Menjenek az emberek közé, építkezzenek a falvakban, írjanak szakpolitikai programokat, tartsák napirenden a Völner-ügyet, üljék meg a Pegasus hullámait, legyen erős alternatív államfőjelöltjük, harsogják túl a kormány adóforint-meghajtású süketelését – amennyiben az ellenzéki összefogás pártjai ezt mind megugranák, az is annyit érne, mint golyó ellen az integetés, ha a Fidesz közben elcsalja a választást. A Tiszta Választásokért Alapítvány ezért nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy a 10 214 szavazókörbe két-két képzett tagot delegál – a kormányváltáson dolgozó ellenzéki pártok és az együttműködő civil szervezetek képviseletében.
A toborzást a másfél éve létrehozott 20k22 nevű platform több mint száz önkéntese végzi. Együttműködnek az e témában szintén kampányoló Számoljunk Együtt Mozgalommal és az Unhack Democracy nevű szervezettel is. Októberben indított kampányuk kezdetén napi kétezren is jelentkeztek, mondja szóvivőjük, Ruskal-Klemm Csilla. A létszám mára közelíti a 18 ezret. „Miután betegségek, váratlan események miatt lemorzsolódás várható, a 20 ezret bőven meghaladó számú jelentkezőt szeretnénk képezni. Borsod, Szabolcs, Békés, Zala és Vas megyékben vannak még nagyobb hiányosságaink, de sokat segíthetnek azok, akik a lakóhelyüktől távolra utazást is vállalják.”
Ádám is azt jelölte be a jelentkezéskor, hogy bárhová elmegy szavazatot számlálni. Reméli, nem bánja meg, mondja nevetve, hiszen a képzés ugyan elektronikus, de az eskütételen – és persze a jeles vasárnapi aktuson – személyesen kell megjelennie. Ez nem kevés idő és áldozat, de egy napot megér az életéből, hogy eltűnjön a hatalomból a korrupció és a kirekesztés. A budapesti matematikus a 2018-as választások után érezte először élesen, hogy véget kellene vetnie valahogy az Orbán-rendszernek, és ha lesz még egyáltalán választás Magyarországon, akkor ő is igyekszik hozzájárulni a kormányváltáshoz. „Ha ki lehet védeni a csalásokat, védjük ki” – mondja Ádám, aki a családtagjait is buzdítja az önkéntességre. Aktivistaként is dolgozik, így van képe arról, hogy működik egy „full-fideszes település”, ahol a választások tisztasága is erősebben kérdőjeleződik meg.
Választási klientúra
Az elmúlt évek magyarországi választásain tapasztalt törvénytelenségek, szabálytalanságok, visszaélések akár az eredményt is befolyásolhatták. Erre jutott a négy éve alapított, belgiumi bejegyzésű, pártfüggetlen szervezet, az Unhack Democracy (UD), amely az európai választások tisztaságát támogatja. Jelentésüket – Banuta Zsófia és Barlai Melani társalapítók munkáját – a 2018-as országgyűlési, a 2019-es EP- és önkormányzati, valamint a 2020-as borsodi időközi képviselő-választást követően írták, miután 1070 szavazatszámlálótól kaptak visszajelzést.
A négyválasztásnyi tapasztalatból születtek neves színművészek közreműködésével, Bodó Viktor rendezésében a honlapjukon megnézhető kisfilmek (Számolj a demokráciáért.hu), amelyeket a magatehetetlen embereket kihasználó idősotthoni csalások vagy éppen a polgármesteri közmunkászsarolások ihlettek. Ezek az esetek már-már legendásak, de attól még rendre előfordulnak, ha nincs a szavazókörben „ellenérdekelt” szavazatszámláló, vagy ha van, nem kellően felkészült, esetleg maga is függ az önkormányzati munkaadóktól.
A szervezet kutatása szerint a folyamatosan erősödő választási klientúrarendszerben az ellenzéki delegáltak sem mindig tudják vagy merik pártatlanul végezni a munkájukat. Az EP-választáson 11, az önkormányzatin 18 százalékuk nem jegyzőkönyvezte az észlelt szabálytalanságokat, közte a legkirívóbbakat sem: a szavazatvásárlást vagy a választók törvénytelen mozgósítását.
