Helyi és globális szinten egyaránt katasztrofális következményei voltak a keresztényekre nézve az iszlamista tálibok afganisztáni hatalomátvételének - derül ki az Open Doors nevű keresztény emberi jogi szervezet tegnap bemutatott, 2022-es világfigyelő listájából.
Az összeállítás szerint annyira megrendült az afgán keresztények helyzete, hogy a dél-ázsiai ország a 2002 óta élenjáró Észak-Koreát is maga mögé utasította a keresztényüldöző államok szégyenlistáján, jóllehet a phenjani rezsim is tovább fokozta a vallási közösségek elnyomását. A tálibok mégis kegyetlenebbeknek számítanak: míg az észak-koreai keresztényeket börtönnel és munkatáborral sújtják a hitük miatt, addig Afganisztánban a férfiakat kivégzés, a nőket pedig rabszolgasors fenyegeti, ha nyíltan gyakorolják vallásukat.
A tálibok sikere és az Egyesült Államok - a vereséggel beismerésével felérő - katasztrófális afganisztáni kivonulása felbátorította a dzsihádista terroristákat, akik erőszakkal terjeszkednek a Szubszaharai Afrikában és Ázsiában - magyarázta lapunknak az Open Doors brit szárnyának érdekképviseletért felelős vezetője, David Landrum. Úgy vélte, a nyugati kormányoknak határozottan fel kellene lépnie Nyugat-Afrikában a szélsőségesek ellen, ha el akarják kerülni egy hatalmas humanitárius katasztrófa kibontakozását.
David Landrum kifejtette, hogy az iszlamizmus mellett a keresztényüldözésnek jelenlegi tovább két fő mozgatórugója van a világban: a vallási nacionalizmus és a kommunista elnyomás. Előbbi például a szégyenlista tizedik helyén található Indiában érhető tetten, ahol a hindu nacionalista (hindutva) ideológia követői erőszakosan lépnek fel a keresztényekkel és más vallási kisebbségekkel szemben. A kommunizmus pedig különösen a rangsorban 17, Kínában jelent veszélyt a keresztényekre, ahol „az elnyomás új, digitális formáit használják fel” a hívőkkel szemben.
Az Open Doors összeállítása arra következtetésre jut, hogy a keresztényüldözés világszerte fokozódik, olyan szintre emelkedett, amelyet az elmúlt csaknem 30 évben - az első világfigyelő lista készítése óta - nem tapasztaltak. Tavaly januárhoz képest 20 millióval, több mint 360 millióra nőtt azon hívők száma, akik olyan országban élnek, ahol súlyos üldöztetéssel vagy diszkriminációval kell szembenézniük, vagyis globálisan a vallási közösség minden hetedik tagja van veszélynek kitéve. 2021-ben - az előző évhez képest - csaknem negyedével nőtt a hitük miatt meggyilkoltak száma: 4761-ről 5891 főre, az áldozatok 79 százalékát a szégyenlistán hetedik Nigériában, további 11 százalékát pedig a rangsorban nyolcadik Pakisztánban ölték meg.
David Landrum hangsúlyozta, hogy a jelentés megállapításainak mindenkit aggodalommal kellene eltöltenie. – Az összeállítás nemcsak azt szemlélteti, hogy mi történik világszerte a keresztényekkel, hanem pillanatképet ad a vallásszabadság helyzetéről, ami számos más emberi- és polgári szabadságjog alapja. Remélem, a jelentés arra készteti olvasóit, hogy emeljenek szót mindazokért, akik nincs lehetőségük felszólalni magukért, és arra ösztönzi a kormányainkat, hogy sürgősen lépjenek fel a vallásszabadság érdekében – fogalmazott lapunknak az Open Doors jogvédője.
