Boris Johnson hétfőn figyelmeztette Oroszországot, hogy katasztrofális, fájdalmas, erőszakos és véres vállalkozás lenne Ukrajna megszállása. A brit kormányfő szerint az oroszok 60 harccsoportot sorakoztattak fel az ukrán határon és nyilvánvaló, hogy villámháborúval tervezik kiiktatni Kijevet. Az Egyesült Királyság mindenben támogatja Ukrajnát, például fegyvereket is küld a védekezéshez, de nem készülnek brit csapatok bevetésére egy esetleges konfliktusban. Johnson azt is mondta, hogy a helyzet "elég sötét", de még nem elkerülhetetlen a háború.
Washingtonhoz hasonlóan London is evakuálja diplomatái egy részét és a követségi alkalmazottak családtagjait. Erről az ukrán külügyi szóvivő azt mondta, hogy elsietett, túlságosan is óvatos lépés és az oroszok célja pont a pánikkeltés, az ország destabilizálása.
Az amerikai és az orosz külügyminiszter pénteki megbeszélése után Moszkva a héten írásos választ vár az Egyesült Államoktól és a NATO-tól decemberben közzétett követeléseire. A Kreml nem zárja ki, hogy válasz kézhez vétele után a tavaly nyárihoz hasonlóan ismét orosz-amerikai csúcstalálkozót tartsanak, de a Fehér Ház egyelőre nem reagált érdemben a felvetésre.
Az események közben már részben túlmutatnak a diplomácián: a NATO elkezdte megerősíteni keleti szárnyát. A hétfői bejelentések szerint Dánia egy fregattot és F-16-os vadászgépeket küld Litvániába, Spanyolország négy vadászgépet Bulgáriába és három hadihajót a Fekete-tengerre, Franciaország pedig kész csapatokat telepíteni Romániába. Hollandia áprilistól szintén Bulgária védelméhez kívánja hozzájárulni két F-35-ös vadászgéppel.
Biden elnök a hétvégén katonai vezetőkkel tanácskozott arról, hogy amerikai szárazföldi egységeket telepíthetnek a keleti NATO-tagállamokba. A kezdetben 1-5 ezer fős alakulatokat vészhelyzetben gyorsan meg tudják tízszerezni. Elsősorban a három balti köztársaság, illetve Lengyelország és Románia jön szóba. Az a republikánus ellenzék sürgetése ellenére sem merült fel, hogy a NATO-val partneri viszonyban álló Ukrajnába küldjenek katonákat – a már eddig is ott lévő tanácsadókon, kiképzőkön és kiberbiztonsági szakértőkön kívül. Az Egyesült Államok eddig éppen az orosz érzékenység miatt csak ideiglenesen, forgó rendszerben állomásoztatott csapatokat a keleti NATO-államokban. Ez az orosz csapatok Belaruszban való megjelenése miatt most megváltozhat, s erről a New York Times értesülése szerint Biden még a héten dönt.
Az első 90 tonnás szállítmány után a hétvégén újabb 80 tonna amerikai hadfelszerelés érkezett Kijevbe. Ukrajna azonban hiába szeretne harckocsikat és nehéztüzérséget, egyelőre csak a védekezésre alkalmas harckocsi-elhárító és légvédelmi fegyverrendszereket, illetve könnyű kézi fegyvereket kap.
A Kreml szóvivője a nyugati lépésekre utalva hétfőn úgy vélte, hogy az „információs hisztériával” és konkrét lépéseivel éppen a NATO növeli a feszültséget. Dmitrij Peszkov nagyon valószínűnek nevezte, hogy Ukrajna meg fogja támadni a kelet-ukrajnai szeparatistákat és mint mondta, ebben az agresszív környezetben Vlagyimir Putyin orosz elnök megteszi az ország védelmére szükséges intézkedéseket. Az egyik ilyen intézkedés nyomán kifutott a kikötőből a Balti Flotta húsz egysége. Az orosz hadihajók mostantól a Balti-tengeren fognak „gyakorlatozni”.
A duma egyik illetékese megerősítette, hogy februárban megvizsgálják a donyecki és luganszki „népköztársaságok” önállóságának elismerésére vonatkozó indítványt. Oroszország a szeparatisták által ellenőrzött területen már korábban állampolgárságot adott azoknak, akik még nem menekültek el a 2014 óta tartó harcok elől. A két terület „önállóvá” válása nyomán Moszkva végre nyíltan is beavatkozhatna a konfliktusba és többé nem lenne szüksége szerepének álcázására - másrészt viszont ezzel a számára kedvező bizonytalanság is megszűnne.
