Sok következménye nincs a mostanság közzétett németországi közvélemény-kutatásoknak, hiszen két hónapja sincs annak, hogy megalakult Olaf Scholz kancellár hárompárti, a szociáldemokraták, a Zöldek, valamint a liberális FDP alkotta kormánya, de az SPD számára intő jel, hogy mind több iroda szerint nemhogy elfogyott a párt előnye az ellenzékbe kényszerült CDU-val szemben, de a keresztény uniópártok már meg is előzték őket.
Ezek a felmérések nyilván nem jelentenek drámát az SPD számára, hiszen még bőven van ideje a jelenlegi kormánynak, de intő jel arra, hogy bizonyos dolgokat másként kellene csinálni.
A jelenségnek több oka van, a CDU-nál eleve érzékelhető egyfajta fellendülés Friedrich Merz elnökké választása után, de az okok között van a szociáldemokraták bénultsága is az orosz-ukrán feszültség nyomán. Berlin nem hajlandó fegyverek adni Ukrajnának,
Az SPD népszerűségének Gerhard Schröder egykori szociáldemokrata kancellár nyíltan oroszbarát megnyilvánulásai sem tesznek jót. A 77 éves politikus a hétvégén szó szerint ezt mondta, „nagyon remélem, hogy végre abbamarad az ukrán kardcsörtetés”. Schröder kijelentése tehát azt sugallja, mintha nem is Oroszország készülne Ukrajna megtámadására, hanem minden fordítva történne. A volt kancellár rossznéven vette, hogy Kijev Berlint korholta, amiért nem hajlandó fegyvereket szállítani, s úgy vélte, az orosz vezetésnek nem áll érdekében a katonai beavatkozás Ukrajnában.
A szociáldemokratáknál egy ideig kommentár nélkül hagyták Schröder szavait. Egyedül az Oroszországgal szemben kritikus volt Európa-ügyi államminiszter, Michael Roth bírálta, aki azt mondta, hogy „teljes mértékben megérti” az ukránok védelmi igényét, ennek pedig „semmi köze a kardcsörtetéshez”. Hétfőn aztán Lars Klingbeil, az SPD társelnöke is elhatárolódott Schrödertől az ARD reggeli műsorában. Mint fogalmazott, sokan beleszólhatnak az orosz-ukrán feszültséget érintő kérdésbe, de csakis a jelenlegi szociáldemokrata vezetés kezében van a döntés kulcsa, természetesen Olaf Scholz kancellárral egyetemben. A „jelenlegi” kifejezés ez esetben különösen hangsúlyos. Rámutatott arra is, a veszély orosz részről érkezik. „Minél több tárgyalást kell folytatni és lépéseket kell tenni a békéért” – jegyezte meg.
Schröder oroszbarát kijelentései már eddig is sokakat bosszantott a szociáldemokratáknál, de legutóbbi megnyilatkozása már kifejezetten káros az SPD-re nézve, és a volt kancellár ezzel éppen a CDU-nak tesz szívességet. Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung megírta, Christoph Ploss, a hamburgi kereszténydemokrata tartományi elnök már azt követelte, hogy Schröder veszítse el minden, a Bundestagban betöltött tisztségét, s oroszpárti lobbitevékenységét „legalább ne az adófizetők pénzéből fizessék”. Ezzel arra utalt, hogy
Az SPD kénytelen volt védekezni, Nils Schmid, a párt külpolitikai szakértője úgy foglalt állást, hogy tartózkodni kell a „politikai indíttatású fellépésektől a volt kancellárokkal szemben”. A Kremlhez fűződő viszony azonban megosztja az SPD-t. A Vlagyimir Putyin orosz elnökkel baráti viszonyt ápoló Schröder véleménye szélsőségesnek számít, de többen látják úgy a pártban, hogy óvatosan kell viszonyulni Moszkvához. A balszárnyhoz tartozó Ralf Stegner parlamenti képviselő, az SPD volt alelnöke „aggasztónak” nevezett egyes Oroszországgal szembeni német megnyilvánulásokat, amelyeket „verbális szablyaharcnak” minősített. Rolf Mützenich frakcióvezető is azt mondta, megérti ugyan az orosz fenyegetéssel kapcsolatos megjegyzéseket, de nem osztja ezeket.
A Zöldekkel ellentétben az SPD-ben sokan nem ellenzik az Északi Áramlat 2 gázvezeték üzembe helyezését. Mecklenburg-Elő-Pomeránia szociáldemokrata miniszterelnöke, Manuela Schwesig a projekt egyik legnagyobb támogatójának számít. Kevin Kühnert főtitkár pedig úgy vélte, nem szabad folyamatosan egy esetleges orosz támadást emlegetni Ukrajna ellen, mert így eltemethetik „azokat a projekteket, amelyek mindig is szálkát jelentettek az ember szemében”.
Lars Klingbeil SPD-elnök mindezek után két hete konzultációra hívta a párt tagjait. Olaf Scholz ezt követően világossá tette, hogy az Ukrajna elleni esetleges orosz agresszió esetén a katonai válaszlépésen kívül minden szankció lehetséges, beleértve azt is, hogy nem helyezik üzembe az Északi Áramlat 2 gázvezetéket, s erre ígéretet is tett az Egyesült Államoknak.
