lapszemle;

Szabad szemmel: Emmanuel Macron gyakorlatilag hadüzenetet küldött a magyar kormánynak

Lapszemle.

Die Presse

Macron a jogállam ügyében gyakorlatilag hadüzenetet küldött a nemzeti-tekintélyelvű magyar és lengyel kormánynak, amikor az Európai Parlamentben ismertette a francia EU-elnökség programját. Egyben hatékonyabb eszközöket sürgetett az alapelveket ért támadások elhárítására. Várhatóan különösen az a bejelentése jár jelentős következményekkel, hogy a korábbi tervekkel eltérően nem júniusban, hanem márciusban lesz a vita a jogállami eljárásról, amely a lisszaboni szerződés 7. cikkelye alapján folyik Budapest, illetve Varsó ellen.

A magyar kormányfő számára különösen kényelmetlen, hogy az EU már a választások előtt miniszteri szinten foglalkozik az üggyel, ráadásul úgy, hogy az előreláthatóan igen csak nagy visszhangot kelt a közvéleményben. A kérdés ugyanis az, hogy az általa vezetett Magyarország tiszteletben tartja-e a demokratikus normákat.

Az említett eljárás tavaly gyakorlatilag megrekedt, az OrbánViktorral világnézetileg egy húron pendülő szlovén vezetés az unió soros elnökeként végképp nem forszírozta a dolgot 2021 második félévében. Macron viszont azokhoz csatlakozott, akik szerint a folyamat túl lassú és nehézkes, nem lehet megvédeni vele a magyar és a lengyel demokráciát. A politikus párbeszéd útján szeretne előbbre lépni, ám mint, mondta, ha ez megfeneklik, akkor tudomásul kell venni, hogy vannak tagországok, amelyek feladják a közös európai tervet, hiszen nem osztják a közös értékeket.

A jogállam vége azt jelenti – tette hozzá –, hogy újból felbukkannak a tekintélyuralmi rezsimek. Nem szabad azonban megengedni, hogy gyökeret verjen a gondolat, miszerint a jogállam csupán Brüsszel agyszüleménye, és azt csakis az EU védelmezi. Nem, a demokrácia a közös történelem, az eltelt évszázadok forradalmi harcának gyümölcse, közös kincsünk.

Nem véletlenül szentelt ekkora figyelmet a témának, a bővítéssel szemben szkeptikus francia közvéleményben ugyanis eleve nagy rémületet kelt, hogy közösségi pénzek autokráciára hajlamos országnak jutnak, jóllehet ott nincs független igazságszolgáltatás. Azon kívül főként a francia jobboldalon egyre hangosabb a vélemény, hogy jó, amit a magyar és a lengyel kormány csinál, és hogy a nemzeti önmeghatározás nevében járnak el, amikor kétségbe vonják az Európai Bíróság határozatait. Ily módon amikor Macron kiállt a jogállam mellett, egyben ráerősített saját, hetek óta zajló francia elnökválasztási kampányára.

Frankfurter Rundschau

Daniel Freund, a német környezetvédők EP-képviselője úgy értékelte, hogy Emmanuel Macron jól beszélt Strasbourgban, de az elsikkadt nála, hogy mi volna a kiút a jogállamisági válságból. Mint mondta, az elnök szenvedélyesen kiállt a demokrácia mellett, de ez nem újdonság az Európai Parlamentben, ott egyébként is gyakran hangzanak el kemény szavak az állam- és kormányfők részéről. A jogállam érdekében azonban kevés a határozott szó, azonnali szankciók szükségesek.

A lap emlékeztet arra, hogy a francia elnök kifejtette, az önkényuralom tér vissza, ha odalesz a jogállamiság, a részletekbe azonban nem ment bele. Ám Magyarország és Lengyelország már évek óta csörtézik a Bizottsággal az alapértékek ügyében. A két kormánynak azt vetik a szemére, hogy megrendszabályozza a bírákat, a sajtót és a civil szervezeteket.

Libération

Deutsch Tamás úgy reagált a francia államfő kiállására, hogy az valójában politikai zsarolással ér fel, amivel a fideszes EP-képviselő Orbán Viktor véleményét visszhangozta. Szerinte nem lehet mindenkit beengedni egy országba, mint ahogy az sem járja, hogy más kormányokra nyomást gyakoroljanak, éspedig azért, hogy azok is elkövessék a többiek hibáját.

