Orbán megelőlegezi az EUB ítéletét: a bíróság föderális Európát tart kívánatosnak

A kormányfő szerint „a tagállamoknak nem szabad elfogadniuk, hogy az Európai Bíróság a tagállamok népei és kormányai helyett politikai döntéseket hozzon”.

Az Európai Unió Bírósága február 16-án arról hirdet ítéletet, hogy lehet-e politikai és ideológiai feltételekhez kötni a tagállamokat megillető pénzügyi forrásokat – írja a hivatalos miniszterelnöki honlapján pénteken megjelent „cikkében” Orbán Viktor, Szamizdat 16. címmel. A kormányfő koránt sem illegális kiadványt szerkeszt, hanem ezen névvel általa időnként megjelenő írásokban rendre az Európai Uniót, szervezetét, testületeit, vezetőit, döntéseiket bírálja, nem egyszer élesen.

Most sem tesz másként, de emeli a tétet két és fél héttel az ítélethirdetés előtt, amely abban az ügyben hoz döntést, hogy lehet-e a közösségi támogatások megvonásával sújtani a jogállami normákat megszegő tagországokat az úgynevezett jogállamisági feltételről szóló uniós rendelet alapján. A magyar miniszterelnök szerint azonban másról szól majd a döntés.

Mindezt az Európai Bíróság elnökének nyilatkozataiból szűri le a várható ítélettel kapcsolatban, melyet a testület a Lengyelország és Magyarország által indított eljárásban hoz majd. Bár Orbán szerint az Európai Bíróság mindig is fontos része volt az Európai Unió bonyolult gépezetének, azonban mára – vélekedett – a bíróság ambíciói tovább nőttek, és „kinevezte magát az európai föderációs törekvések zászlóshajójának”. Hozzáteszi:

Arról a Népszava is beszámolt még novemberben, hogy az Európai Bíróság elnöke szerint az egész EU-t bedöntheti a közösségi jogot ért támadás, az unió válaszút elé került. Koen Lenaerts Hágában, a Nemzetközi Európa-jogi Szövetség tanácskozásán szólalt fel, és arra figyelmeztetett, hogy több országban is kétségbe vonják a bíróság jogkörét, valamint a közösségi jog elsőbbségét.

Mindez a kormányfő pénteken közzétett írásában valósággá válik, és lényegében a „szamizdat” vádirattá válik, amikor felteszi a szerinte alapvető kérdést, hogy „mégis kik az európai integráció jövőjének valódi urai”. Kijelenti, hogy a bíróság számára a minél szorosabb európai integráció célja minden más szempontot és értéket megelőz.

Majd többes szám első személyben folytatva, szinte valóságos védőbeszédet tesz közzé:

A kormányfő szerint ebben a küzdelemben a mi helyzetünk hátrányos. Az uniós jog nem ad a kezünkbe olyan eszközt, amit a bíróság politikai döntéseivel és a lopakodó hatáskörbővítéssel szemben használhatunk. Ezért a tagállamoknak közösen kell fellépniük jogaik védelmében. Szerinte „a tagállamoknak nem szabad elfogadniuk, hogy az Európai Bíróság a tagállamok népei és kormányai helyett politikai döntéseket hozzon”. Végül megfújta a harci kürtöt: