Oroszország;Ukrajna;V4-ek;

Ukrajna fenyegetettsége a V4-et is összeroppantja

Az osztrák, cseh és szlovák külügyminiszter leszögezte, támogatják Ukrajna politikai függetlenségét és területi integritását a nemzetközileg elismert határain belül.

Azt még az orosz elnöki szóvivő is elismerte, hogy nem provokáció, hanem szerkesztőségi hiba volt a Bloomberg hírügynökség szombati bakija, amikor véletlenül „élesítették” azt a minden eshetőségre előkészített hírt, miszerint Oroszország megtámadta Ukrajnát. A szerkesztőség bocsánatot kért a hibáért, Dmitrij Peszkov pedig ezáltal is azt látta bizonyítottnak, „mennyire veszélyes a Washingtonból, az európai fővárosokból és Londonból” napi „agresszív”, az orosz csapatmozgásokról szóló nyilatkozatokkal, Ukrajna „fegyverekkel való pumpálásával” gerjesztett feszültség”.

Az „agresszív” Nyugat eközben szabályos diplomáciai hadjáratot indított a békés megoldása érdekében, igaz, az európai vezető politikusok mielőtt Vlagyimir Putyinnal tárgyalnának, először egymás között, Washingtonnal, a NATO főtitkárral és nem utolsósorban Ukrajna vezetőivel egyeztetve közös álláspontot képviselnek a moszkvai zöld asztalnál. Hétfőn Emmanuel Macron francia elnök tárgyal a Kremlben, - kedden meg Kijevben Zelenszkij ukrán elnökkel -, jövő kedden, február 15-én pedig Olaf Scholz lesz Putyin vendége, miután holnap Washingtonban Joe Bidennel, majd jövő hétfőn, február 14-én az ukrán fővárosban egyeztet.

A csúcstalálkozók árnyékában szinte elsikkad az pénteki bejelentés, amely ha a nagypolitika szempontjából nem is, de a közép-európai politika, a visegrádi négyek együttműködése szempontjából viszont annál nagyobb jelentőséggel bír. Hétfőn és kedden ugyanis az osztrák, cseh és szlovák külügyminiszter, Alexander Schallenberg, Jan Lipavsky és Ivan Korcok együtt látogat Ukrajnába és tárgyal a legfőbb közjogi méltóságokkal a kialakult helyzetről valamint arról, milyen konkrét segítséget nyújthatnak országaik az orosz fenyegetettség árnyékában élő Ukrajnának. Szomszédaink diplomáciai vezetői kiindulópontként leszögezték, támogatják Ukrajna politikai függetlenségét és területi integritását a nemzetközileg elismert határain belül. Eleve nem mennek üres tarsollyal, Lypavsky cseh külügyminiszter közösségi oldalán arról írt, 3,6 millió cseh korona értékű humanitárius segélyt is átadnak. Ezen kívül a cseh kormány 4006 darab 152 milliméteres tüzérségi lőszert is adományoz 36,6 millió korona értékben, valamint 18,5 millió cseh korona értékben támogatja az ukrajnai civil társadalom, a médiaszabadság és a jogállamiság fejlesztését. Ugyanakkor megállapodás született arról is, hogy sebesült ukrán katonák kezelését is lehetővé teszik Csehországban. (Egy cseh korona 14,54 forint) 

E bejelentés végképp romba dönti a leginkább már csak Budapesten dédelgetett Visegrádi Együttműködés egységét és súlyát. Mint ismert, a magyar diplomácia első embere nyilvánosan kijelentette, a kárpátaljai magyarság jogfosztása „nagyon erőteljesen korlátozni fogja a magyar kormány lehetőségét arra nézve, hogy Ukrajnának bármiféle támogatást biztosítsunk, akár ebben a konfliktusban is”. Csehország és Szlovákia a 2015-ben tető alá hozott új osztrák-cseh-szlovák regionális együttműködés, a Slavkovi Háromszög (S3) keretében vesz részt az Ukrajnára nehezedő háborús fenyegetettséget oldani hivatott diplomáciai erőfeszítésekben. Már az S3 megalakulása a V4-ek egységének repedezését jelezte, a jelenlegi háborús válság viszont végképp maga alá temetheti az első közép-európai regionális együttműködést. Varsó és Budapest Brüsszellel szembeni egymásrautaltsága még összetartja a két illiberális vezetést, de az orosz háborús fenyegetettséghez való ellentétes viszonyulás ezt a kényszerszövetséget is megroppanthatja.