Skizmától tart Ferenc pápa

A papi nőtlenség enyhítését, illetve a meleg párok megáldását követeli a német katolikus egyház több képviselője. A határozat akkor lesz kötelező érvényű, ha második olvasatban kétharmados többséggel fogadják el.

Ritkán fordul elő az, hogy egy apostoli nuncius nyíltan beleszól az adott ország katolikus egyházának történéseibe, most mégis ez történt Németországban. Nikola Eterovic érsek, apostoli nuncius arra szólította fel a német egyház képviselőit, hogy reformtörekvéseik során tegyenek különbséget a parlamenti eljárások és a szinodalitás között. Ez utóbbi igen közel áll Ferenc pápa szívéhez, közölte a Frankfurt am Mainban tartott közgyűlésen. „A zsinati egyház megköveteli mindenki részvételét, de nem szabad egyenlővé tenni a parlamentarizmussal, hanem a Szentlélek ajándéka, amelynek középpontjában Isten Igéje áll” – fogalmazott a Szentszék diplomatája. Mit is jelent ez esetben a parlamentarizmus? Elsősorban azt, hogy a világi hívek is komoly beleszólást követelnek maguknak a katolikus egyház ügyeibe.

Németországban az egyház reformfolyamatát szinodális útnak nevezik. A többnapos frankfurti tanácskozáson olyan reformprogramot fogadtak el, amely aligha nyerte el a Vatikán tetszését. Rendkívül előremutató javaslatokat fogadtak el, olyanokat, amelyekről még a lehető legóvatosabb vita zajlik a katolikus egyházban, de előrelépés nem történt.

A tanácskozáson nagy többséggel fogadták el egyebek mellett a cölibátus enyhítésére irányuló kezdeményezést. A németországi katolikus egyház vezetőit ebben felszólítják arra, ennek megfelelő javaslatokat nyújtsanak be a pápának. Ezt az előterjesztést a közgyűlés nagy többséggel, a szavazatok 86 százalékával fogadta el. A szöveg második olvasatáról szóló, kötelező érvényű szavazása az őszi, negyedik zsinati közgyűlésen várható.

A „Papi nőtlenség - erősítés és nyitás” című szöveg hangsúlyozza ugyan, hogy a cölibátus értékes, de felszólít arra, hogy a pápa vagy egy zsinat tegye lehetővé a házas papok felvételét a katolikus egyházba. Arra is felszólítja a pápát, engedélyezze a katolikus papoknak a házasságot úgy, hogy ezután is gyakorolhassák hivatásukat. A dokumentumról folytatott vitában többször is felidézték, hogy az ortodox egyházakban is nősülhetnek a papok, és ma is engedélyezik, hogy a katolikus egyházban házas papként szolgálhassanak a volt protestáns lelkészek. Több felszólaló bírálta, hogy a dokumentumban pozitív kitétellel is illették a cölibátus életmódját, és azt követelték, hogy annak kockázatait is említsék meg.

De ez még nem minden, a tanácskozáson más reformokat is útnak indítottak. Megállapodás született arról is, hogy hamarosan áldásban részesíthetik a papok a homoszexuális párok kapcsolatát. Nagy többséggel döntöttek az előterjesztés mellett a püspökök konferencia tagjai, a Német Katolikusok Központi Bizottságának (ZdK) képviselői és az egyház szakmai csoportjai, ami ezért is érdekes, mert ezzel felülbírálták a Vatikán erre vonatkozó döntését, amellyel éppen elutasította az áldás osztását. Ezt az állásfoglalást tavaly márciusban erősítette meg a Hittani Kongregáció. A frankfurti plenáris közgyűlés első olvasatban elfogadott egy dokumentumot, amelyben Ferenc pápát arra szólítják fel, „tisztázza és értékelje újra a homoszexualitást a tanítóhivatalban”. Ennek megfelelően a pápának törölnie kellene a katekizmusból az átélt homoszexualitás súlyos bűnként való meghatározását.

A szöveg kimondja: az áldás megtagadása két olyan személy megáldásától, akik szeretetben, elkötelezettségben és egymás és Isten iránti felelősségben akarják megélni párkapcsolatukat, „kíméletlen, sőt diszkriminatív” egy olyan társadalomban, amely az emberi méltóságot és a szabad önrendelkezést tartja szem előtt. Ez az elutasítás teológiailag sem igazolható meggyőzően. A szinodális út szerint a homoszexuális párokat megáldó lelkipásztoroknak nem kell többé fegyelmi következményekkel számolniuk. A német egyházmegyéket felkérik, hogy dolgozzák ki ezen szertartások menetét. A melegekről elfogadott szöveg kimondja, hogy a homoszexuális az ember identitásához tartozik, és ezért „elvileg nem ítélhető meg másként, mint bármely más szexuális irányultság”.

Az említett határozatok csak akkor lesznek kötelező érvényűek, ha második olvasatban nemcsak a szinodális út közgyűlése, hanem a püspöki kar is kétharmados többséggel hagyja jóvá. Hogy ez az akadály is elhárul-e, ez egyelőre kérdéses. A meleg párok megáldásáról szóló szöveget 161 igen szavazattal, 34 nem ellenében és tizenegy tartózkodás mellett fogadták el; a homoszexualitás újraértékeléséről szóló szövegre 174-en voksoltak igennel, 22-en nemmel és heten tartózkodtak. A több mint hatvan német püspök mindegyike tagja a szinodális út Közgyűlésének.

Reinhard Marx bíboros, müncheni érsek, a katolikus püspöki konferencia volt elnöke, Ferenc pápa bizalmasa rámutatott, a katekizmus módosítása nem "szentségtörés". Utalt arra, hogy Ferenc pápa is megváltoztatta az egyházi tanításnak a halálbüntetéssel kapcsolatos kitételeit: korábban a halálbüntetés a katekizmus szerint kivételes helyzetekben, végső megoldásként volt megengedett; Ferenc 2018-ban törölte ezt a passzust a halálbüntetés kivétel nélküli betiltása érdekében.

A Vatikánban alighanem komoly aggodalommal szemlélik a német reformfolyamatot. A gond a következő. Hiába van szó olyan döntésekről, amelyeket sok európai katolikus már régóta követel és időszerűnek tart, az egyház a világ egy sor országában még messze nem tart itt a nyitást illetően. Például a francia katolikus egyház is jóval konzervatívabb a németnél. Ferenc pápa ugyan jelentősen csökkentette a konzervatívok befolyását a Vatikánban, de a világ egy sor országában fontos szerepet játszanak, elsők között említhetnénk az Egyesült Államokat. Ferenc pápa attól tart, ha nagyon előrehalad a reformfolyamat bizonyos államokban, az skizmához vezethet. A Kölner Rundschau kommentárjának címében találóan jegyezte meg: „egy lépéssel a kettészakadás felé”.