A 2021-es költségvetést a parlament 1491 milliárd forintos hiánnyal hagyta jóvá, ennek a több mint háromszorosát hozta össze a kormány tavaly az év egészében – derült ki a Pénzügyminisztérium gyorsjelentéséből. Az éves államháztartási hiány 5101,5 milliárd forint lett, ami 342 százalékos túllépést jelent annak ellenére, hogy a gazdasági folyamatok nem indokoltak ekkora deficitet.
A kormány eredetileg 4,8 százalékos gazdasági növekedéssel kalkulált 2021-re, ebből Varga Mihály pénzügyminiszter közlése szerint 6,4 százalék lett. Emellett a múlt évet három százalékos inflációval tervezeték, bár még nincs végleges decemberi adat, de az előrejelzések szerint tavaly a fogyasztói árak 5-5,3 százalékkal emelkedhettek, vagyis mind a növekedést, mind az inflációt alulbecsülte a kormány, aminek következtében több száz milliárdos többletbevételre tett szert a költségvetés.
Ennek ellenére szálltak el a kiadások és lett a hiány a tervezett több mint háromszorosa. A túlköltekezést a kormány a gazdaság újraindításával, adócsökkentésekkel, a munkahelyteremtésre és a családok támogatására fordított kiadásokkal magyarázza. A nem túl lényegre törő pénzügyminisztériumi közleményből kiderül, hogy a kiadások közül a közúti fejlesztésekre 237,4 milliárd forintot, a Magyar Falu Programra 211,3 milliárd forintot, a közlekedési ágazati programokra 200,6 milliárd forintot fordítottak. A koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásra 96,2 milliárd forintot, a nemzeti agrártámogatásokra 89,9 milliárd forintot, a Turisztikai fejlesztési célelőirányzatból pedig 87,6 milliárd forintot fizettek ki. Jelentősnek nevezik még a vasúti fejlesztésekre fordított 78,5 milliárd forintot – bár ez a pénz kizárólag a Budapest-Belgrád vonalra ment el. A hazai kiadások közül kiemelendő a nyugellátásokra fordított 4117,7 milliárd forint, valamint a gyógyító-megelőző ellátásokra kifizetett 1880 milliárd forint is. 2021-ben indult el az orvosok több évig tartó, átfogó béremelési programja is – sorolta a tételeket a Pénzügyminisztérium.
A felsorolásból kimaradta az a több száz milliárd forint, ami az állami vagyonkezelésre ment, az a mintegy ezer milliárd forint, amennyibe a fideszes politikusok által elfoglalt vagyonkezelő alapítványok feltőkésítése került, de nem tesznek említést a több száz milliárdos sport- és egyházi beruházásokról sem, amelynek haszonélvezője megrendeléseket megszerző maroknyi NER-cég.
Miután a hiány a háromszorosa lett a tervezettnek, a kormány azt csak az államadósság jelentős növelésével tudta fedezni. Az elmúlt két évben mintegy 10 ezer milliárd forinttal nőtt az államadósság, ezzel elérte a 42 ezer milliárd forintot, ami közel duplája annak amivel Orbán Viktor 2010-ben átvette a hatalmat, és rögvest meghirdette az államadósság elleni harcot. Tavaly a GDP arányos államadósság 79-80 százalék volt, miközben a parlament által elfogadott költségvetési törvény szerint 2021 december 31-én az államadósság nem haladhatta volna meg bruttó hazai termék (GDP) 69,3 százalékát. Mint látható nincs egyetlen fő szám sem, amit a kormány betartott volna az eredetileg elfogadott költségvetési törvényből.
A decemberi 1170 milliárd forintos hiány részleteiről sem árult el semmit a PM, azt viszont tudhatjuk a korábbi közlésekből, hogy ez 2021 legmagasabb egyhavi hiánya, ami a GDP bő 2 százalékának felel meg. A korábbi években egy egész év kellett ekkora hiány összehozásához. Eredetileg még ennél is nagyobb pénzszórást tervezett a kormány, ám decemberben úgy határoztak, hogy nem költenek el 350 milliárd forintot közelebbről meg nem nevezett beruházásokra, annak érdekében, hogy mind a hiány, mind a GDP-arányos államadósság csökkenjen a 2020-as évzárás számaihoz képest.
A tavaly év végi zárolások másik oka, hogy így spórolt a kormány az idei év eleji költekezésekre: a 13. havi nyugdíj kifizetésére, a családosoknak járó személyi jövedelemadó visszatérítésére, a fegyveres dolgozók béren kívüli juttatásainak átutalására - még a választások előtt. A három tétel önmagában 1000 milliárd forinttal növeli a kiadásokat, így a 2022-es hiányt. Ennek ellensúlyozására a kormány úgy döntött, hogy az idei költségvetésből is zárol mintegy 700 milliárd forintnyi kiadást. Így a kormányzati tervek szerint államháztartási hiánya GDP 7,5 százalékáról 2022-ben a GDP 4,9 százalékára csökkenhet. A parlament eredetileg a GDP 5,9 százalékának megfelelő hiányt engedélyezett erre az évre, ám ez a környező országokhoz képest már kiugróan nagy deficit, megközelítően 3000 milliárd forint lett volna. A régióból felfele kilógó magyar hiány emellett növelheti az ország pénzügyi sérülékenységét, ám hogy az eddig bejelentett megszorítás elegendő lesz-e 2022-re majd az év közepén, a választások után dől el.
