– Megerősítjük, hogy Magyarország válaszolt a Bizottság szolgálatai által küldött adminisztratív levélre – értesítette lapunkat Ujvári Balázs bizottsági szóvivő.
A brüsszeli testület még novemberben küldött levelet Budapestnek, amelyben olyan korrupciógyanús ügyletekről és rendszerszintű szabálytalanságokról érdeklődött, amelyek miatt végső esetben pénzmegvonással járó eljárást indíthat. A testület a többi között a Balaton környéki ingatlanfejlesztések, állami földárverések, egyetemek alapítványokba történt kiszervezése és a Budapest Airport részvényeinek tervezett eladása ügyét firtatta, és szóvá tette a közbeszerzések átláthatatlanságát, valamint az összeférhetetlenség kockázatait is.
Bár a levél megválaszolására az Orbán-kormány két hónapot kapott, csak a határidő lejárta után két nappal, csütörtökön juttatta el a válaszlevelét az Európai Bizottságnak.
A levélváltás nem a jogállamisági eljárás része, egyelőre csak nem hivatalos kapcsolatfelvétel, amely a bizottsági döntéshozók tisztánlátását szolgálja, de rámutat azokra az alapvető problémákra, amelyek miatt Magyarországgal szemben bevethetik az új szankciós eszközt. A jogszabály értelmében pénzmegvonással azokat az EU-tagországokat lehet sújtani, ahol a jogállami mulasztások közvetlenül károsítják a közös uniós költségvetést. Ilyennek számít például, ha az igazságügyi szervek nem vizsgálják ki és nem szankcionálják az uniós forrásokkal elkövetett visszaéléseket.
Az eljárást tartalmazó rendelet már egy éve hatályban van, de az Európai Bizottság azért nem alkalmazta, mert az Európai Unió Bíróságának az ítéletére vár. A bírói fórum február 16-án határoz arról, hogy a rendelkezések jogszerűek-e. Ha megerősíti a jogállamisági mechanizmust, akkor a biztosi testület elindíthatja az első eljárásokat. Először azonban értékelnie kell a kérdéseire küldött válaszokat, ami hetekig eltarthat, hiszen azokat először le kell fordítani.
Magyarországon kívül Lengyelország kapott adminisztratív levelet a Bizottságtól, amelyre Mateusz Morawiecki kormánya a napokban válaszolt is.
