Eddig ugye létezett titkosügynök, titkosirat, titkosszolga. De a fejlődés megállíthatatlan. Mostantól van titkosjárvány is. Az operatív törzs anyagai hétpecsétes titok tárgyát képezik. Legyen elég, hogy a döntéseket végül kihirdetik – így érvel Gulyás miniszter.
Teljesen igaza van: elvégre amikor a kutyánknak kiadjuk a parancsot: „Ül!”, „Lábhoz!”, se nagyon részletezzük indokainkat és dilemmáinkat. Még megzavarodna az a szegény állat.
Na, épp ettől óv minket a kormány. Hogy megzavarodjunk. Pedig legalább azt szeretném megtudni, azokat a hasznos háztartási ismereteket, amelyeket a sajtótájékoztatók során a szívünkhöz legközelebbi törzstagtól, a tisztifőorvostól megtudtunk, megbeszélik-e előtte, vagy ez nekik is meglepetés. Pedig érdekelne, hogyan viszonyultak az egyenruhások például az elhíresült nyunyókához, esetleg maguk is elérzékenyülve idézték fel egy hangulatos ülés során nyunyóügyi bölcsis emlékeiket? De a hátteret tekintve ez is titok, titkosnyunyó.
Persze ennél jobban érdekelne, megbeszélték-e, hány szakembert tudnak a lélegeztetőgépek mellé állítani, szóltak-e Szíjjártónak, ne vásároljon annyit, hogy a zöme szakszemélyzet híján a raktárakban rozsdásodjon. Vagy hogy mi az ábra a lejárt szavatosságú, kidobott tesztekkel. Esett szó róluk? És mi szól az ingyenes tesztelteltés ellen, amelynek lehetőségét Pintér decemberi közlése szerint „folyamatosan” –eszerint két éve- vizsgálják? Mikor miért adták áldásukat tömeggyűlések, futballmeccsek rendezésére?
De megértem: nem vagyunk méltóak ezekre az információkra. Eljátszottuk a kormány bizalmát. Az történt, hogy a Transparency nagy nehezen kiperelte a keleti vakcinák engedélyezésének dokumentumait, rendesen be is feketítettek rajtuk minden érdekeset, ahogy szokták, és erre Hadházyék valahogy kiolvasták a rejtett szövegeket. Kotnyeles, indiszkrét banda! Még az kéne, hogy most rákérdezzenek a Törzstől, ők mit szóltak ahhoz, hogy a magyar szakemberek megállapították: „A készítmény hatóértéke nem állapítható meg pontosan.” „Egyes ampullák hatóanyagtartalma között háromszoros eltérés is lehet.” „Több lényeges, a hatékonyságot és a biztonságot érintő vizsgálat hiányzik” Vagy –amit sejtettünk-, hogy a kínai vakcina 60 éven felüliek körében való alkalmazásáról semmilyen vizsgálati adat nincs.
De ez mind-mind titok, semmi közünk hozzá. Hát nem kedvesebb dolog, ha arról beszél a nép: „ma az a cuki sötétkék blézer volt Cilikén”, mint ha Falus András akadémikus nyilatkozata sokkolja, aki lemondott a vakcinákat véleményező bizottsági tagságáról, mert ott a tudósoknak felsőbb nyomásra kellett a hozzájárulást megadniuk?
Azt sem tudhatjuk meg, melyik kényesebb törzsi döntésnél volt jelen Orbán, aki a szabályok szerint ilyenkor az ülést vezeti. Szólt-e valamit, vagy elhessegette az aggályokat? Már ha voltak. Ha a Törzs közelébe kerül, még a miniszterelnök is titkos. Van ilyen - Sztojka Attila romaügyi kormánymegbízott például a kínos kijelentései után teljes egészében titkosította magát. Mint Titkossztojka, mailt iratott az Országos Roma Önkormányzat tagjainak, miszerint őt aztán se telefonon, se másként ne keressék. Ott bujkálhat valahol Titkosnyunyó mellett, de bölcsődébe azért ne hurcoljuk.
Az árstop népszerű intézkedés lesz, ne tévedjünk. Csakhogy ha a kiskereskedőknek okozhat is károkat, a vásárlókon keveset segít. Október 15-re tekeri vissza az órát, de addigra már az infláció javát benyeltük. Az étolaj akkorra 34 százalékkal, a liszt és a csirkemell 13-14 százalékkal drágult. Nem sokra megyünk, ha ezeket az árakat kapjuk vissza, bár az azóta is tovább dráguló tejnél és cukornál tényleg nyerhetünk pár forintot.
De nem is a valódi árcsökkenés volt a cél - akkor a forint elrontott árfolyamát és az adópolitikát igyekeznének helyrehozni. Csak az kell, hogy a népek lássák: a kormány erőskezű és bátor, harcol értük, beavatkozik, pedig Brüsszel biztosan nyávogni fog - sietett pénteki rádióbeszédében behozni a képbe a kedvenc ellenségei közül legalább egyet Orbán. Annak bizonyításán még dolgoznak, hogy Soros és a melegek is ellenzik az árcsökkenést.
A csirke far-hátnak külön története van. Igazi korjellemző. Orbán még nem hozta szóba: kínos volna elismerni, hogy állítólag virágzó országunkban sokan a szegénység szimbólumává lett ételnek az árára a legérzékenyebbek. „Farhátkommandó”- csúfolódtak a „nyuggereken” egykor fideszes kampányvezérek. A miniszterelnök nem szerette volna ezt felidézni. Másnap Gulyásra várt a feladat, hogy megüzenje a kiskeresetűeknek, akik csirkemellhez nemigen jutnak: nesztek, itt van a farhátotok, örülhettek!
Pirulok.
Aztán olvasom a facebookon egy kommentelő keserű szójátékát: „Magyarország előre megy, farhátra!”