Az erdélyi magyarság nem egy monolit tömeg, vannak köztük konzervatívak, baloldaliak, liberálisok, zöldek, és vannak a politika iránt nem érdeklődők is. Az erdélyi magyarság ugyanolyan sokszínű, mint bármely más közösség, s azzal, hogy csupán egyetlen párt, jelen esetben a Fidesz szavazótáborának tekintik őket, csak erősítik a határon túli magyarságról tévesen kialakított negatív képet. Ezen változtatni kell, a változáshoz viszont mindenekelőtt dialógusra, kölcsönös tiszteletre és nem kevésbé szabad nyilvánosságra van szükség, vélik annak az erdélyi petíciónak a kezdeményezői, akik kedden az áprilisi magyarországi választások kapcsán online sajtótájékoztatón ismertették álláspontjukat.
Hat erdélyi magyar értelmiségi, Eckstein-Kovács Péter volt miniszter, volt szenátor, jelenleg kolozsvári ügyvéd, Fosztó László kolozsvári antropológus, Kozák Gyula és magyari Nándor László kolozsvári szociológusok, Selyem Zsuzsa kolozsvári író, irodalomtörténész valamint Gáspárik Attila, a marosvásárhelyi Nemzeti színház igazgatója „ Kezdeményezés a pluralizmusért - A félelem alternatívája a demokrácia” című állásfoglalás kapcsán tájékoztatta a média képviselőit.
Rámutattak, az Orbán-kormány klientúra építő támogatáscentrikus nemzetpolitikája a határon túli, így az erdélyi magyarságot is megosztotta. Az erdélyi magyar nyilvánosság is beszűkült az ottani média felvásárlásával, alárendelésével, a politikai pártok a Fidesz kiszolgálóivá lettek, megjelent a cenzúra és a retorzióktól való félelem, az erdélyi magyar társadalom sokszínűségét már senki sem képviseli. Az erdélyi magyar pártok végképp nem, a magyarországi ellenzéknek nincs üzenete e valójában sokszínű közösségek felé, a politikai szennyezés, akárcsak a folyóinkon átáramló környezetszennyező hulladéktömeg, nem áll meg a határon, a politikai propagandának köszönhetően, ugyanúgy szennyez, mint Tisza szemete. Elsősorban az Európai Unió ellenes üzeneteket emelték ki a kezdeményezők, és azt, hogy ma már az újra kormányon lévő RMDSZ a Fidesz Európa-szerte bírált törvénykezdeményezéseit másolja és nyújtja be a román parlamentben – ilyen például a napokban előterjesztett úgynevezett gyermekvédelmi törvény.
Gáspárik Attila kitért arra is, hogy immár sajnos Erdélyben is hódít az az eddig más népeknél soha nem tapasztalt jelenség, hogy a politikai nézetek miatt a domináns konzervatív állásponttól eltérők magyarságát kérdőjelezik meg. A színidirektor kérdésünkre hozzátette, ők „csupán a lakmuszpapír”, a problémákra mutatnak rá, fel szeretnék hívni a közvélemény és a magyar ellenzék figyelmét a dialógus szükségességére, a sokszínűség tényére. Eckstein Kovács Péter hozzátette, távlatilag szeretnének szervezeti keretet adni az erdélyi magyar sokszínű civil társadalom hangjának is. A három napja közzétett felhívást kedd délig 73-an írták alá, a csatlakozók mindegyike egyelőre magasan képzett értelmiségi – egyetemi tanárok, írók, újságírók, kutatók vagy vállalkozók.
A petíció nyilvános, az aláírásgyűjtés folytatódik.
A felhívás szövege: Állásfoglalás a közelgő magyarországi választásokról„Állítsuk a gyűlölet szervezettségével szembe a szervezett szeretet seregét.” Márton Áron
Idén választások vannak Magyarországon. Az erdélyi magyarok közül sokan, akik magyar állampolgárok is, regisztrálnak és szavazni készülnek az áprilisi választáson. Erre törvény adta lehetőségük, demokratikus joguk van. Sokan vannak azok is, és ők adják az erdélyi magyarság többségét, akik nem vesznek részt a magyarországi választásokon. Nem kérték a honosítást, nem tartják etikusnak egy másik országban szavazni, vagy egyszerűen érdektelenek. De a választásoknak mindannyiunk számára van tétje.
