Idén 2000 milliárdunkba fájhat az olcsó rezsi

A lakossági energiaár-csökkentés „védelme” csak idén várhatóan a költségvetés 5-7 százalékára, több ezermilliárd forintra rúgó terhet ró az állami költségvetésre. A jövő sem biztatóbb.

A „rezsicsökkentett” közműdíjak, illetve a közműtermékek idén várható piaci árának különbsége az előrelátható lakossági forgalommal felszorozva az állami költségvetés mérlegfőösszegének 5-7 százalékára rúghat - közölte kérdésünkre Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője. A konkrét összeget csak 2022-re durván kétezer milliárd forintra tette.

A több ezermilliárd forintos kiadási becslés az összes, hatósági díjas lakossági közműre vonatkozik - tette hozzá. Az összeg az - érintett hazai termelőket, szállítókat, nagykereskedőket és szolgáltatókat is magukba foglaló - hazai közműrendszernek a hatóságilag alacsonyan tartott eladási tarifák, illetve a jóval magasabb piaci árak különbsége miatt elszenvedett vesztesége. Bár ez első körben az érintett társasági mérlegeket rontja, ilyen helyzetben az állami tőkepótlás - legalábbis a köztulajdonú cégek esetében - előbb-utóbb elkerülhetetlen. Az elemző tapasztalatai szerint az energiatarifákat a költségvetésből támogató államok azok után, hogy a piaci árak elszabadulása tarthatatlan rést üt a költségvetésen, előbb-utóbb visszatáncoltak a piaci árak irányába. A magyar kormány e tárgyú, várható lépéseit ugyanakkor nem kívánta megjósolni.

Európa hadat üzent a kőszénnek, illetve egyes nagy tagállamok - így Németország - a nukleáris iparnak is. Ezek helyettesítése növeli megújulók és a földgáz iránti igényeket - fejtette ki az Erste Befektetési Zrt. és a Random Capital Zrt. tegnapi, közös sajtótájékoztatóján Pletser Tamás. Mivel az elemző egyelőre nem látja az éghajlati felmelegedés fékezését célzó „energiaátmenet” hatékony megoldásait, a cél eléréséhez szükségesnek tartja a nukleáris és a földgázforrások alkalmazását is. Kérdésünkre úgy vélte, Brüsszel, a tagállamok - főképp a franciák - nyomására, a kormányzati pozícióhoz jutó, radikális német zöldek ellenében, hamarosan elfogadja ezt a álláspontot. A kontinens 40 százalékát még mindig Oroszország látja el földgázzal, ami a piacon változatlanul a legolcsóbb. A fűtőanyagból azonban, alapvetően a Moszkva és Brüsszel közötti, például a Balti-tenger alatt kihúzott, Északi Áramlat 2 nevű, orosz-német gázvezeték feletti politikai viták folytán, nem érkezett meg a szükséges mennyiség - fogalmazott az elemző. A (főképp amerikai), lng-nek nevezett cseppfolyósított földgáz piacán fontos Dél-Ázsia elszívó hatása. Még ha Vlagyimir Putyin „át is lépett bizonyos határokat”, Pletser Tamás szerint az uniós szankciós politika nem vezet Oroszország demokratizálásához. Így észszerűnek tartaná a két fél közötti kiegyezést. Az elemző felvetésünkre nem vélt felfedezni érdemi kapcsolatot az (Orbán-kormány által szintén felelősként kikiáltott) uniós szén-dioxid-kvótatőzsdék és az energiaárugrás között.

A kontinens - alapvetően az előrejelzéseknél enyhébb időjárásnak, valamint a decemberi lng-beszerzéseknek köszönhetően - a előreláthatólag „túléli” a telet. Igaz, a következő szezonra is meg kell kezdeni a felkészülést. E tekintetben - legalábbis tőkepiaci befektetői szempontból - derűlátó. Az európai tőzsdéken idénre megawattóránként 70-80 eurós gázárat várnak. (Ez ugyan a tavaly év végi káoszhoz képest némi megnyugvás, még így is a 2021 előtti átlagárszint négyszerese.) Miközben szerintük 2023-2025 között a kurzus 45-50 euróra szelídülhet, 2040-45-ig növekvő európai gázkeresletre számítanak. Az árcsökkentő beruházásokat ugyanakkor változatlanul fékezi a földgázhasználat 2050-es tilalmának uniós célja.

Hasonló okokból emelkednek a jelenleg nyolc éves csúcsukon álló olajárak is. (A dollár erősödése miatt ráadásul a 2014-es 88 dollár ma már reálértéken inkább 110-115-nek felel meg.) Pletser Tamás a közeljövőre nézve száz dollárig emelkedő kurzust is el tud képzelni. A most napi 33,6 millió hordót kitermelő Kőolaj-exportáló Országok Szervezete középtávon gyakorlatilag csak további 1,5-2 millió hordós emelésre képes. A környezetvédelmi ösztönzők és a koronavírus itt is visszavetették a beruházásokat, befektetőik-hitelezőik pénzigénye miatt pedig az amerikai palaolajosok is csak lassan pörgetik fel a kitermelést. Miközben az év végére a világ olajfogyasztása napi 100 millió hordón csúcsot dönthet, az Erste 2030-35-ig további emelkedéssel számol.

Cselovszki Róbert, az Erste Befektetési Zrt. elnök-vezérigazgatója és Varga Ádám termékfejlesztési vezető várakozásai szerint egyébként az idei év is kedvezhet a tőkepiaci befektetéseknek.