Beata Szydło EP-képviselő, volt lengyel miniszterelnök, Jarosław Kaczyński bizalmasa pedig azt fejtegette, hogy nagyon fontos az egységben a sokszínűség, vagyis úgy igyekezett megvédeni az autoriter varsói politikát, hogy szerinte itt csupán egy másik irányvonalról van szó. Azaz mind Lengyelország, mind Magyarország jogállam, a két kormány szava ugyanannyit nyom a latban, mint Berliné vagy Párizsé.

Süddeutsche Zeitung

Az antiszemitizmus nem csupán a totaliáriánus rezsimekben virágzik, hanem demokráciákban is, elég csupán az orbáni Magyarországra gondolni. Hiszen amikor a politikus kijelenti, hogy Soros György rátette a kezét a gazdaságra és társadalomra, akkor ugyanazt az eszközt veszi igénybe, mint a szélsőjobb, amikor az Izraelről beszél. Ezt a nagy tekintélyű amerikai történész Deborah Lipstadt hangsúlyozta a lapnak adott nyilatkozatban.

A 74 éves szakértő, a washingtoni Holokauszt Múzeum tanácsadója, aki tudományos pályafutását a vészkorszak tanulmányozásának szentelte, kiemelte, hogy a zsidóellenesség formája változhat az idők során, de a lényeg ugyanaz az összeesküvés-elmélet, vagyis hogy a zsidók a háttérben szervezkednek és ártani akarnak a társadalomnak.

És mindig előkerül, amikor egy ország bajba kerül, és teljesen mindegy, hogy a Covid–19 vagy gazdasági okok miatt. Felmerül ugyanis, hogy ki tehet mindenről,  és a zsidók ilyenkor mindig kéznél vannak. Az antiszemitizmus egyébként nagyon hasonlít a más kisebbségekkel szembeni előítéletekre, legyen szó a feketékről, mohamedánokról vagy melegekről. Viszont abban különleges, hogy a politikai spektrum minden szegmensében megjelenik, tehát a baloldalon és középen is.

Az elemző, akit Joe Biden az ősszel az antiszemitizmus elleni megbízottnak jelölt, ugyanakkor riasztónak tartja, hogy Európában zsidó intézmények kénytelenek a legrosszabbra felkészülni és különleges biztonsági intézkedésekre szorulnak. Lipstadt szólt arról, hogy a holokausztot sokféleképpen lehet értelmezni, ám egy dolog ki van zárva: az, hogy bárki megváltoztassa a történelmi igazságot, hogy külön bejáratú tények álljanak a rendelkezésére.

Hogy az antiszemitizmus ellen mit lehet tenni, arra azt válaszolta, hogy fel kell hívni rá a figyelmet, nem szabad félni a megtárgyalásától. Merthogy még jóakaratú emberek is a fogságába kerülhetnek, de úgy, hogy maguk észre sem veszik. Sokan gondolják, hogy a zsidóknak jól megy a soruk, túlélték a soát. De továbbra is itt van az aggasztó antiszemitizmus, amihez a texasi túszejtő akció a legújabb adalék.

Yahoo/AP

Lejárt a Lengyelországnak szabott határidő a turówi lignitbánya bezárására, ám a varsói kormány nem hajlandó eleget tenni az Európai Bíróság döntésének, az Európai Bizottság elindította a folyamatot, hogy eldöntse, melyik támogatási alapból vonja le a kiszabott, napi félmillió eurós büntetést. Újvári Balázs szóvivő szerint az első szakaszban 15 millió eurót, plusz 30 ezer kamatot kívánnak behajtani. Ha megvan a forrás, akkor megy az értesítés a PiS-nek, amely legalább 10 munkanapot kap, hogy reagáljon. Utána viszont már ugrik a pénz, noha Mateusz Morawiecki kormánya jelen állás szerint úgy véli, az EUB nem sújthatja büntetéssel az országot.

Reuters

A lengyel alkotmánybíróság a jövő hétfőre halasztotta az ülést arról, van-e joga az Európai Emberi Jogi Bíróságnak beleszólnia a lengyel bírák kinevezésébe. A vita azzal fenyeget, hogy még tovább rontja az Európai Unió és a Morawiecki-kormány viszonyát. Bírálók szerint a PiS lábbal tapod a demokratikus jogokon és a politika ellenőrzése alá igyekszik vonni az igazságszolgáltatást.