A szavazatszámlálók jelenléte egy választáson korántsem jelképes. „Egyszer a fideszes delegáltak egyike – a másik korrekt volt – szíves-örömest segített volna egyedül egy gyengénlátó idős hölgynek a voksoláskor – idézi a gyanús esetet Ujlaki György önkéntes. A fenti műveletet két „ellenérdekelt félnek” együtt kell támogatnia. Urnabontáskor is résen kell lenni, mert egy lopva behúzott iksszel máris érvényteleníteni lehet a szavazólapot – vagy többet, akár döntő mennyiségben.
Kicsinyes bosszúállók
Györgynek az áprilisi lesz a harmadik szavazatszámlálása. Korábban az ezt megelőző parlamenti választáson és a 2019-es önkormányzatin önkénteskedett. Hisz benne, hogy a választás állampolgári jog, és nem az aktuális hatalom által kegyességből megengedett formalitás. Ha egy hatalom hajlamos rátelepedni az állampolgáraira és függésben tartani, akit csak lehet, mondja, akkor nagyon fontossá válik a civilek részvétele a választás lebonyolításában, hogy senki se manipulálja a leadott szavazatokat. „Az Orbán-rendszer szabad szemmel is jól láthatóan építi vissza a feudalizmust, emellett kicsinyes és bosszúálló” – indokolja önkéntesi fellépését.
Nehéz kimerítő felsorolást tennie, de talán azzal kezdődött, amikor a kormány 2011-ben szétcsapott a Földrajzinév-bizottságban, és magához vette a jogköreit, mert a tudós grémium ellent mert mondani a Liszt Ferenc repülőtér elnevezésekor. Az országot a félelem igazgatja szerinte, és ha valaki megszólal, az állását is elveszítheti. Így járt 2017-ben Pécsen az a szakácsként dolgozó író, aki egy Soros-szervezetnek bélyegzett alapítvány mellett szólalt fel egy tüntetésen, két napra rá elbocsátották. A munkáltató igazgatótanácsi elnöke Hoppál Péter kulturális államtitkár volt, a Fidesz őt indítja áprilisban. A harmadik eset, amit felidéz, Szert Boglárkáé: a jogászt az Antall József Tudásközpontból rúgták ki, mert kiállt egy munkatársa olimpiai népszavazást érintő véleménynyilvánítási joga mellett. György úgy véli, úgy tud elszámolni a „te mit tettél a változásért?” kérdéssel, ha elősegíti a tiszta választásokat, és talán azt is, hogy Magyarország élhető hely legyen.
Raffo Dóra is négy éve érezte először, hogy aktívan tenni akar a kormányváltásért. A fiatal folyamatszervező, aki egy multinál dolgozik, a következő évben már egy szavazatszámláló bizottságban ült. Csatlakozott a Momentum aktivistáihoz is, de a kisgyereke mellett másként nem tudja segíteni a pártját, mint választási önkéntességgel. „Talán ez az a pont, ahol hasznos tudok lenni, de mindenképpen tenni akarok azért, hogy visszatérítsük Magyarországot a demokratikus útra” – mondja Dóra.
Lélekben és fejben
Az Unhack Democracy egy rövidesen megjelenő e-learning tananyaggal pallérozza a jelentkezőket. Ebben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) kézikönyve mellett a választási eljárásról szóló törvényre, és persze a kutatási tapasztalataikra támaszkodnak. Banuta Zsófia szerint azonban nemcsak a jogok és a kötelességek ismeretével kell készülni április 3-ra. „A szavazatszámláló bizottságokban részt venni lelkileg is megterhelő. Ha üres jegyzőkönyvet akarnak aláíratni valakivel a szavazatszámlálás előtt, ami többször előfordult, súlyos visszaélés szándéka lehet, ami ellen fel kell szólalni. Számos esetben volt vita arról, hogy egy szavazólap érvényes-e, és ha erősen egy irányba húz a közeg, akkor mindig »arrafelé dől el« a kérdés. Ezeket is szóvá lehet tenni” – mondja az UD társalapítója. Hozzáteszi: Magyarországon nincsenek olyan durva csalások, mint Oroszországban vagy Fehéroroszországban, ahol marokszám tömködik a hamis voksokat az urnákba, de ami van, azokon a választás eredménye múlhat.
