Az elmúlt években is a Beneš-dekrétumokra hivatkozva hajtotta végre a szlovák állam földek elkobzását magyarok lakta településeken. A Szlovák Földalap (SPF) a magyarságot kollektív bűnösként kezelő dekrétumokra hivatkozva több száz hektárnyi területet tulajdonított el - derül ki az Új Szó cikkéből.
Az ügy az épülő pozsonyi körgyűrű, a D4-es autópálya alatti értékes földterületek eltulajdonítási kísérlete nyomán robbant ki, amikor is egy névtelen bejelentés alapján 2018-ban az SPF felülvizsgálta az úgynevezett ROEP-eljárást, amely keretében az állam felkutatta az érintett telkek tulajdonosait. A földalap arra jutott, hogy a nemzeti autópálya-társaság (NDS) nem köteles kifizetni azok értékét a tulajdonosoknak, mivel 1945 és 1948 között elkobozták őket, így azok az állam tulajdonát képezik.
Az Új Szó beszámolója szerint 2019-től összesen mintegy 600 olyan javaslatot nyújtottak be, melyben konfiskációs határozatokra, valamint deportálási listára hivatkozva követelik ingatlanok tulajdonjogát. 2019 és 2020 között 651 parcella és 260 hektár került a szlovák földalaphoz, 2020-ban 338 parcella és 132 hektárnyi területet tulajdonított el az állam. Tavaly 340 hektárnyi területet szerzett meg az SPF.
Az eddigi tulajdonjog-változások összesen több mint 1000 parcellát és 400 tulajdonlapot érintettek, első körben a dél-szlovákiai magyarlakta településeken kezdeményezték az elkobzott földek állami tulajdonba történő átsorolását. Gabriela Bartošová, a szlovák földalap korábbi vezetője 2020-ban kétszer is az igazságügyi minisztériumhoz fordult az örökösödési folyamatokkal kapcsolatban, azzal érvelt, hogy a kérdéses a földeket a második világháború után - tehát a Beneš-dekrétumok rendelkezéseinek megfelelően - már elvették az örökösök felmenőitől, ezért azok az állam tulajdonába tartoznak.
Az Új Szó megkereste az ügyben Ján Maroszt, a földalap jelenlegi vezérigazgatóját, aki kiadta az adatokat arról, hogy az elmúlt években mennyi földterület esetében végezte be az SPF az elkobzást, eszerint több ezer hektár esetében módosították, hogy ki az adott földterület tulajdonosa. Elismerte, mindez ez értelmezhető úgy, hogy a földalap szigorú értelemben véve alkalmazza Beneš-dekrétumokat, hozzátette azonban, hogy ez abból is következhet, hogy a földalap előző igazgatója a szélsőjobboldali, magyarellenes Szlovák Nemzeti Párt (SNS) jelöltje volt. Marosz tavaly november elseje óta van az intézmény élén, kiemelte azonban, hogy az intézmény célja, hogy az állam tulajdonjogát védje. Azt is elárulta, jelenleg nyolc per zajlik kérdéses ingatlanok állami tulajdonba vétele érdekében, ebből azonban kettőt első fokon már elveszített a földalap. A földalap eljárásainak indoklása mindenesetre a legtöbb esetben az, hogy a fentebb említett ROEP-eljárások sok hibát tartalmaztak, amelyet igyekeznek kijavítani.
Jana Klein Grnáčová, az alap tulajdonrendezésért felelős részlege vezetőjének állítása szerint egyébként az egész ország területén vannak ilyen ügyeik, s nem kifejezetten a déli régiókra koncentrálnak, ennek azonban az Új Szó szerint ellentmondani látszik, hogy 2020-ban csak magyarlakta településeken hajtottak végre elkobzást. A 2021-ben érintett települések tételes listáját nem közölték a lappal.
Mint ismert, az úgynevezett Beneš-dekrétumok a második világháború után a csehszlovák nemzetállam megteremtését célozva az ország területén élő magyarok és németek kollektív bűnösségét rögzítették. 2007-ben a szlovák parlament annak ellenére erősítette meg a dekrétumok sérthetetlenségét, hogy azok összeegyeztethetetlenek az Európai Unió Alapjogi Chartájával.
Ján Marosz mindenesetre azt mondta, ő maga elutasítja a kollektív bűnösség elvét, az általa vezetett intézményt pedig szívesen bekapcsolná egy diskurzusba, amely a magyar kisebbséget ért történelmi igazságtalanságok valamilyen rendezéséről szólna. Az Új Szó kérdésére, mely szerint lát-e különbséget abban, hogy napjainkban a Beneš-dekrétumokat alkalmazzák és abban, ha a zsidótörvényeket érvényesítenék, az SPF vezérigazgatója elismerte, hogy a két ügy között valóban van logikai párhuzam.
