Csak az úgynevezett mozgóboltokra nem vonatkozik majd a kormány élelmiszerárstop intézkedése, a piacokon található üzleteknek és a webáruházaknak február 1-től három hónapon át ugyanúgy a tavaly október 15-i áraikat kell alkalmazniuk hat élelmiszer – a kristálycukor, a napraforgó étolaj, a BL 55-ös liszt, a 2,8 százalékos UHT-tej, a csirkemell és far-hát, valamint a sertéscomb – esetében, mint a többi kis- és nagy élelmiszerboltnak. A kormányrendelet ugyanis az „üzletben vagy bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenység és a csomagküldő kereskedelem során alkalmazandó bruttó kiskereskedelmi ár” kapcsán írja elő az október közepi szintet. Ha pedig a piaci árus a piacon belül üzletben értékesít, akkor nem ússza meg az árstopot. A mozgóbolt viszont kivétel, hiszen nem üzlet és nem is bevásárlóközpont – magyarázza a blokkk.com szakportál.
Az árak nyilvántartása azonban egyelőre nem kötelező, így az október 15-i árat nem minden kereskedő tudja előkeríteni – ezt legkönnyebben a vonalkódokkal dolgozó nagy élelmiszerláncok tudják megtenni -, ebben az esetben egy korábbi árat kell alkalmazni. (Ezt akkor is megengedi a jogszabály, ha az október 15-i ár akciós volt). Ha ez sincs meg, akkor a KSH októberi átlagárán kell értékesíteni a hat élelmiszert. Ez az ár viszont akár kisebb is lehet, mint amennyiért annak idején az adott boltos kínálta ezeket a termékeket, hiszen ez egy átlagár, így előfordulhat, hogy a kereskedő nagyobbat bukik rajta.
Érdemes tehát valahogyan előkeríteniük a tavaly október 15-i saját áraikat. Pláne, hogy – mint arra a blokkk.com rámutat – a KSH kevesebb kategóriában közli az átlagárat, mint amennyiben a kormányrendelet az árstopot előírja, vagyis onnan sem lehet mindent kikeresni. A sertéscomb esetében a statisztika például csak a „csont és csülök nélkül” kategóriában mutat átlagárat. A rendelet viszont „a csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált, előrecsomagolt és anélküli, friss vagy hűtött, fagyasztott” formában értékesített húsra is előírja az árstopot. Ezeknek a termékeknek viszont eltérő az áruk, egy szeletelt vagy filézett hús általában drágább, mint amelyikkel még otthon dolgozni kell.
Hasonló a helyzet a csirkehús esetében is, ahol a kormányrendelet a „csirkemell, csirke far-hát – hát, egyben vagy külön far és szárnyvég” esetében is ezekben a feldolgozottsági kategóriákban írja elő az árstopot. A statisztika viszont csak a „csirkemell filé csont és bőr nélkül” termékre adja meg az októberi átlagárat, valamint a csirkeszárnyra.
