Több mint 20 ezer pedagógus és oktatási-nevelési dolgozó vett részt a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által meghirdetett hétfő reggeli figyelmeztető sztrájkban - hangzott el az érdekképviseletek délutáni sajtótájékoztatóján. A PSZ elnöke, Szabó Zsuzsa felidézte Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterének karácsonyi gondolatát is, mely szerint “egy jó pedagógus nemcsak tanár, hanem példakép is, aki megmutatja gyermekeinknek, hogyan kell kiállniuk önmagukért, küzdeni másokért”.
A PSZ elnöke szerint a sztrájkoló pedagógusok ma ennek tettek eleget. Hozzátette: sokan félelemből vagy betegség miatt nem tudtak részt venni a sztrájkban, de az ő érdekeikért ugyanúgy kiállnak. A szakszervezetek egyebek mellett a pedagógusbérek értékálló rendezéséről, igazságosabb munkaidőbeosztásról szerettek volna megegyezni a kormánnyal, eddig eredménytelenül. Szabó Zsuzsa ezt azzal is kiegészítette: a sztrájk nemcsak a bérekről, hanem az egész oktatásról szól. A pályakezdő tanárok száma olyan alacsony, hogy ha nem változik a helyzet, lassan nem lesz, ki tanítson.
Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja arról számolt be:
Olyan is előfordult, hogy sztrájkoló pedagógusokat osztottak be gyermekfelügyeletre. - De nemcsak a tanárokra, hanem a szülőkre és a diákokra is elképesztő nyomás nehezedett a kormány részéről annak érdekében, hogy ez a sztrájk ne valósulhasson meg – fogalmazott az érdekvédő.
Hasonló tapasztalatokról számolt be lapunknak Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője is. Mint mondta, sok intézményben szülői támogatással valósult meg a sztrájk, de vannak olyan iskolák is, ahol ezt ellehetetlenítették. Ennek ellenére akadtak olyan szülők, akik úgy döntöttek, tiltakozásként így sem viszik be gyermekeiket, a hiányzást pedig ők maguk igazolják. Azonban Miklós György szerint a figyelemfelhívás így is működött: sok helyen felfigyeltek a megfogalmazott problémákra még akkor is, ha az adott intézményben valamiért nem került sor sztrájkra.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) rövid közleményben reagált, mint írták, előzetes adataik szerint országosan az iskolában foglalkoztatott pedagógusok kevesebb mint egyötöde vett részt a sztrájkban. Emellett sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy a szakszervezetek annak ellenére megszervezték a sztrájkot, hogy annak jogi feltételei nem álltak fenn. A Fővárosi Törvényszék múlt hét pénteken mondta ki elsőfokú ítéletében, hogy a hétfői sztrájk jogszerű. A bírósági végzés - a fellebbezési határidő miatt – azonban még nem emelkedett jogerőre, a szaktárca ezért nyilvánította törvényellenesnek a munkabeszüntetést. Annak ellenére is, hogy erről is csak a bíróságnak van joga dönteni.
Nagy Erzsébet ezzel kapcsolatban azt mondta, a sztrájk lezárásáig a kormány nem adott be fellebbezést a törvényszék elsőfokú döntése ellen, ami kimondta a sztrájk jogszerűségét, egy megvalósult sztrájk után pedig a bíróság már nem fog ezzel a kérdéssel másodfokon foglalkozni. A PDSZ választmányi tagja szerint a kormány pontosan tudja, hogy az általuk benyújtott ellenkeresettel esélytelenek a bíróság előtt. Mint azt a Népszava megírta: az Emmi egyebek mellett a járványhelyzetre hivatkozva próbálta ellehetetleníteni a sztrájkot, sikertelenül.
Szabó Zsuzsa PSZ-elnök azt is fontosnak tartja, hogy nagy társadalmi támogatást kaptak a pedagógusok, számos szakmai és civil szervezet kiállt mellettük. Ráadásul nemcsak általános és középiskolákban, hanem óvodákban és pedagógiai szakszolgálatoknál is sztrájkoltak a dolgozók. Egy kőbányai iskolában tanító pedagógus lapunknak azt mondta, a tantestület mintegy nyolcvan százaléka döntött a munkabeszüntetés mellett, és csatlakoztak hozzájuk a takarítók, valamint a portás is.
- erről Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke beszélt a Népszavának. Hozzátette: ha a hétfői figyelmeztető sztrájk miatt bárkit retorzió ér, jogi védelmet biztosítanak számára akkor is, ha nem szakszervezeti tag.
