Lassabb is lehet a gazdasági növekedés

Egy százalékponttal, a korábbi 5,5 százalékról 4,5 százalékra vette vissza az idei növekedési előrejelzését a magyar gazdaságra vonatkozóan a Raiffeisen Bank. Ezt a vártnál gyengébb világgazdasági környezettel, illetve a magyar kormány által már bejelentett költségvetési kiadáscsökkenési intézkedésekkel indokolták az elemzők. A 4,5 százalékos növekedés még igy is impozáns, ugyanakkor jóval alatta marad a kormány 5,9 százalékos várakozásának. A bank elemzői szerint tavaly 6,5 százalékkal nőtt a magyar gazdaság.

A bank azzal számol, hogy a Covid-19 járvány világszinten megszelídül, így 2022-ben már nem tekintenek rá krízisként. Így a gazdaságokat sújtó korlátozásokkal, lezárásokkal sem idén, sem a jövőben nem számolnak. Az infláció viszont még sokáig nem tér vissza a normálisnak mondható szintre az egész világon, így idehaza sem. A tavalyi 5 százalékos pénzromlás után idén 5,5 százalékkal emelkedhetnek éves átlagban itthon az árak a bank elemzői szerint, majd 2024-ben 4 százalékra mérséklődik a drágulás éves üteme. Vagyis még jövőre sem éri el a magyar gazdaság az árstabilitás kritériumát, amit a Magyar Nemzeti Bank 3 százalék alatti éves inflációhoz köt. Az idei 5,5 százalékos éves inflációs előjelzés egybevág a piaci várakozásokkal: a tavaly decemberi magas, 7,4 százalékos árdrágulás után ma már a szakemberek többsége éves szinten a pénzromlási ütem gyorsulását várja. A Raiffeisen Bank elemzői szerint az infláció 2021 végén 7,4 százalékon elérte a csúcsát, a következő hónapokban az áremelkedés ütemének fokozatos csökkenésre számítanak.

Az elemzés szerint a kormányzati intézkedések - a rezsi, a benzin és néhány alapvető élelmiszer árának befagyasztása - képesek megakadályozni az infláció emelkedését, szemben más régiós országokkal, ahol akár 10 százalékot közelítő számok is jöhetnek. Ezzel együtt is csak a harmadik negyedben csökken 6 százalék alá az infláció. Az év végére 4,4 százalékra mérséklődhet a pénzromlás üteme, így jön ki éves átlagban az 5,5 százalékos előrejelzés.

A korábban vártnál magasabb inflációs pálya miatt a jegybank nem tehát mást, mint hogy tovább emeli kamatait, az elemzők várakozása szerint az év közepéig akár 5,3 százalékig is felkúszhat az irányadó jegybanki kamat. Mivel jelenleg 4 százalékos az irányadó egyhetes betét, ez azt jelenti, hogy hat hónap alatt még 1,3 százalékpontnyi kamatemelés is jöhet, ami tovább drágítja a hiteleket, és - talán - emeli a betéti kamatokat.

A Raiffeisen Bank azzal számol, hogy az idei év elhozza a koronaválság végét, ezért az elemzők a forint árfolyamának stabilizálódására számítanak a 4,5 százalékos gazdasági növekedés mellett. Ha viszont nem következik be a globális járványhelyzetben javulás, akkor a gazdaság teljesítménye is gyengébb lehet, és fennmarad a forint instabilitása. Jelentős forinterősödést viszont nem vár az év folyamán az elemzőcsapat: év végére is 360 forintos euróval számolnak, ami megfelel a jelenlegi árfolyamnak.

Az elemzés szerint a munkaerőhiány szinte garantálja a gyors, két számjegyű béremelkedést. Ennek következtében a lakosság fogyasztása reálértéken számolva 4 százalékkal is nőhet az idén. Szintén a lakossági fogyasztást serkentik a kormány jövedelemnövelő intézkedései: az szja-visszatérités vagy a 13. havi nyugdíj kifizetése. E többletjövedelem jelentős részét a Raiffeisen elemzői szerint fogyasztásra fordítja majd a lakosság. Más felmérések szerint jut pénz fogyasztásra, felújításra is belőle, de többen tervezik tartalékok képzését, illetve hiteleik törlesztését az extrapénzből.