Orbán Viktor Putyin ügyvédje az EU-ban. Magyarországnak a kárpátaljai kisebbség miatt feszült a viszonya Ukrajnával, ugyanakkor szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, amivel egyedül áll az unión belül. A politikus ilyen háttér mellett utazik a jövő héten Moszkvába. A rendszerváltáskor még az orosz csapatok kivonását követelte, manapság semmilyen rossz érzés nincs benne, amikor az autokrata Putyinnal parolázik. Pont akkor látogat az orosz fővárosba, amikor egész Európa aggódik az orosz csapatösszevonások miatt.
Szijjártó Péter azonban visszautasította a bírálatokat, mondván, hogy Magyarország nem lehet a kelet-nyugati viszály túsza. Szerinte hisztéria övezi az ukrán viszályt. Ám az igazság az, hogy Orbán nem csupán az unióban, hanem a Visegrádi Csoportban is Moszkva szószólója. Évek óta ellenzi pl. az Oroszország elleni szankciókat. Szorosan egyeztet az oroszokkal, amivel szintén egyedül van a 27-ek sorában.
Románia és Szlovákia fokozott NATO-jelenlétet akar az ukrán viszály miatt, ami dühíti Putyint, Magyarország ezzel szemben a keleti nyitás során keresi Moszkva közelségét és fokozza a gazdasági együttműködést.
Paul Lendvai Putyin legjobb barátjának minősíti Orbán Viktort a jövő keddi moszkvai út előtt, egyben a fatális rendszerváltás részének nevezi, hogy a magyar vezető eltávolodik a Nyugattól, annak jogi-erkölcsi normáitól. Az elemző teljesen normálisnak tartja, hogy a riasztó ukrán hírek hallatán a sajtó csak kevéssé foglalkozik a miniszterelnök külpolitikájával, pedig Orbán nemrégiben megtette, hogy egyetlen uniós és NATO-tagállam vezetőjeként szolidaritását fejezte ki a kazah elnöknek. Továbbá segítséget ajánlott fel, miután Putyin csapatokat küldött.
Sokat ígérő nyitány, mielőtt leül tárgyalni az orosz államfővel. A két ország szoros kapcsolatait tükrözi, hogy Szijjártó Péter a minap magas kitüntetést vehetett át az orosz fővárosban. Orbán a Nyugat-Balkánon is hasznos szövetséges Kreml számára, amikor a nyugati pozíciókat kell aláásni. A magyar biztos Von der Leyen téves döntésének köszönhetően kapta meg a bővítési területet, ám így épp úgy fel tudja karolni Boszniában az oroszbarát szerb nacionalista Dodik elszakadási törekvéseit, mint ahogy Észak-Macedóniában az ellenzéki jobboldali nacionalisták erőfeszítéseit. Sok EP-képviselő sürget vizsgálatot Várhelyi Olivér ellen.
Magyarország uraként és az alátartozó politikai-gazdasági klán vezéreként bűnöző autokráciát épített ki, ám így történelmi esélyt játszott el és a nemzetet zsákutcába vezette – írta Lengyel László, aki rendszerváltást követel. És miután módszeresen kirabolta az országot, a forint árfolyama pedig 40 százalékot esett, most az alapvető élelmiszerek árának rögzítésével, adócsökkentéssel, nyugdíj- és béremeléssel igyekszik megnyerni a választást. Ám Surányi György szerint ez a módszer olyan, mintha benzinnel akarna tüzet oltani.
Az illetékes uniós biztos azt közölte, hogy Brüsszel már az áprilisi választás előtt javasolhatja az anyagi támogatás leállítását Magyarország és Lengyelország számára a jogállami gondok miatt. Az osztrák Hahn azzal érvelt, hogy a Bizottságnak az uniós szabályokra kell tekintettel lennie, nem törődhet azzal, egyes országokban mikor járulnak az urnákhoz az emberek. A jogállami mechanizmus kapcsán egyébként kifejezetten a szerkezeti alapot említette, tehát hogy ott fagyaszthatják be a pénzek folyósítását.
