Bár szinte az egész Európai Unióban emelkedtek a lakásárak 2010 óta – 23 tagállamban nőttek, négyben csökkentek -, a magyarországi növekedés kiugrónak számít. A Fidesz kormányzása alatt végbement 118 százalékos drágulást ugyanis csak az észtországi 141 százalékos áremelkedés előzi meg, e tekintetben hazánk az összes többi tagállamot maga mögött hagyja – derül ki az Eurostat nemrég publikált, 2021 első három negyed évét feldolgozó adataiból. Az elmúlt bő évtizedben – Észtországon és Magyarországon kívül – még Luxemburgban, Lettországban és Ausztriában nőttek több, mint a duplájára a lakásárak. Görögországban ugyanakkor 28, Olaszországban 12, Cipruson 6, Spanyolországban pedig 0,5 százalékkal olcsóbban lehet most lakást venni, mint 2010-ben. Az uniós átlag így összességében 39 százalékos lakásár-drágulást mutat 2010-hez képest.
A lakásárak 2021 harmadik negyedévében is emelkedtek, és az egy évvel korábbi időszakhoz képest 9,2 százalékkal lettek magasabbak uniós átlagban. Egy év alatt az összes tagállamban drágultak a lakóingatlanok, az országok felében – köztük Magyarországon - több, mint 10 százalékkal is. A legnagyobb, 22 százalékos éves növekedést Csehországban mérték, Magyarországon „csak” 12,6 százalékkal emelkedtek az árak: ez a kilencedik leggyorsabb drágulási ütem. Negyedéves összevetésben pedig 2,9 százalékos volt a drágulás Magyarországon, ami kicsivel alatta marad a 3,1 százalékos, átlagos, uniós áremelkedési ütemnek.
Az áremelkedés ugyanakkor a tavalyi utolsó negyedévben is folytatódott a hazai lakóingatlanpiacon – ez már a Duna House országos lakásárindexéből derül ki. A használt lakások négyzetméterára – legyen szó akár panel, akár téglalakásról - egy év alatt 13-24 százalékkal emelkedett vidéken, mind a keleti, mind a nyugati országrészben. A fővárosban valamivel mérsékeltebb, 4-13 százalék között volt a drágulás. A vevők alkupozíciója pedig szinte mindenütt romlott, azaz kevesebbet tudtak lefaragni az eredeti árból.
A panelok vidéken 13 százalékkal drágultak: a lakótelepi lakások négyzetmétere a keleti országrészben 361 ezer, a nyugati országrészben pedig 360 ezer forintért kelt el. A téglalakások négyzetméteréért pedig keleten 415 ezer, nyugaton 423 ezer forintot fizettek a vevők – előbbi 18, utóbbi 24 százalékos drágulásnak felel meg.
Budán 4, Pesten 12 százalékkal lettek drágábbak a lakótelepi lakások 2021 végére. A téglalakások Budán 11, Pesten 13 százalékkal drágultak, a belvárosban ugyanakkor 4 százalékkal mérséklődtek a négyzetméterárak. A panelok négyzetméteréért így Budán tavaly év végén már 620 ezer, Pesten 544 ezer forintot kértek. A téglalakások a budai oldalon 938 ezer, a pesti kerületekben 833 ezer forintért keltek el négyzetméterenként. Az újépítésű lakásoknál pedig már jellemzően 1 millió forintos négyzetméterárral kell számolniuk a vevőknek, Budapesten most már 10 kerületben ez a meghatározó.
A panelokat tehát még mindig jóval kedvezőbb áron kínálják, s a pesti panelok kivételével egyelőre az éves drágulás üteme is lassabb. Valószínűleg ennek is köszönhetik a lakótelepi lakások ismét növekvő népszerűségüket. A Duna House adatai szerint gyorsabban el is kelnek, mint a téglalakások: tavaly decemberben egy panellakás sikeres értékesítéséhez átlagosan 2,5-4 hónapra volt szükség, míg a téglaotthonok esetében 3-5 hónapot is kellett várni.
Az ingatlan.com adatai is a lakótelepek iránti kereslet növekedését mutatják: januárban 14 százalékkal többen érdeklődtek egy-egy panelhirdetés iránt, mint tavaly októberben. A panelek iránti kereslet legutóbb 2019 tavaszán volt ilyen erős. Egy-egy panelhirdetés iránt pedig már tavaly is 6 százalékkal többen érdeklődtek, miközben a téglalakások iránti kereslet stagnált.
