A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt. előző vezérigazgatója, Szőke László egyedül döntött arról 2010 novemberében, hogy megfellebbezi a Rác fürdő felújítását, illetve a mellette lévő új hotelt építő projektcég földhasználati jogáról szóló földhivatali bejegyzést.
Legalábbis ezt állította a korrupciógyanús ügyeket vizsgáló fővárosi bizottság szerdai ülésén Tarlós István előző főpolgármester két embere – Bagdy Gábor volt pénzügyi főpolgármester-helyettes és Szegvári Péter, Tarlós István jogi tanácsadója –, akik
Ahogy azt Somlyódi Csaba, a fővárosi gazdasági bizottság 2007-2010 közötti elnöke, a BGYH felügyelőbizottságának vezetője elmondta: a földhivatal a társaság kérésére törölte a földhasználatról szóló bejegyzést, ami lehetetlenné tette a fürdő és a hotel társasházzá alakulását. Ennek hiányában viszont nem nyithatott meg az addigra már használatba vételi engedéllyel rendelkező két létesítmény. A zár alatt tartott fürdő és hotel így bevételt sem termelhetett, ami ellehetetlenítette az adósságszolgálat teljesítését (A projekt megvalósításához két banki hitelt is felvett a beruházó, összesen 4,2 milliárd forint értékben.) A cég fizetésképtelenné vált. Az eseményeknek különös bájt kölcsönzött, hogy a vállalkozás negyedét a főváros birtokolta. A 25 százalékos tulajdonrész egyébként elég volt ahhoz, hogy a magánbefektető semmit se tehessen fővárosi belegyezés nélkül. A főváros – pontosabban a BGYH – mégis csődeljárást kezdeményezett (negyedrészben saját maga ellen), majd amikor a közös projektcég képtelen volt teljesíteni a hitelezők diktálta csődegyezség feltételeit, Tarlósék arra kérték a kormányt, hogy minősítse stratégiai szempontból kiemelt eljárássá a felszámolást. Így is lett. A fővárosnak innentől semmi befolyása nem volt az eseményekre, a projekt kicsúszott a kezükből. „Sok minden történt, amire nem számítottunk. Őszintén szólva nem ilyen időtávban gondolkodtunk” – ismerte el a meghallgatáson Bagdy Gábor.
Holott erre Somlyódi - állítása szerint - még figyelmeztette is városvezetést, de egy felelős vezetőtől azt a választ kapta, hogy „az is a mi cégünk”. A volt bizottsági elnöknek volt sejtése arról, hogy ki akasztotta meg a folyamatot, de hogy ez azért történt volna, mert privatizálni akarták a hotelt vagy másért, nem tudja. (2016-ban mindenesetre feltűnt egy titokzatos befektető, aki mögött az Orbán Ráhel – Tiborcz István házaspárt sejtették, de a bevonására tett javaslatot végül a fővárosi közgyűlés elvetette.) Somlyódi nem értette, hogy Szőke László miért fellebbezte meg a földhasználat bejegyzését, mikor az egyenesen következett az eredeti szerződésből. Ráadásul az akkori értékbecslés szerint a főváros által apportként bevitt ingatlan 450 milliós nyitóértéke addigra 2,6 milliárdra nőtt. A két létesítmény együttes értéke 2010-ben csaknem 11 milliárd forint volt. A nyitáshoz legfeljebb néhány százmillióra lett volna szükség. A városvezetés mindezek ellenére megakasztotta a projektet, így a következő években ahelyett, hogy az bevételt termelt volna a BGYH-nak és az önkormányzatnak, a főváros előbb 2,2 milliárdért megvette a nagyobbik finanszírozó, az MFB követelését, majd az árverésen 2021-ben 5,088 milliárdért a fürdőt és a hotelt. A kettő ismételt felújítása a BGYH idei becslése szerint cirka 4,2 milliárdba kerülhet az elmúlt évek gondatlansága miatt.
Horváth Csaba (MSZP) zuglói polgármester többször is rákérdezett arra, hogy miért nem járt el gondosabb gazdaként a főváros. Bagdy szerint azért, mert nem voltak birtokon belül. Egyébként is az eredeti konstrukció – a magánbefektető bevonása – volt az eredendő bűn – mondta. Ferenczi Tibor, a BGYH Szőkét megelőző igazgatója szerint a fővárosnak nem igazán volt választása, pénze nem volt a felújításra, így ha nem vonnak be külső tőkét, akkor be kellett volna zárni a Rác fürdőt.
A Tarlós által 2010-ben tett feljelentés nyomán indult nyomozás nem fedett fel jogsértést. Az azóta történteket még nem vizsgálták a hatóságok. Szegvári Péter végezetül kijelentette, hogy Szőke egy személyben döntött a fellebbezésről, erre nem kért és nem kapott közgyűlési, városvezetői felhatalmazást, de jól tette, hiszen a város vagyonát védte ezzel, ahogy azzal is, hogy az eredetileg kialkudotthoz képest sokkal drágábban adta volna a termálvizet (ami az elmúlt évtizedben nulla forintot hozva elfolyt a Dunába) a befektetőnek, ami lehetetlenné tette volna a gazdaságos működtetést. Élő Norbert (DK) erősen kételkedett benne, hogy Szőke mindezt saját szakállára cselekedte volna. A valódi válasz birtokosai - Szőke és Tarlós - azonban nem jelentek meg az ülésen.
