben. A felmérésből kiderül, hogy nem meglepő módon a vállalatméret növekedésével nő azon cégek aránya, amelyek idén béremelést terveznek. Éles határvonal a 10 fő alatti mikrocégeknél húzódik, e létszám alatt foglalkoztatók 45 százaléka tud a béreken emelni, 46 százalékuk szinten tartja azokat, míg 9 százalékuknál a minimálbéremelések ellenére bércsökkentésre lesz szükség. A 10 fő feletti cégeknél gyakorlatilag sehol nem kerül szóba a fizetések csökkentése, a sőt a vállalati méret növekedésével szélesebb körű és nagyobb mértékű emelésekre kerül sor.
A fizetések emelését a javuló gazdasági környezet alapozza meg: a vállalkozók bizakodóan tekintenek az idei évre, ezért 55 százalékuk arra számít, hogy 2021-hez képest vállalkozása éves árbevétele nőni fog, 34 százalék szerint nem fog változni és 11 százalék mondta azt, hogy csökken. A felmérés idején, 2021 októberében a válaszadók 74 százaléka gondolta úgy, hogy a következő fél évben nőnek a belföldi értékesítési árai, 19 százalékponttal többen, mint egy évvel ezelőtt. A vállalkozók 38 százaléka számít arra, hogy az inflációval azonos mértékben tud végrehajtani áremelést, 22 százalékuk szerint ennél nagyobb mértékű lesz a belföldi értékesítési árak növekedése, ami a vizsgálat története során az eddigi legmagasabb érték - emlékezetet az MKIK GVI felmérése. Vagyis a jelentős béremelések árát véső soron a fogyasztók fizetik meg, ugyanis a cégek jelentősebb áremeléssel ellensúlyoznák a fizetések erősödését, ennek ellenére a jegybank úgy számol, hogy költségoldalon a bérek emelkedése nem jelent extra inflációs nyomást a gazdaságnak.
Az MNB Inflációs jelentése szerint csak a minimálbéremelés évi 540 milliárd forinttal növeli a cégek költségeit, ám ennek ellenére a jegybank nem számít a minimálbér emelésből származó plusz inflációval, mivel a költségoldalon ezt ellensúlyozza a munkaadói adóterhek négy százalékpontos csökkenése. A lakossági jövedelmek oldaláról ugyanez nem mondható el, hisz a a béremelések következtében a lakosság többletjövedelme nő, amelynek inflációs hatása lesz. A jegybank becslése szerint a keresetek jelentős növekedés nettó 325 milliárd forint többletjövedelmet jelent a háztartásoknak 2022-ben. Mivel a minimálbér és a garantált bérminimum emelése elsősorban az alacsony keresetű, magasabb fogyasztási határhajlandóságú foglalkoztatottakat érinti, ezért a jövedelemtöbblet nagy részét a lakosság várhatóan fogyasztásra költi, így az MNB számítása szerint az intézkedés hatására jövőre 1,1 százalékponttal lesz magasabb a háztartások fogyasztása. A magasabb fogyasztás és lakossági beruházás következtében a gazdasági növekedés közel 0,3 százalékponttal lesz gyorsabb, ugyanakkor a minimálbéremelés inflációs hatásairól nem adott külön becslést az MNB. Mindenesetre a jegybank idén nem számít az infláció érdemi csökkenésre, a tavalyi öt százalék után az árak hasonló mértékű növekedést várja.
