Az OTP elemzői szerint nagy valószínűséggel a januárban már csökken az infláció, így a decemberi 7,4 százalék után 7,1 százalékos pénzromlást várnak az év első hónapjában az előrejelzésük alapforgatókönyve szerint. Ugyanakkor erre nem vennének mérget, mert nagy a bizonytalanság az év eleji áremelések körül, így teljességgel nem lehet azt kijelenteni, hogy a decemberi 7,4 százalékkal tetőzött az infláció – olvasható az OTP Bank Elemzési Központjának inflációs kommentárjában.
A januári átárazások, a növekvő inflációs várakozások, a minimálbér emelése és a gyenge forint (370 forint/euró árfolyam), valamint az energiaárak emelkedése a várakozásoknál magasabb áremeléseket is hozhatnak. Egy biztos, ha januárban még jön is egy kellemetlen meglepetés, februártól már csökkenhet az inflációs mutató, ha másért nem, akkor a kormány által a hét alapvető élelmiszer esetében bevezetett élelmiszerárstop miatt.
Akárhogy is alakul az éve eleje, az OTP elemzői is felemelték 2022-es inflációs várakozásaikat 5 százalékról 5,2 százalékra. Ezzel a konzervatívabb előrejelzők közé számítanak, mert más elemzők a tavalyi éves 5,1 százalékos pénzromlás után az idénre 5,5 vagy akár afeletti drágulást várnak. Egy biztos, ma az elemzők többsége arra számít, hogy éves átlagban idén még inkább gyorsul az áremelkedések üteme. A bank elemzői szerint az év eleji hét százalékos árindex talán az év végére négy százalék alá csökken, és 2023 közepén érheti el a három százalékot, ami a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos inflációs célja.
Az OTP elemzői szerint a hazai infláció leszorításához további jegybanki kamatemelésekre lesz szükség. A MNB a jelenleg irányadónak tekintett egy hetes betéti kamatát 2021 utolsó napjaiban négy százalékra emelte. Az elemzők szerint januárban ugyan az euró árfolyama a tavaly év végi 370 forintról 355 forintra esett, de könnyen lehet, hogy a forint erősödése még nem lesz elegendő az infláció csökkentéséhez, hiszen az elmúlt két évben az euró ára 355 forint körül mozgott. Ezért az elemzők arra számítanak, hogy a jelenlegi négy százalékos kamat az év közepéig öt százalékra emelkedik, igaz a november-decemberben látott, gyakran heti kamatváltoztatással szemben idén már visszatérnek a havi kamatemelésekhez. A kamatok további növelése azt jelenti, hogy a nem fixált lakossági hitelek törlesztőrészletei még tovább emelkednek.
Matolcsy György, az MNB elnöke épp hétfői publicisztikájában utalt arra, hogy az infláció elleni küzdelem hosszú harc lesz, bár menetrendet nem mellékelt a kijelentése mellé. Megismételte viszont azon korábbi állítását, miszerint a magyar infláció 80 százaléka importált, ezért csak együtt lehetnek győztesek a világ jegybankjai. Az MNB állítását korábban már többen vitatták. Surányi György közgazdász, volt jegybankelnök szerint épp fordított a helyzet, a hazai infláció túlnyomó része belső eredetű, azért nagyobb részben épp az MNB elhibázott kamatpolitikája a felelős. Surányi György azzal érvel, hogy 2019 végén idehaza már négy százalék közelében volt a pénzromlás éves üteme, amikor az egész világban nulla százalék körül változott.
