kongresszus;USA;jog;Donald Trump;

Donald Trump amerikai elnök támogatói, köztük a QAnon összeesküvő csoport tagja, Jake Angeli, más néven Yellowstone Wolf (C), 2021. január 6-án belépnek az Egyesült Államok Capitoliumába Washington DC-ben.

- Elutasította az amerikai legfelsőbb bíróság Donald Trump keresetét, ki kell adni feljegyzéseket a Capitolium ostromáról

A republikánus exelnök meg akarta akadályozni, hogy az ügyben felállított demokrata vezetésű képviselőházi vizsgálóbizottság lássa a fehér házi dokumentumait. Kísérlete végleg kudarcot vallott.

A Reuters hírügynökség csütörtöki jelentése szerint a döntés értelmében a kormányzati és egyéb feljegyzéseket őrző szövetségi ügynökség tulajdonában álló dokumentumokat közzé lehet tenni, függetlenül attól, hogy az ügyben még zajlanak perek az alsóbb szintű bíróságokon.

 Donald Trump azután fordult a legfelsőbb bírósághoz, és nyújtott be keresetet, hogy a washingtoni körzeti fellebbviteli bíróság decemberben úgy határozott,  nincs jogalapja megtámadni Joe Biden jelenlegi elnök azon döntését, amely lehetővé teszi, hogy a feljegyzéseket átadják a képviselőházi vizsgálóbizottságnak. A vizsgálóbizottság elnöke és alelnöke, a demokrata Bennie Thompson és a republikánus Liz Cheney úgy értékelte a legfelsőbb bíróság döntését, mint „győzelmet a jogállamiság és az amerikai demokrácia számára”. A testület már hozzájutott egyes olyan dokumentumokhoz, amelyeket Donald Trump vissza akart tartani – tették hozzá.

A volt elnök szóvivője nem reagált a Reuters megkeresésére.

Keresetében Donald Trump keresetében a bizalmas fehér házi kommunikációt védő végrehajtói jogkörre hivatkozott, ám ezt az alsóbb szintű bíróságok elutasították. A legfelsőbb bíróság határozatában pedig úgy foglalt állást: az ügy rendezése szempontjából nem szükséges annak mérlegelése, hogy egy volt elnök hivatkozhat-e a végrehajtói jogkörre.

A képviselőházi vizsgálóbizottság állítása szerint azért van szüksége a dokumentumokra, hogy tisztázza: milyen szerepet tölthetett be a republikánus exelnök a Capitolium elleni ostromhoz vezető erőszak szításában.  Donald Trump hívei 2021. január 6-án, a volt elnök választási csalást emlegető, gyújtó hatású beszéde után ostromolták meg a szövetségi törvényhozás épületét. A Capitoliumban a szenátus éppen a 2020 novemberi elnökválasztás eredményeit készült hitelesíteni, amikor a Trump-hívek a National Mall egyik parkjából, az Ellipsisből útnak indultak a Capitolium felé. Az összetűzésekben öten életüket vesztették, köztük egy rendőr. Maga Donald Trump egyébként ígérete ellenére nem tartott a híveivel a Capitoliumhoz. Bár kérték, nem hívta be a Nemzeti Gárdát sem, az élő televíziós közvetítéseket nézte az ostromról. 

Donald Trump ellen alkotmányos vádeljárást indítottak az ügyben, a képviselőház meg is szavazta az elmozdítását a hivatalából, a szenátuson azonban nem ment át a kétharmados többséget igénylő döntés. 

Az AP amerikai hírügynökség beszámolója szerint a képviselőházi vizsgálóbizottság kedden beidézte Trump volt ügyvédjét, Rudy Giulianit, illetve a volt elnök jogi csapatának több tagját, akik a választási csalásról szóló hamis hivatkozási alapon panaszt nyújtottak be a 2020-as választási eredmények miatt. 

Lapszemle.