Jó szövetségese lehetne, de csak egy bohócnak tartja Orbán Viktort

Bár Zoran Milanovic horvát elnök több szempontból egy platformra került a magyar miniszterelnökkel, ez még nem jelenti azt, hogy szövetségesekké váltak volna.

A térségben Orbán Viktoron kívül akad még egy támogatója a bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság vezetőjének, Milorad Dodiknak a horvát elnök, Zoran Milanovic személyében, akit egykor baloldali színekben választottak meg államfőnek. A minap meglehetősen kínos kijelentéseket tett, mint fogalmazott, Dodik hazája tárgyalópartnere, és nem kellene szankciókat bevezetni vele szemben. „Dodik nem etnikai nacionalista, nem soviniszta, nem terjeszt etnikai gyűlöletet” – fejtette ki szerdán a sajtónak a boszniai elnökség szerb tagjáról. „Ő tárgyalópartner” – hangoztatta.

Különösen figyelemreméltó Milanovicnak ez a kijelentése: „Ha valaki Horvátországból megszavazza (a Dodik elleni) büntetőintézkedéseket, az számomra áruló lesz. Akkor én fogom képviselni Horvátországot az Európai Tanácsban.” Az üzenet Andrej Plenkovicnak szólt, a horvát miniszterelnök ugyanis – szemben Magyarországgal, amint arra Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly is utalt – aligha akadályozná meg a Dodikkal szembeni uniós büntetőintézkedéseket. Az azonban inkább csak vágyálom Milanovic részéről, hogy ő képviselné az uniós csúcstalálkozókon Zágrábot, erre nincs lehetősége, Horvátország nem elnöki köztársaság.

Azzal kapcsolatban, hogy Dodik január 9-én katonai felvonulást szervezett Banja Lukában, a boszniai szerb entitás székhelyén, a boszniai szerbek függetlenségi napján (ami egyébként már önmagában ellentétes a boszniai alkotmánnyal), Milanovic kijelentette, ez „egy rossz dátum”, mivel a mai Szerb Köztársaságnak nevezett entitás területén szörnyű bűnöket követtek el.

Milanovic azonban nem állt le, nyilatkozott az ukrajnai konfliktusról is. Mint mondta, ha katonai konfliktus törne ki Oroszország és Ukrajna között, a hadsereg vezérkari főnökeként hazarendelné a NATO-ból a horvát katonákat. És azt is megjegyezte,

hiszen egyértelműen az Egyesült Államokkal, illetve a NATO-val, tehát Horvátország szövetségeseivel ment szembe. Az ügynek lett is folytatása, a nacionalista ukrán szervezet, a Mirotvorec feketelistára tette a horvát államfőt.

Ukrajna bocsánatkérést követelt a megnyilatkozás után, s bekérette a horvát nagykövetet. Ezt az elnök helyett végül Plenkovic tette meg. „A kormány nevében szeretnék bocsánatot kérni Ukrajna népétől, amely az egyik első országok egyike volt, amely elismerte Horvátországot” – jelentette ki a kormányfő, hozzátéve, Ukrajna egyes részeit jelenleg Oroszország tartja megszállva, ahogyan Horvátország egyes részeit is megszállták egykor, Horvátország függetlenségi küzdelme során, a kilencvenes években.

Ami pedig a horvát katonák visszahívását illeti, a miniszterelnök közölte, tudomása szerint nincsenek horvát katonák Ukrajnában. Ezt erősítette meg Mario Banozic védelmi miniszter is. A legközelebbi terület, ahol katonáink állomásoznak, Lengyelország, ahol négy tiszt szolgál, s a katonák kivonásának egész procedúrája nem olyan egyszerű - mondta Banozic, utalva arra, hogy Zágrábnak vannak a NATO-tagsággal járó kötelezettségei. Plenkovic egyébként azt is megjegyezte, úgy tűnt, mintha mindaz, ami elhangzott a horvát elnök részéről, egy orosz tisztviselő mondta volna.

Ami Milanovic a Dodikkal kapcsolatos kijelentését illeti, az nem számít újdonágnak. Már két hete is partnernek nevezte. Aki ezt nem érti, vagy nem értetlen, vagy korrupt – fejtette ki akkor újságíróknak. Azt is megjegyezte, hogy Dodik, „nem keze nem lett véres a háborúban, a szerb nép legitim képviselője”, és a „Szerb Köztársaságot tiszteljük és tisztelni is fogjuk”.

Milanovic sajátos politikai változásokon ment keresztül, azt pedig korábban senki sem hitte volna, hogy egyszer – bizonyos kérdésekben legalábbis – egy platformra kerül Orbánnal, hiszen horvát miniszterelnökként, 2011-2016 között, meglehetősen távolságtartóan viszonyult a magyar kormányfőhöz. 2015 októberében Orbán úgy fogalmazott, hogy Milanovicra „a Szocialista Internacionálé megbízottjaként kell tekinteni, akinek az a dolga, hogy támadja Magyarországot”. Persze Milanovicot sem kellett félteni, 2015 októberében Európa vakbelének minősítette Magyarországot.

Milanovic elnökként aztán igazi populistává vált, a szociáldemokrata értékek ma már nyomokban sem fedezhetőek fel nála, inkább a jobboldali populizmus jellemző már rá, aki folyamatosan Plenkoviccsal hadakozik. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy mára Milanovic és Orbán nagy szövetségesekké váltak volna, amit az is jelez, hogy előbbi tavaly bohócnak nevezte a magyar miniszterelnököt.

Sosem volt meggyőződéses szociáldemokrata, ez csak a kormányfői tisztség megszerzését tette lehetővé számára. Most viszont felismerte, hogy a jobbszélen van egy űr, amit betölthet, ráadásul sok baloldali még mindig jobban kedveli őt Plenkovicnál, sokukat nem zavarja politikájának gyökeres megváltozása. A horvát felmérések egyelőre Milanovic stratégiáját igazolják, mivel felmérések szerint ő a népszerűbb a miniszterelnöknél, s Plenkovic elutasítottsága magasabb.