Európai Bizottság;COVID-19;PCR-teszt;

- Visszalépett a programból, 900 millió forintos uniós támogatásról mondott le a magyar kormány

Ennyi vissza nem térítendő EU-s támogatást kaphatott volna gyors- és PCR-tesztek vásárlásához.

Visszalépett a magyar kormány abból az uniós programból, amely révén az ország mintegy 900 millió forintos vissza nem térítendő EU-s támogatást kaphatott volna gyors- és PCR-tesztek vásárlásához – tette egyértelművé az Európai Bizottság Ujhelyi István szocialista EP-képviselő kérdésére. A brüsszeli testület egészségpolitikai főigazgatója, Sandra Gallina arról tájékoztatta levélben a politikust: eredetileg 20 tagállam jelezte részvételét a programban, de kettő időközben úgy döntött, nem él ezzel a finanszírozási lehetőséggel, az egyik Magyarország volt.

– Botrányos, hogy az Európai Bizottságtól kellett megszereznem azt az információt, hogy a kormány bár előzetesen jelezte részvételét a programban, végül lemondott 900 millió forintról – utalt Ujhelyi István arra, hogy korábban többször, közérdekű adatigényléssel is megkereste a kormányt az ügyben, de nem kapott választ. Legalább ilyen botrányos – tette hozzá a politikus –, hogy a Fidesz-kormány eldobott közel egymilliárd forintot, amiből több százezer embert kímélhettek volna meg a költséges tesztek megvásárlásától.

Pedig kezdetben a kormány is támogatta a programot, amelyet még tavaly indítottak. Az Európai Parlament kérésére az EB a múlt nyáron különített el összesen 100 millió eurót a Covid-igazolványok kiállításához szükséges tesztek beszerzéséhez. A program keretében vásárolt teszteket nem az egészségügyben használták volna fel, hanem azoknak szánták, akik például azért nem tudnak európai Covid-igazolványt szerezni, mert az EU-ban nem elfogadott vakcinát kaptak. Így a program elsősorban azokat segítette volna, akiknek például külföldi tanulmány- vagy munkaút, esetleg családlátogatás miatt vált elkerülhetetlenné a teszt. Ilyen esetekben ugyanis az érintetteknek maguknak kell állniuk a költségeket, hiszen az ingyenes vizsgálat csak Covid-gyanú esetén jár.

Mint azt Ujhelyi felidézte, Magyarországnak a támogatás maximális összege, 2,37 millió euró, vagyis majd 900 millió forint járt volna. Ehhez képest már azt a magyar jelentést is hiába kérte, kereste, amelyben arról kellett volna számot adni, hány állampolgár kapott ingyenes vagy kedvezményes tesztet a támogatás révén, és később a kormány sem reagált megkeresésére.  

A Népszava péntek délután megkereste a Miniszterelnökséget, hogy megtudjuk, miért mondtak le erről a támogatási lehetőségről. Végül az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) válaszolt, és nem vitatta, hogy valóban lemondtak erről a forrásról. Ezt egészen sajátos módon magyarázták. Azt írták: 

„A projekt rendkívül szűk támogatási kört célzott meg, rendkívül szűk határidőre korlátozódva: kizárólag a 12 éven aluli gyermekek és az EU által el nem ismert oltóanyaggal oltott állampolgárok tesztelésének elősegítését előirányozva az EU Digitális COVID igazolvány kiváltása és az azzal történő utazás elősegítése érdekében. Noha a magyar részről a projekt megvalósításához szükséges teljes tervezés megtörtént, az utazási időszak közben véget ért és a Covid-19 újabb hulláma kezdetén járva a harmadik oltások beadása is megkezdődött (2021 augusztusától), ezzel megerősítve az első két vakcina által biztosított védelmet, egyben biztosítva az unió tagállamaiba való utazás lehetőségét.”

Árnyalja az OKFŐ érvelését, hogy sokan vannak még, akik a harmadik oltás után is csak teszttel mehetnek Nyugat-Európába, ráadásul rengetegen nem csak a klasszikus utazási időszakokban kénytelenek útra kelni. Az OKFŐ válasza arra sem ad magyarázatot, hogy miért ne lehetett volna akár csak az általuk említett „szűk támogatási kör” számára elfogadni az uniós pénzt.

A Sinopharm-vakcina hatásosságáról szóló tanulmány utólag igazolja: tévedés volt még akkor is ezt adni az idősebb korosztálynak, amikor már rendelkezésre álltak jobban védő oltások.