Nem lehet közömbös számunkra, hogy milyen kormánya lesz egy olyan országnak és népnek, akikhez kulturális, társadalmi, baráti és rokoni kapcsolatok fűznek. Az is befolyásolja életminőségünket, hogy az Európai Unió egyik tagállama milyen értékek mellett áll ki, és ennek következtében miként tekintenek ránk, magyarokra az EU-ban. Azt is fel kell mérnünk, hogy a román és a magyar kormány milyen viszonyt ápol egymással, és ennek következtében mi, akik Románia polgárai is vagyunk, milyen helyzetekbe kényszerülünk.
Magyarország politikai kultúrája, belső megosztottsága átnyúlik a határon, nekünk is rombolják mindennapi kapcsolatainkat az utóbbi évek gyűlöletkampányai. Nem kell, és nem akarunk félni Brüsszeltől, Soros Györgytől, a migránsoktól, vagy a szexuális kisebbségektől! Nem kell megvédeni minket tőlük. Párbeszédet szeretnénk, nem riogatást.
Az utóbbi években dominánssá vált a klientelisztikus, támogatásosztó-megvonó magyarországi politizálás a határokon túl is. Ennek egyik eredménye, hogy az erdélyi közbeszéd lehetőségei beszűkültek, a nyilvánosságot elárasztja a propaganda, a józan elemzések és álláspontok vagy le vannak tiltva, vagy, retorzióktól félve, meg sem születnek. Ezen változtatni kell, hiszen nem kevesebbről van szó, mint az erdélyi magyarság morális fennmaradásáról, újratermeléséről.
A hallgatás egyik következménye, hogy dominál az a magyarországi érvelés, hogy Erdélyben csupán haszonelvű politizálás folyik. Ez számunkra visszatetsző, és azok malmára hajtja a vizet, akik úgy akarják látni és láttatni az erdélyieket (és a külhoniakat általában), mint akik csupán számításból, önös érdekből vesznek részt a magyar választásokon. Ezt nem fogadhatjuk el, ez ellen fel kell szólalnunk.
Fontosnak tartjuk a demokratikus elvek tiszteletben tartását, tiltakozunk az ellen, hogy bárki is visszaéljen a külhoni szavazatokkal, azt a látszatot keltve, hogy itt szavazatvásárlás folyik, vagy fennáll a választási csalás lehetősége. Ennek érdekében létfontosságú, hogy biztosítva legyen a külhoni szavazás átláthatósága, ellenőrizhetősége. Ez minden erdélyi magyarnak közös érdeke, azoknak is, akik nem szavaznak, hiszen mindannyiunkra ráég a bélyeg.
A külhoni szavazatok befolyásolhatják a választások eredményét – ettől nem tekinthetnek el a magyarországi pártok sem. Az erdélyi magyarság sokszínű, vannak köztük baloldaliak, liberálisok, zöldek, konzervatívak, határozatlanok. Azzal, hogy csupán egyetlen párt szavazótáborának tekintenek minket, csak erősítik a határon túli magyarság negatív megítélését. Ezen változtatni kell, és a változáshoz dialógusra, szabad nyilvánosságra és kölcsönös tiszteletre van szükség.
Mennyi az annyi?Hogy pontosan hány erdélyi magyar szerzett kettős állampolgárságot azt csak elszórt adatokból tudjuk következtetni. Egy tavaly szeptemberi MTI hír szerint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető igazgatója sajtótájékoztatón arról beszélt, volna még teendő a honosítás terén, hiszen az 1,2 milliós erdélyi közösségből csupán 550 ezren szerezték meg a magyar állampolgárságot a kedvezményes honosítás során.
A Nemzeti Választási Iroda nyilvános friss adatai szerint a Romániából beérkezett regisztrációs kérelmek száma 220254, a névjegyzékbe vetteké pedig 186398. A regisztráció március 9-én ér véget, a kérelmek feldolgozása folyamatban van- innen a két adat közötti különbség.
