Ez azt is jelenti, hogy mindkét kérdéshez 235-235 ezer aláírást szedtek össze. A népszavazás kiírásához 200-200 ezer hiteles aláírás szükséges, ami nagy eséllyel meg is van – a korábbi népszavazási kezdeményezések tapasztalatai alapján ugyanis a szignók nagyjából 10 százaléka bizonyul érvénytelennek az ellenőrzéskor.
Az íveket pénteken adják le, de Márki-Zay Péter nem lehet jelen az eseményen, mert a pozitív Covid-tesztje után karanténban van, így Karácsony Gergelyt kérte meg, hogy legyen ott a leadáskor, hiszen szavai szerint a népszavazási kezdeményezés úgyis Karácsony Gergely politikai sikere. A kérdéseket annak idején a főpolgármester nyújtotta be hitelesítésre, igaz, végül az ötből csak ez a két kezdeményezés, vagyis az álláskeresési járadék 9 hónapra emelése, illetve a Fudan-ügy juthatott el az aláírásgyűjtésig.
A 470 ezer aláírás összegyűjtésében a hat összefogott párt, a DK, a Jobbik, az MSZP, a Párbeszéd, a Momentum, az LMP, valamint a Mindenki Magyarországa Mozgalom és a Kétfarkú Kutya Párt aktivistái is részt vettek.
Az ellenzéki népszavazási kezdeményezéseket a kormány „gyermekvédelminek” nevezett akciójával egy időben jelentették be, csakhogy utóbbiakban – amelyek közül négy kérdésben az április 3-ai választás napján lehet szavazni – nem kellett aláírásokat gyűjteni. Karácsonyéknak viszont igen, ez december közepén indult. Az ellenzéki összefogás a kétkérdéses népszavazási kampánnyal akarta felrázni az előválasztás után lankadó választói lelkesedést. Az aláírásgyűjtés kezdete azonban épp a karácsony előtti időszakra esett. Az volt a cél, hogy ezt a népszavazást is április 3-án, az országgyűlési választás napján tartsák meg. Erre elvben van csak meg a lehetőség, hiszen ha a jogorvoslati fórumokat kihasználják és az aláírások ellenőrzésekor is a rendelkezésre álló idő nagy részét kitöltik, ez a két kérdés már nem futhat be a parlamenti választás napjára.
