Egyelőre a háttérben pörög az ellenzék

Legalább két hét, mire közzéteszik az ellenzéki összefogás országos listáját, illetve a választási programot. Az aláírásgyűjtésük jelenleg 150 ezer szignónál jár.

– A parlamenti választásra kijelölt április 3-a nem okozott meglepetést, az ellenzék erre számított – fogalmazott a Népszavának a DK-s Arató Gergely. Ugyanaznap lesz a voksolás a kormány által kezdeményezett, gyermekvédelminek titulált népszavazás kérdéseiről is, amivel kapcsolatban majd tucatnyi civil szervezet érvénytelen szavazásra szólított fel. Szerettük volna megtudni, mit javasol ezzel kapcsolatban az ellenzék, a miniszterelnök-jelölt csapatának kommunikációs vezetője azonban pár napos türelmet kért, mondván, hogy épp az ügyben megszólaló civilekkel egyeztetnek a jogilag legjobb megoldásról. A Fudan Egyetemmel és az álláskeresési járadék kilenc hónapra emelésével kapcsolatos ellenzéki népszavazási kérdések támogatására december közepén elkezdett aláírásgyűjtés pedig Simon András szerint jó ütemben halad. Eddig 150 ezer ember kézjegyével érkeztek be az aláíróívek, de sok helyen nem azonnal küldik el ezeket a szervezőknek.

Ami biztos: mire február 12-én el lehet kezdeni a képviselők ajánlószelvényeinek gyűjtését, rég meglesz az ellenzéki népszavazás kötelező kiírásához szükséges, biztonsági rátartással számolt 230-240 ezer aláírás. Január vége előtt azonban nem számíthat a közvélemény az ellenzéki összefogás országos listájára és február eleje előtt a választási program teljes szövegére sem, bár az eddig megismerteken túl újabb részterületek anyagai már a héten megszületnek. A munka világát kézben tartó szocialista Komjáthi Imre tájékoztatása szerint például a program munkaügyi része péntekre elkészül.

A Momentum elnöke egy interjúban maga is lassúnak nevezte az ellenzéki döntési folyamatokat, különösen a DK hozzáállását bírálta. Donáth Anna szavaira reagálva Arató Gergely csak annyit jegyzett meg, hogy tudomásuk szerint pártjuk gyűjtötte eddig a legtöbb aláírást az ellenzéki népszavazáshoz. Azt viszont sem ő, sem Simon András nem tudta megindokolni, miért üzent kampánytanácsokat az összefogás pártjainak a HVG-nek adott terjedelmes interjúban Ron Werber. Az izraeli tanácsadó az elmúlt két évtizedben több baloldali kampányt vezetett Magyarországon, és most is tömegeket megmozgató akciókat javasolt a voksolás előtti hetekben. Egy ilyen kampány megmagyarázná az ellenzék mostani nyugalmát.

– A választás időpontjának nincs releváns jelentősége, a majdani szavazatszámok esetében semmit sem jelent – erről már Szentpéteri Nagy Richard politikai elemző beszélt lapunk kérdésére. Mint fogalmazott, formális, hogy Áder János milyen időpontot jelentett be, főleg, hogy nagy valószínűséggel a Fideszben döntöttek a dátumról. A szintén kiírt népszavazással kapcsolatban pedig a többi között arról beszélt, hogy valójában a kormánypártokat nem is érdekli, érvényes és eredményes lesz-e a referendum. – Nem népszavazást, hanem választást akarnak nyerni, viszont egy bizonyos választói rétegben a referendum mozgósító erejű lehet. Nem új az ötlet, 2004-ben az Egyesült Államokban George W. Bush is élt vele: mivel a közvélemény-kutatásokban nem állt jól, a kampánystábjában kitalálták, hogy az elnökválasztással egyszerre a melegházasságról tartsanak népszavazást, és bár ott központilag, szövetségi szinten nincs erre lehet lehetőség, sok államban kiírták, a kérdés pedig sok olyan választót is az urnákhoz vitt, akik amúgy nem mentek volna el szavazni, ám így, ha már ott voltak, Bush-ra voksoltak.

A politikai elemző a civilek által erőltetett érvénytelen voksolásról úgy fogalmazott: az bonyolult üzenet, csak a magasabban kvalifikált választói réteg számára érthető, az ellenzék részéről célravezetőbb, ha a kormány által feltett kérdéseket negatív kontextusba helyezik, ám ügyelni kell rá, hogy a mozgósító erő azért megmaradjon.

Felmerült az is, hogy a civilek az érvénytelen szavazásra buzdítással éppen a kormányt segítik, hiszen növelik a részvételi arányt, és ezzel elősegíthetik a kormány kérdéseiben a referendum érvényességét – a választók 50 százaléka plusz egy szavazat szükséges hozzá –, ám lapunk kérdésére László Róbert, a Political Capital választási szakértője kijelentette: az érvénytelen voksok nem számítanak bele egy népszavazás érvényességébe, vagyis utóbbihoz az igenek és nemek megfelelő száma szükséges.