– Még most sincs késő ellenzéki jelöltet állítani, mert egy rövid kampány is hasznosabb, mint a köztársasági elnök megválasztásának bojkottálása, ami „hatalmas kapufa” lenne – fogalmaztak lapunknak nyilatkozó szakértők. A kérdés azért is sürgető az ellenzéki oldalon, mert kevesebb mint ötven nap van hátra március 10-éig, amikor a távozó parlament fideszes kétharmada sajátos búcsúajándékként megválaszthatja Novák Katalint államfőnek. (Ha esetleg mégsem lenne meg a minősített többség, akkor a második körben egyszerű többséggel is saját jelöltjüket ültethetik az államfői székbe a kormánypártok).
Múlt vasárnap Márki-Zay Péter már bejelentette, lesz közös ellenzéki jelölt, de a névvel azóta is adós az Egységben Magyarországért pártszövetség. Erre vonatkozó kérdéseinkre sem a központi kampánystáb, sem a megkérdezett politikusok nem válaszoltak.
A tavaly őszi ellenzéki előválasztás sikerén felbuzdulva a szervező civilek Magyar György ügyvéd vezetésével elindítottak egy államfőjelölő kezdeményezést, ám azt a kampánycsapatok kifáradására hivatkozva sem a pártok, sem a miniszterelnök-jelölti előválasztáson nyertes hódmezővásárhelyi polgármester nem támogatta. Ezért a csoport, amelynek tagja volt Lattmann Tamás is, pár nap után visszavonta a tervet. A jogász most lapunknak nem jó, de érthető lépésnek nevezte az ellenzék akkori döntését. Szerinte a pártok mindenképpen el akarták kerülni, hogy olyan személyiség jusson így legitimációval bíró politikai szerephez, aki nem az ő emberük, nem irányítható, hanem független, mint Márki-Zay Péter. A miniszterelnök-jelölt érdeke pedig szintén az volt, hogy egyedüli ilyen politikusként ez a politikai értéke megmaradhasson.
Tóth Zoltán választási szakértő nem ennyire megengedő, szerinte
Arra a kérdésre azonban, hogy az ősszel megszellőztetett nevek Király Zoltántól Mellár Tamáson át Pálinkás Józsefig alkalmasak lettek volna-e mozgásban tartani az ellenzéki szavazótábort, Lattmann Tamáshoz hasonlóan a választási iroda egykori vezetője is nemmel felelt. Ő Iványi Gábort látta volna szívesen ebben a szerepben, a nemzetközi jogász pedig csak azt jelezte, hogy Orbánhoz hasonlóan ő is női jelöltekben gondolkodott.
Egyetértettek ugyanakkor abban, hogy olyan jelöltet kellene találni, aki akár a Fidesz által választott köztársasági elnök ötéves mandátuma alatt végig képes egy „árnyék elnöki” szerepben megmutatni, hol hibázik Novák Katalin. Azt a kormánypárti felvetést viszont komolytalannak tartották, hogy a mostani jelöltállítás ellentmondana a jövőbeli közvetlen elnökválasztást szorgalmazó ellenzéki nyilatkozatoknak. Mindkét jogász azt hangsúlyozta, alaposan meg kell fontolni a közvetlen elnökválasztásról szóló ígéretek megvalósítását akkor is, ha április 3-án győz az ellenzéki pártszövetség.
Tóth Zoltán ezzel együtt is fontosnak tartja, hogy az ellenzék nevezzen meg egy közös elnökjelöltet, mert minden kihagyott kampánylehetőség csökkenti a pártszövetség súlyát. Lattmann Tamás hozzátette, hogy ez Márki-Zay Péternek személy szerint is fontos lenne, hiszen rá üt vissza, ha az összefogás vezetőjeként nem tudja döntésre sarkallni a pártokat. Elképzelhetőnek tartja ugyanakkor, hogy a hallgatás összefügg az országos lista elfogadásának késlekedésével, mert egy párt zsarolni képes a többit egy jól hangzó név, egy népszerű elnökjelölt megszerzésének vagy letiltásának „zsetonjával”, de az alku csak akkor működik, ha nincs bejelentve a név. Mivel volt olyan ellenzéki forrásunk, aki szerint valójában már kész az országos lista, és a jövő héten nyilvánosságra is hozzák, valószínűnek látszik, hogy ezzel párhuzamosan megtudjuk azt is, kit jelöl az ellenzék köztársasági elnöknek.
