Az Európai Unió készen áll, hogy behajtsa Lengyelországon a kivetett bírságot, miközben még jobban elmélyül a jogállamisági szakadék Brüsszel és Varsó között. A tárgya a lengyel igazságszolgáltatás, az Európai Bíróság legalábbis nem tartja függetlennek a kelet-európai ország bíróságait azután, hogy a kormányzó lengyel Jog és Igazságosság (PiS) felállított egy fegyelmi kamarát a függetlenség letörésére. A a testület hivatalosan a bírói jogsértéseket vizsgálja, csakhogy EU-s aggályok szerint egyszerűen befolyásolási kísérletről van szó, a fegyelmi kamara tagjait ugyanis az a varsói parlament választott meg, amelyben a PiS-é és a mellette álló erőké a többség. Az EUB júliusban hozott egy ítéletet, hogy a bírói fegyelmi kamarát függesszék fel, mert a működése nem összeegyeztethető az uniós joggal, de ez végül nem következett be, 2021. október 27-én Lengyelországra az EUB napi egymillió eurós bírságot szabott ki. Az összeg napról napra növekszik, az EU azt készíti elő, hogy több mint 100 milliót visszatart a lengyel kormánynak előirányzott támogatásból a tartozás fedezeteként – közölte Didier Reynders igazságügyi biztos.
Mivel továbbra is súlyos gondok vannak a bírósági rendszer átalakítása körül, a biztos azt mondta, hogy az Európai Bizottság pillanatokon belül levélben követeli 69 millió euró megfizetését, mert ennyi halmozódott fel, miután a lengyel kormány nem hajlandó feloszlatni a fegyelmi kamarát. Ha a másik fél 60 napon belül nem tér jobb belátásra, akkor fagyasztják be az említett összeget. Sőt, megfejelnék további 50 millióval, mivel Lengyelország a cseh határon lévő turówi lignitbánya bezárása ügyében is dacol az EU-val.
Az igazságügyi biztos szerint semmiféle belátást nem tapasztalnak a másik oldalon, ezért érkezik pillanatokon belül a felszólítás. Annál is inkább, mivel sorra futnak be negatív jelzések Varsóból. A lengyel igazságügyi miniszternek arra az ötletére pedig, hogy az ország tiltakozásképpen leállítja a tagállami hozzájárulás folyósítását, Didier Reynders kijelentette: ez meglehetősen fura álláspont, hiszen a lengyelek többet kapnak a közös kasszából, mint amennyit befizetnek oda.
Lengyelország azt kéri, hogy az EU ne hajtsa be rajta büntetést, mert zajlik az igazságügyi reform előkészítése, ám Brüsszel válasza az, hogy Varsó ezt már eljátszotta, nincs több haladék. A lengyel kormány levele azt hangsúlyozza, hogy fel fogják oszlatni a fegyelmi kamarát és lesz több más változás is, csakhogy az Európai Bizottság képviselője kijelentette, hogy az érvben nincs semmi új, és nem is megnyugtató, úgy hogy rövidesen megy az első számla.
Románia is megpróbálkozott a lengyel húzással, az alkotmánybíróság kétségbe akarja vonni az uniós jog elsőbbségét – idézi fel a brit lap. A testület szembeszegült az Európai Bíróság vonatkozó ítéletével és úgy határozott, hogy a román bíróságoknak a nemzeti törvényeket kell elsődlegesnek tekinteniük. A bukaresti kormány pedig eléggé dodonaian reagált, hiszen azt közölte, hogy tiszteletben kívánja tartani a közösségi szabályokat, de a nemzeti alaptörvény keretein belül.
Didier Reynders jelezte, hogy ha nem változik a román hozzáállás, jogi eljárást kezdeményez, azaz ha sokat kötözködik, Bukarestre is sok millió eurós bírság vár. Mint mondta, az sem járható út, hogy a románok átvegyék a halogató lengyel taktikát, egy új rendszert ígérve. Nem, először számolják fel az EU által kifogásolt szabályozást, és utána jöhet az új.
Ugyanakkor van két lényeges különbség Lengyelország és Románia között. Utóbbi egyrészt már kapja a pénzt a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapból, az RRF-ből, másrészt pedig csatlakozott az Európai Ügyészséghez, élén a román Laura Codruța-Kövesivel, így a testület bármikor bíróság elé állíttathatja a vétkeseket, ha azok közösségi forrásokat nyúlnak le.
Lemondott a lengyel kormány által felkért járványügyi tanácsadó bizottság tagjainak túlnyomó része, mert a hatalom sokszor simán átlépett javaslataikon. A 17 tagú testületben csupán 4-en maradtak. A többiek közleményben rótták fel a PiS-nek, hogy felvetéseik gyakorta pusztába kiáltott szónak bizonyultak, nem történt semmi, sőt, most már ott tartanak a dolgok, hogy a koalíció hajlik azoknak a véleményére, akik szerint a pandémia nem jelent veszélyt és teljesen felesleges az oltás.
Közben azonban a halálesetek száma már 100 ezer felett jár, ami az európai élmezőnybe tartozik a lakosság számához viszonyítva, az embereknek pedig csak az 57 százaléka van beoltva, miközben a kontinensen az átlag 69 százalék. Így sem kötelező maszkot viselni, és nincs oltási igazolás, amelyet fel kellene mutatni a belépéshez nyilvános helyeken. A szakminiszter viszont rendellenességnek nevezte, hogy az új évben felszökött a megbetegedések száma és kizárta a további korlátozások lehetőségét. Miközben más országokban már tarol az omikron.
Szakértők azt jósolják, hogy az ötödik hullám akár 20 millió lengyelt is megfertőzhet, így a kórházak nem tudnak majd megbirkózni a teherrel, az áldozatok száma pedig egy hónap alatt elérheti a 19 ezret. Mateusz Morawiecki miniszterelnök hivatala a lemondásokra úgy reagált, hogy köszönik az értékes segítséget, de a döntések meghozatalához több helyről is begyűjtik a szakvéleményeket.
