A cég épp ezért 2022-re 4,5 százalékra vette vissza növekedési várakozásait. Az államháztartási hiány a járvány kezelése miatt tavaly a GDP 7 százaléka felett volt, a kormányzati tervek szerint idén 5 százalék alá csökkenhet, amihez azonban a harmadik és a negyedik negyedévben a jelenleginél szigorúbb fiskális politikára lehet szükség. Az alacsonyabb hiánycél az állami beruházások fokozatos csökkentésével csak részben érhető el, ehhez szükség lenne az uniós források beérkezésére is. Az elemzés rámutat, hogy a lakosság részére nyújtott direkttámogatások idén kifutnak, és nem zárható ki a azok szűkítése sem.
Az elszálló államháztartási hiánynál is nagyobb gond az egész világon elhatalmasodó infláció. Az áremelkedés üteme globálisan decemberben rekord magasságokban mozgott: az Egyesült Államokban 40 éve nem látott mértékben 7, az Eurózónában az euró bevezetése óta nem tapasztalt 5, míg Magyarországon 7,4 százalékkal emelkedtek az árak év/év alapon. Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint a magas infláció miatt elkerülhetetlen a monetáris politika szigorítása: az Egyesült Államokban a Federal Reserve megkezdheti idén a szigorítást, így nem csak az új eszközök vásárlását állíthatják le, hanem az alapkamatot is emelhetik. Ehhez képest az Európai Központi Bank várhatóan csak jövőre kezdi meg a szigorítást.
Az áremelkedés üteme a folyamatos monetáris szigorítás ellenére idén is magas maradhat: számos felfelé mutató kockázat érzékelhető, például az emelkedő energiaárak, az élénk belső kereslet, a megindult ár-bér spirál, illetve a kínálati oldali problémák. Az Equilor szerint éves átlagában az infláció 4,8 százalék körül alakul, de az első negyedévben láthatunk még 7 százalék feletti számokat is.
A GDP növekedését az első félévben elsősorban az erőteljes belső fogyasztás hajthatja, majd az ellátási lánc zavarainak enyhülésével a külső kereslet is élénkülhet. Török Lajos szerint a belső keresletet jelentős mértékben támogatják az év elején kifizetendő kormányzati transzferek, így a személyi jövedelemadó visszatérítése, illetve a 13. havi nyugdíj. A vállalati beruházások az emelkedő finanszírozási költségek, illetve energiaárak miatt mérséklődhetnek, az államiak visszafogására pedig az idei év második felében van esély. A növekedés lassulhat a tavalyihoz képest, 4,5 százalék lehet az év egészében.
