sikló;Gellérthegy;Citadella;

2022-01-17 20:37:00

Sínen a siklóprojekt: kezdődhet a régészeti feltárás és a tereprendezés

Megszerezte az engedélyt a gellérthegyi felvonót építő cég. A kormány is kérne a haszonból.

A Gellérthegyi Sikló Kft. megkapta a Citadellához vezető felvonó új építési engedélyét. A korábbi 2022. február 1-ig volt érvényes. Ezzel újabb akadály hárult el a beruházás megkezdése elől. „A sikló megvalósítására már korábban megkaptuk az építési engedélyt, de a Budavári Önkormányzat kezdeményezésére, egyetértésben a Fővárosi Önkormányzattal több olyan módosítást hajtottunk végre a projekt műszaki tartalmában, amelyek együttesen még inkább környezetkímélő módon teszik lehetővé a beruházás valóra váltását. Célunk: a sikló úgy valósuljon meg, hogy az első kerületben élők, az újbudaiak, a fővárosiak, valamint a hazai és külföldi turisták számára egyaránt értéket jelentsen – mondta Walton Imre, a beruházást jegyző Gellérthegyi SIKLÓ Kft. ügyvezetője.

A cég abban bízik, hogy 2023 második felében már közlekedik az új sikló. A 300 méteres, kötött pályán haladó, több kocsiból álló elektromos hajtású közlekedési eszköz 72 másodperc alatt teszi majd meg az utat a Gellérthegy lábától a tetejére tervezett kilátóig. A beruházás célja kettős: egyrészt kiváltja a környezetszennyező turistabuszokat, másrészt új attrakcióval gazdagítja Budapest turisztikai kínálatát.

Az új építési engedély birtokában a terület birtokba vételét követően nekilátnak a tereprendezési munkálatoknak és a régészeti feltárásoknak, ezután kezdődhet el a tényleges kivitelezés, ami a jelenlegi ütemtervek szerint 13 hónapig tart majd. (Korábban 16-17 hónapot mondott a projektcég.) A beruházás összköltségét – amely teljes egészében a magánfektetőket terheli – 12-13 milliárdra becsülik, amelynek egy részét kereskedelmi bankhitelből teremtik elő.

A KÖZTI Építésziroda által készített új engedélyezési terv három pontban tér el a korábbitól: nem lesz buszparkoló az alsó állomásnál, a kabinok a korábbi 40 fő helyett 52 utast szállíthatnak egyszerre, továbbá épül egy „kilátóhurok”, egy félköríves terasz, ami a felső állomáshoz csatlakozik. Ez utóbbit erősen nehezményezte a környezetvédelmi engedélyezésekor a tájkép miatt aggódó Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága. 

„A gellérthegyi sikló a főváros több nézőpontjából is látható lesz, így például a történelmi belvárosból, a Dunáról, a pesti rakpartról. Jelentősen megváltozik a gellérthegyi tájkép” – olvasható a sikló környezeti eljárásához készült hatástanulmányban. A helyszín teljes egésze tájkép- és természetvédelmi területen található.

– Valóban nem mondhatjuk, hogy észrevehetetlen lesz, de csak kevés helyről tűnik majd szembe és korántsem üt akkor tájsebet, mint például a Citadella – mondta erre korábban a Népszavának Walton Imre cégvezető, aki szerint a felső állomás vasbeton szoborként is értelmezhető. A Rác fürdő mellől induló pálya első száz métere alagútban halad, majd 200 métert tesz meg a felszín felett 3,5-6 méter magasan. Utóbbihoz négy méter széles sávban vágnak ki 73 fát, amelynek harmada gyakorlatilag halott. A Tabán területén további 18 fát kell kivágni, ezek közül 11 rossz állapotú. De mindegyiket pótolni fogjuk a kerület által megjelölt helyszínen – bizonygatta lapunknak Walton. A kivágott fákat – ha az érintett szakmai és igazgatási szervezetek úgy döntenek – kivétel nélkül a kerületben pótolják, és buszparkoló sem épül. Az viszont nem tőlük függ, hogy a sikló indításával egyidejűleg teljes egészében kitiltják-e a turistabuszokat a Gellérthegyről, ez fővárosi jogkör. A beruházó ugyanakkor lelkesen támogatja ezt, hiszen egybevág saját üzleti érdekével. A sikló állításuk szerint teljesen ki tudná váltani a buszforgalmat, hiszen napi 7200, évi 7 millió utast tud majd felvinni a hegyre.

A sikló megvalósítására létrehozott cégbe 2004-ben társult a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló Budapest Gyógyfürdő és Hévízei (BGYH) Zrt., az alsó állomás területe a cég tulajdonában van. A projektcégben 25 százalékos tulajdonrészt birtokló BGYH-t időközben a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) váltotta fel, míg a magánbefektetői oldalon Bató Csaba érdekeltségébe tartozó S-2018 Eszközkezelő mellett megjelent a Gellért Hill Experience Kft., amelyet némi cégáttéten keresztül Kreinbacher József birtokol. A leginkább pezsgőjéről ismert milliárdos üzletember idővel átvenné a teljes magánbefektetői hányadot.

Kreinbacher a fővárosi támogatás biztosítása érdekében az eredetinél jóval gálánsabb ajánlatot tett az új, Karácsony Gergely vezette önkormányzatnak. A korábbi egyezségben szereplő 300 millió forint helyett 500 millió forintot adna a fővárosi tulajdonban lévő földterület használati jogának egyszeri megváltásaként, ezenfelül 40 éven keresztül további 250 millió forintot fizetne évente. Ez utóbbi teljesen új elem. Másrészt a főváros a cég negyedének birtokosaként a haszon negyedét is zsebre teheti. 

Közben a kormány megbízta a Budapest Fejlesztési Központot (BFK) a szakmai koncepció kidolgozásával, amelyben többek között azt kellene vizsgálniuk, hogy a gellérthegyi közpark fenntartása finanszírozható-e a sikló működéséből származó nyereségből.