A szankciós mechanizmus révén az EU hatékony eszközhöz jut a demokratikus értékekért vívott harcban a két nacionalista és euroszkeptikus kormánnyal szemben, miután éveken át hasztalannak bizonyult a diplomáciai nyomásgyakorlás. De már visszatartja a koronalapból előirányzott milliárdokat, mert úgy ítéli meg, hogy magyarok esetében sokszor fideszes csókosok nyerik meg a közbeszerzési eljárást, a lengyeleknél meg a bíróságok függetlenségével van baj. Márpedig mindkettő azt jelenti, hogy nem megfelelő módon használhatják fel az uniós forrásokat.
Hahn egyébként megerősítette, hogy hiába járt le hétfőn a határidő, Varsó nem reagált a Bizottság jogállami aggályaira. Magyarországnak éjfélig kellett elküldenie a válaszát, de még nem tudni, hogy ez megtörtént-e. Mindenesetre uniós illetékesek nem gondolják, hogy ha be is futnak a levelek, azok bármi érdemi fejleményt tartalmaznának, mert egyik országban sem módosították a kifogásolt törvényeket.
Ha a Bizottság nincs megelégedve a két üzenettel, akkor egy hónapja van, hogy előkészítse az alapok leállítását, és tagországok a következő egy hónapban, minősített többséggel döntik el, hogy megszavazzák-e az intézkedést.
Az unió azért kíván költségvetési fegyvert bevetni a magyar és a lengyel kormány ellen, mert fél, hogy az alapokat a demokrácia meggyengítésére és az EU elleni támadásokra fordítják. Egy bennfentes elárulta, hogy a mechanizmust már ebben a hónapban beélesíthetik, ha az Európai Bíróság kinyilvánítja, hogy a szabályozás nem jogellenes.
Hahn azt mondta, miután Brüsszelben mindezidáig hiába várnak a lengyelek reakcióra a jogállami kifogások ügyében, hogy akkor most küldenek egy emlékeztetőt. Ám a történetet nem lehet a végtelenségig húzni, tette hozzá. Mindenesetre a Bizottság tárgyalások útján szeretne megfelelő megoldásra jutni. De ha nincs válasz, az is válasz, jegyezte meg.
Egyben azonban reményét fejezte ki, hogy Lengyelország szintén a rendezést szorgalmazza. Az unió különben a múlt héten ultimátumot intézett Varsóhoz, mármint hogy 45 napon belül fizesse meg tartozását, miután az EUB napi egymillió eurós bírságot szabott ki, amiért a Morawiecki-kabinet figyelmen kívül hagyta a bíróság verdiktjét és nem számolta fel az engedetlen bírák megrendszabályozására kitalált fegyelmi kamarát. Ezen felül már folyamatban van, hogy visszatartsanak közösségi támogatásokat, mivel a lengyel fél napi félmillió eurós bírságot volna köteles leróni, mert nem záratta be a cseh határon lévő lignitbányát, noha arra szintén kötelezte az Európai Bíróság.
A brit miniszterelnök kifejtette az alsóház vitájában, hogy országa csapatokat kíván küldeni Kelet-Európa védelmére, ha Oroszország lerohanja Ukrajnát, az egyetlen kérdőjel Magyarország. Mert ott e pillanatban nem világos, mit is lehet csinálni. Ezzel együtt szerinte nem kétséges, hogy meg kell erősíteni a NATO keleti szárnyát. Azzal vádolta Moszkvát, hogy az nyers erővel igyekszik rávenni békés népeket elfogadhatatlan követelései teljesítésére.
Mint monda, nem szabad megengedni, hogy Putyin azt higgye: képes lesz akárcsak egy kicsiny sávot is elragadni Ukrajnától. Azt ugyanakkor kizárta, hogy brit katonának lépnének ukrán földre, hiszen Kijev nem tagja az Észak-Atlanti Szövetségnek, kiképzők és fegyverszállítások formájában nyújtott segítség nagyon is lehetséges.
Óvott attól, hogy a Kreml a földgázzal zsaroljon. Szerinte ha bekövetkezik a vérontás, annak méretei ahhoz hasonlíthatóak, mint ami Csecsenföldön és Boszniában lejátszódott. Ám ha az orosz vezetés tovább megy ezen az úton, akkor sok orosz anya hiába várja majd vissza fiát a frontról – mutatott rá.
Az osztrák külügyminiszter ahhoz hasonlítja az ukrán helyzetet, mint amikor a Szovjetunió 1956-ban leverte a magyar forradalmat, illetve 68-ban a Prágai Tavaszt. Schallenberg szerint Putyin próbálja visszaforgatni az idő kerekét, de pont az ellenkezőjét éri el: egyre több szomszédját tereli az EU és a NATO felé. Ugyanakkor a fenyegetőzés annak beismerése, hogy a Kreml kudarcot vallott. Ám ettől még a veszélyt nagyon is komolyan kell venni.