Az Európa Tanács alá tartozó strasbourgi testület előtt több tucat olyan ügy van, amely lengyel bírák kinevezésével kapcsolatos. Az EJEB azt már kimondta, hogy törvénysértő a Legfelsőbb Bíróság mellett létrehozott Fegyelmi Kamara működése, és hogy ellentétes a joggal, ha úgy bocsátanak el bírákat, hogy azok nem fellebbezhetnek. Lengyelország azonban ezt a döntést is figyelmen kívül hagyta, ahogyan sok másikat is, mondván, hogy az EU politikai okokból próbál belügyekbe beleavatkozni.

Az alkotmánybíróság amúgy a következő hónapban tárgyalja, hogy az Európai Bíróság jogosult-e átmeneti intézkedéseket tenni vagy pénzbírságot kivetni Lengyelországra.

Washington Post

A vezércikk szerint Joe Biden első évét egyaránt jellemzik sikerek és szertefoszlott remények, a politikus azonban még mentheti elnökségét az egyre jobban nyomuló Donald Trumppal szemben, csak ehhez újra neki kell futnia a feladatnak. Az persze egyértelmű, hogy az amerikaiaknak hálásaknak kell lenniük minden percért, amíg ő irányítja az országot és nem elődje, valamint annak „pancser” csapata. Csak elképzelni lehet, milyen állapotban lenne az Egyesült Államok, ha továbbra is az előző elnök osztaná az észt járvány-ügyben teljesen bizarr javaslataival, és oroszbarát külpolitikát folytatna, miközben Putyin Ukrajna lerohanására készül. Azon kívül a Fehér Ház változatlanul tagadná a klímaváltozást.

Joe Biden helyreállította az elnöki hivatal tekintélyét, mert soha nem hazudott és nem élt vissza hatalmával. És fel tud mutatni fontos eredményeket: a lakosság jelentős része be van oltva, a mentőcsomagja sokan enyhített a gyerekszegénységen. Már látszanak az infrastruktúra fejlesztésére előirányzott egymilliárd eredményei.

Ám közben rekordszámban fertőz az omikron, a foglalkoztatottság számai ingadoznak, nő az infláció és zátonyra futott a szenátusban az újabb, kétmilliárdos segélyalap terve. Azon kívül az elnök mérlegét terheli több hiba is, az afgán kivonulással az élen. Továbbá túlfokozta a várakozásokat, hogy mit tud majd elérni a törvényhozásban még a csekély demokrata többség birtokában is. Csalódást okozott a választójog reformja kapcsán is. És jobban felkészülhetett volna a ragály újabb hullámára.

Bidennek az elnöksége második évében inkább gyakorlati kérdésekre kell helyeznie a hangsúlyt. A demokráciával szemben a legnagyobb fenyegetést az jelenti, hogy legközelebb tisztségviselők kétségbe vonják a választás eredményét, miután egy sor konzervatív jelölt elfogadta Trump mantráját arról, hogy Biden csalással lett elnök. Itt szorgalmaznia kell a tisztázó vitákat. Továbbá meg kell nehezítenie, hogy a kisebbség a szenátusban használhassa az obstrukció intézményét, mert az már mindennapos. Van esélye a sikerre, ha olyan pragmatikus lesz, mint egykor szenátorként volt.

Kurier

Miközben Ausztriában éppen felszámolnak egy jachtkikötőt a Fertő-tó ottan részén, addig Magyarország egy vadonatújat létesít a saját partszakaszán folyó hatalmas idegenforgalmi beruházás keretében. Az új pályázati határidő holnap jár le és az Greenpeace arra szólított fel 15 osztrák építőipari céget, hogy ne jelentkezzenek. Úgy tudni, hogy egyedül a Strabag nem hallgat a kérésre.

Ugyanakkor a másik oldalon, Breitenbrunnban három éves jogi csatározás után lebontják a helyi jachtegyesület építményeit, mert 50 év után lejárt a bérleti szerződés és a terület gazdája, a tartomány legnagyobb földbirtokosának számító Esterházy-alapítvány azt szeretné, ha helyreállítanák a természetes állapotokat és kibővítenék a strandot.

Végül egyébként a pénz döntött, mert a bontás elhalasztására a tulajdonosoknak rövid időn belül 725 ezer euró pénzügyi biztosítékot kellett volna letenniük, ennek a harmadát azonnal, így feladták a küzdelmet.