;

Ujhelyi István;OLAF;Tiborcz István;Elios-ügy;

- Az OLAF kiadta az Elios-aktát, de nem kapunk teljes képet a Tiborcz-féle cég szervezett csalási akcióiról

Sok konkrétum nem derül ki, a neveket és a vizsgálati módszerekre történő utalásokat ugyanis eltakarták.

Pontot tehettünk egy hosszú ideje húzódó ügy végére – jelentette be pénteki Facebook-videójában Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatala (OLAF) kiadja az Elios-aktát, vagyis a 2015-ig Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István résztulajdonában álló Elios Innovatív Zrt. által elnyert közvilágítási pályázatokról szóló nyomozati anyagát.

Ujhelyi István Ville Itälä finn politikussal, az OLAF főigazgatójával tárgyalt erről, aki a találkozóra való tekintettel „tegnap vagy ma, tehát ezekben az órákban” elküldte az Elios-aktát Homoki Andreának, az Eleven Gyál nevű civil közösség tagjának. Ez elég nagy előrelépést jelent, az OLAF ugyanis éveken át megtagadta a jelentés nyilvánosságra hozatalát, még azután is, hogy az Európai Unió Bírósága egy 2021. szeptember 1-i keltezésű ítéletben kimondta, ha a tanúkra vonatkozó esetleges személyes adatokat, a belső feljegyzéseket és a vizsgálati módszerekre történő utalásokat eltakarják, akkor az Elios-aktát hozzáférhetővé lehet tenni.

Az  Európai Unió Bíróságának a döntése nem volt elég, Tóth Bertalannak, az MSZP társelnökének kellett jogi eljárást kezdeményeznie, hogy az OLAF engedjen. A szervezet arra hivatkozva tagadta meg az Elios-akta nyilvánosságra hozatalát, hogy sértené a vizsgálati céljait. 

A 133 oldalas jelentésben – amelyet a TASZ nyilvánosságra hozott – egész oldalak feketéllenek, vagyis takarták el a rajtuk szereplő szöveget.

A jelentésről eddig azt tudni, hogy az OLAF az Elios Innovatív Zrt. által elnyert 35 közvilágítási pályázat mindegyikével kapcsolatban tárt fel visszaéléseket, 17 pályázat esetében pedig megállapította, hogy „szervezett csalási mechanizmust” építettek ki, úgy állapítva meg a pályázati feltételeket, hogy csak a Tiborcz István résztulajdonában álló cég nyerhessen. A többi között Dunaújvárosban, Kalocsán, Gyálon, Szolnokon, Hévízen, Szekszárdon, Mezőhegyesen, Vácon, Siófokon, Hódmezővásárhelyen és Zalaegerszegen is a cég végezte a munkát, több városban is elégtelenül, olyannyira, hogy a környékbeliek panaszkodtak is az egyszerűen túl gyenge fényre, Akadt város – például Zalaegerszeg – ahol emiatt egyszerűen lámpacsere mellett döntöttek. (Az Európai Unió Bírósága elé az Eleven Gyál vitte az ügyet még 2019-ben a TASZ segítségével, pont a település rossz minőségű közvilágítása miatt.)

Az OLAF szerint a pályázatokat úgy írták meg, hogy az önkormányzatoknak a lehető legtöbb pénzt kelljen kifizetniük. A lámpák megtérülési rátájának kiszámításakor 100 ezer órás élettartamról írtak, miközben a valós élettartam 60 ezer óra volt, így közvetve több munkaköltséget lehetett felszámítani. Ugyanaz a személy, ugyanazon a számítógépen gépelte az összes ajánlatot.

A pályázatokat 2009 szeptemberében, 2012 decemberében, illetve 2014 decemberében írták ki, a független országgyűlési képviselő, Hadházy Ákos szerint a miniszterelnök veje két- és négymilliárd forint körüli összeghez juthatott hozzá illegálisan a sikerszériával.

Bár az OLAF emiatt 43,7 millió euró (átszámítva hozzávetőlegesen mint 15 milliárd forint) EU-s támogatás megvonására tett javaslatot az ügyben az Európai Bizottságnak, 2018 novemberében a Nemzeti Nyomozó Iroda bűncselekmény hiányára hivatkozva megszüntette az ügyben indított nyomozást.