Vízumkérelmét az ország bevándorlásügyi minisztere utasította el. Alex Hawke azzal érvelt, hogy a versenyző jelenléte felszítja az oltásellenes hangulatot.
James Allsop főbíró bejelentette, hogy a bíróság egyhangúan elvetette a keresetet, melyben a vízumtörlésről szóló határozat hatályon kívül helyezését szerette volna elérni. Az eljárással kapcsolatos költségeket is a teniszcsillagnak kell viselnie. Ügyvédei szerint ugyanakkor a verdikt „logikátlan, irracionális és ésszerűtlen”. Kifogásolták azt is, hogy a miniszter Djokovic korábbi nyilatkozataira alapozta döntését és nem kérte ki ténylegesen véleményét az üggyel kapcsolatban. Felróják neki, hogy Hawke nem vette figyelembe, milyen hatással lenne az oltásellenes hangulatra, ha törölnék a vízumát. A bíróságon a miniszter azzal érvelt, hogy Ausztráliát „nem lehet arra kötelezni, hogy elviselje egy idegen jelenlétét, mert félnek attól, mi történne abban az esetben, ha kitoloncolnák őt”.
A vízum törlése miniszteri hatáskörbe tartozik, ami egyúttal hároméves belépési tilalommal jár és csak különösen nyomós indokkal lehet beutazni az országba ezen időszak alatt.
Djokovic január 5-én este érkezett Ausztráliába. Úgy vélte, hogy a Tennis Australia és a helyi kormány független szakértői bizottsága által jóváhagyott orvosi mentesség elegendő lesz a belépéshez. Ehhez képest a határőrség belépése után azonnal törölte vízumát és egy fogvatartásra kialakított szállodába szállították. Ugyan egy szövetségi körzeti bíró helyreállította a vízumot, de később a bevándorlásügyi miniszter ismét törölte, mondván, a teniszcsillag jelenléte veszélyt jelent „az egészségre és a közrendre”.
Scott Morrison miniszterelnök kiállt beosztottjának döntése mellett. Azzal érvelt, hogy az ausztrálok „jelentős áldozatokat hoztak a világjárvány idején és joggal várják azt él, hogy ezen áldozatok eredményét megvédjék”.
A döntés komoly csapás a sportolónak, hiszen 10. Australian Open diadalára és a 21. Grand Slam cím elnyerésére készült.