A választási jogszabálysértések egyébként nem feltétlenül szándékosak. A hivatali delegáltaknak gyakran nincs tudásuk arról, hogy a szavazatszámláló bizottságokban azonos jogok illetik meg a jelölőszervezetek delegáltjait is. Ők is kezelhetik például a névjegyzéket. Ez azért is fontos lehet, mert a szavazók név szerinti ismerete lehetőséget teremthet a törvénytelen mozgósításra. Ez sem fikció, a 2019-es helyhatósági választáson a megkérdezettek 12 százaléka észlelt ilyet, az elnök vagy a jegyzőkönyvvezető nem ritkán arra sem vette a fáradságot, hogy kimenjen a szavazókörből, onnan telefonált a választóknak.
Megyeszékhelyi szavazókörökben nem észlelt durva szabálysértést Kartali Erzsébet, aki a rendszerváltás utáni összes választást szavazatszámláló bizottságokban töltötte – egy kivétellel, ekkor lábtörés miatt maradt távol. „Szinte kötelezőnek éreztem magamra nézve, hogy arról az oldalról is legyen ellenőr, ami az én választásom” – mondja a nyugdíjas kaposvári pedagógus. Pártdelegált – jobbára az ellenfélhez húzó – társaival előbb Juta községben, majd a városban figyeltek a lebonyolítás tisztaságára, vagy ahogy fogalmaz, „résen voltak”. Jó élményekre emlékszik, csak a mozgóurnázáskor figyelt fel furcsaságokra, az idősotthoni szavazatokat ugyanis rendre behúzta a Fidesz. „Érezhetően rászerveztek” – mondja sokat sejtetően. S hogy a 71 éves DK-szavazó ismét számlálással tölti-e április első, hosszadalmas vasárnapját? „Természetesen” – feleli magától értetődően. Számára akkor lesz vége a napnak, amikor aláírja és lefotózza a jegyzőkönyvet – minden szavazatszámlálónak joga van ehhez, és fénymásolatot kérni is.
Önjáró visszaélők
A 20k22 is biztosít tananyagot a szavazatszámláló-jelölteknek. Ebben a jogszabályok mellett praktikus tudnivalók is lesznek. Ilyen például az, hogy az urnabontás után csak ceruza lehet a helyiségben, és az, hogy a bizottságokban rotációs elven célszerű megosztani a feladatokat. Sokkal tisztább, ha nem mindig a kijelölt hivatali számlálók kezelik a névjegyzéket – ehhez az ellenzéki delegáltaknak ugyanolyan joguk van, sőt: minden joguk és kötelességük azonos.
A szervezet, amely a 20k.hu oldalon várja a demokráciapárti jelentkezőket, addig folytatja a toborzást, ameddig szükséges – a végső határidő március 25. Az szszb-jelölteknek minden támogatást megadnak, felkészítik őket a várható kihívásokra is, nyomon követik az eskütétel és az átjelentkezés folyamatát. A szavazatszámlálóknak ugyanis át kell kérniük a szavazólapjukat abba a körzetbe, ahol az április 3-át munkával töltik majd, így a lakóhelyük szerinti egyéni jelöltre és listára is ugyanúgy szavazhatnak, mintha otthon maradtak volna. „Ez az átjelentkezés, amiben mi is tudunk segíteni, fontos lehet a billegő körzetekben” – mondja a szóvivő.
Ádám egy új szemponttal világítja meg a fideszes választási csalások motívumait. „Ha valaki vallja a kormánypropagandát, miszerint a liberálisok és a baloldal olyan, akár a pusztító tatár veszedelem, miért ne érezné hazafias kötelességének, hogy minden eszközzel megakadályozza azt? Miért ne gáncsolna el bárkit, aki a hazára törő ellenzék szerepében a förtelmes Brüsszel és a multikulturális Nyugat szekerét tolja?”
Ádám kérdése megáll a levegőben. És az ember elképzel több száz, a világtól elzárt magyar települést, ahol időtlen idők óta nem láttak, nem hallottak mást, csak a kormány propagandáját. A szavazás után ott is ajtót zárnak, urnát nyitnak, és teszik, amit tenniük kell. Tisztességesen vagy sem.
