A Tajvan önállóságát veszélyeztető, a hongkongi demokráciát felszámoló, az ujgur kisebbség ellen szabályos hadjáratot folytató, minden ellenzéki, demokratikus kezdeményezést csirájában elfojtó kínai elnök, illetve az Ukrajna területi integritását a Krím elcsatolásával megsértő, a donbászi szakadárok támogatásával és haderejével az ország szuverenitását továbbra is veszélyeztető, hazai ellenzékét szinte teljesen felszámoló orosz elnök közösen aggódik a demokráciáért és a népek önrendelkezési jogáért. A pekingi téli olimpia diplomáciai bojkottja közepette, a megnyitó ünnepség előtt, a kínai fővárosban tárgyaló két autoriter vezető pénteken közös nyilatkozatban szólította fel a nemzetközi közösséget a kultúrák és civilizációk sokszínűségének tiszteletére, s arra, hogy tartsák tiszteletben a különböző országok népeinek önrendelkezési jogát.
Leszögezték, hogy ellenzik „a demokratikus értékekkel való visszaélést”, „a szuverén államok ügyeibe való beavatkozást a demokrácia és az emberi jogok védelmének ürügyén”, valamint a világban tapasztalható, a megosztottság és a konfrontáció előidézésére irányuló kísérleteket. "A demokrácia és az emberi jogok védelmét nem szabad arra használni, hogy nyomást gyakoroljanak más országokra", Oroszország és Kína "kész együttműködni minden érdekelt partnerrel a valódi demokrácia előmozdítása érdekében" - áll a nyilatkozatban.
Peking és Moszkva kapcsolata eddig sem volt rossz. A pénteki volt a két államfő 38. találkozója, de most kétségtelenül a korábbinál jóval szorosabbra fonták a két ország kapcsolatát és - legalábbis átmenetileg - szőnyeg alá söpörték az érdekellentéteket. Putyin Oroszország támogatásáról biztosította Kína Tajvannal kapcsolatos álláspontját, kijelentette, hogy Moszkva ellenezi Tajvan függetlenségét és elhibázottnak nevezte a pekingi téli olimpia diplomáciai bojkottját. Hszi Csin-ping cserében Kína támogatásáról biztosította Oroszország NATO-val és az Egyesült Államokkal szembeni biztonsági követeléseit. Közös nyilatkozatuk mindkettőjük „fájdalmát” hangsúlyozza, felszólítja a nyugatot a NATO keleti bővítésének leállítására valamint arra, hogy „hagyjanak fel a hidegháborús ideológiai megközelítéssel”. Ugyanakkor elítéli a Dél-kínai tengeren egyre erőteljesebb kínai katonai terjeszkedés ellensúlyozására tavaly megalakított Aukus amerikai-brit-ausztrál katonai szerződést is.
Az ukrán válsággal kapcsolatos amerikai-orosz tárgyalások folytatásának időpontjáról egyelőre semmit sem tudni, azt viszont igen, hogy Putyin jövő héten a Kremlben fogadja Emmanuel Macront és Olaf Scholzot. Ezzel párhuzamosan a szintén közvetítőként fellépő Recep Tayyip Erdogan egy orosz-ukrán csúcstalálkozó nyélbeütésén fáradozik, de ő már az uniós vezetők nélkül. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken azt mondta a sajtónak, hogy erről egyelőre nem született döntés.