Beszámolt arról, hogy a Nyugat gazdasági és pénzügyi szankciókon dolgozik és azok igencsak fájdalmasak lesznek. Viszont arra is figyelmeztetett, hogy Oroszország nélkül nincs tartós stabilitás a földrészen. Attól ellenben óvott, hogy ne adják meg a használatbavételi engedélyt az Északi Áramlat 2 földgázvezeték számára, mert szerinte félő, hogy az bumeránghatást váltanak ki. (Az építkezést részben az OMV finanszírozta.)
Arra a kérdésre, hogy Putyin akkor most kifogástalan demokrata, ahogyan a volt német kancellár Schröder jellemezte vagy inkább gyilkos, amit meg Biden mondott róla, az osztrák diplomácia azt válaszolta, hogy az igazság valahol a kettő között van.
A nemzetközi közösség boszniai főmegbízottja uniós szankciókat javasol a jobboldali-radikális szerb kisebbségi vezető ellen, Schmidt szerint ez a módszer célravezető volna a szakadár törekvések meghiúsítására és meg lehetne nyerni hozzá az összes tagállam támogatását. Dodik miatt a köztársaság a legsúlyosabb válságát éli át az 1995-ös háború óta. Merthogy a politikus a szerb nacionalisták céljait követve próbálja szétverni az egységes államot, hogy azután a Republika Srpska Belgrádhoz csatlakozzon.
Az USA nemrégiben már büntető lépéseket rendelt el Dodik ellen, mondván, hogy az veszélyezteti az ország stabilitását és területi egységét, továbbá kliensrendszert alakított ki, amelyből ő maga is vastagon lehúzza a sápot. Az EU azonban idáig nem sorakozott fel az amerikai megtorló intézkedések mögé, annál is kevésbé, mivel az Orbán-féle jobboldali populisták támogatják a szerb politikust.
Rákapcsolt a kamatemelésre a Magyar Nemzeti Bank, mert meglódult az infláció, ám elemzők kétségbe vonják az MNB helyzetértékelését, miszerint az áremelkedés már elérte csúcspontját és mostantól nő a reálkamat. A Commerzbank úgy véli, a jegybank kullog az események után, mert valóban legmagasabb pontjukhoz közelítenek az árak, de jóval meg fogja haladni a várakozásokat. Az eredmény kisebb reálkamat lehet, mint ahogy az a piacok beárazzák. Szakértők ennél fogva arra számítanak, hogy az alapkamat tovább növekszik. A Capital Economics egy közgazdásza úgy nyilatkozott, hogy a következő hónapokban 3,5-4 százalékra megy fel az irányadó kamatláb.
Egy bécsi kutató intézet szerint új menekültválság fenyegeti Európát, holott annak van épp elég gondja, a járvány, az ukrán háborús veszély, a klímaváltozás és az infláció miatt. Ám a Nemzetközi Migrációpolitikai Központ éves előrejelzése arra figyelmeztet, hogy már tavaly nőtt az illegális migránsok száma, összesen 200 ezer határsértésről tudni, ami 57 százalékkal több, mint 2020-ban.
Az agytröszt igazgatója, Spindelegger volt külügyminiszter és néppárti alkancellár azt mondja, hogy a folyamatot gerjeszti a kiinduló országokban, így mindenekelőtt az Afganisztánban uralkodó instabilitás, illetve a járvány. Így arra kell számítani, hogy legalább fél millió afgán kerekedik fel. Ezek az emberek különben általában odatartanak, ahol honfitársaik már többé-kevésbé stabilan berendezkednek. Ebből a szempontból elsősorban Németország, Svédország és Ausztria jön szóba.
Felerősödött, hogy újra meg újra megpróbálkoznak olyanok, akiknek nincs esélyük a befogadásra, de igyekeznek bejutni a tömeggel. Korábban úgy volt, hogy a kérelmezők egyharmada kapott menedéket, de napjainkban már háromnegyed kap elutasító választ. Ez viszont az embercsempészek kezére játszik. A magyar-szerb határ az ilyen bandák egyik fő működési területe.
